Emelem virtuális kalapomat a blogom olvasói előtt! Még meg sem száradt a tinta előző bejegyzésemen, s máris itt a következő írásom. Ezúttal a negyedik oktatási hétről krónikázok nektek. 
A hét előkövetelménye a vasárnap volt. A vasárnap mint mindig az utazás jegyével telt. Ennek pedig a készülődés az előkövetelménye, amit mint már hangsúlyoztam nem igen szeretek, s ilyenkor általába sokat morgok is a körülöttem sürgő forgó anyukámmal. Merthát mint tudjuk a táskám térfogata véges, s nem képes elnyelni mindenféle haszontalanságot, meg nem is viszek el az ukrán hadseegnek elég hidegélelmiszert, merthát van győrbe is bolt. Így hát ismételten azzal a kellemes tudattal indultam el, hogy mindent bepakoltam, s ezúttal télleg mindent bepakotlam.
A buszon jól utaztam, megszokott söfőrbácsinkal, a megszokott busszal. S most nem is voltak olyan sokan mint eddig. Így már Pápa városába érkezvén le is tudtam ülni. S kényelmesen utaztam egészen győrig.
A városba érve a szokásos procedúra zajlott. Hazaisétáltam, kipakoltam, s elindultam kedvesemhez. Ezután kezdődött a vasárnapi program. Ami ezúttal egy kis fotónézegetés volt. Nagyon élvezetes volt, hogy megleshettem Julcsit kiskorába. Már ekkor is aranyos lány volt.
Aztán romantikus közös program, aztán sajnos hamar eljött a 10 óra, s így hazament. De nagyon jól telt az estém, mondhatnám szokásosan jó vasárnap volt. Ahogy a dal is mondja "azóta szeretem a vasárnapot" S ez így is van. Mióta rendszeresen Julcsival tölthetem, meghitten ezt a napot, azóta télleg más aspektust vett ez a szép nap. Tehát nem is adhatok más pontozást mint a 10/10.
Térjünk is át a hétfőre. A hétfő Bieder bácsival indult, majd a szokásos lányokkal töltött délelőtt. Aztán gyorsan elmentem fodrászhoz, két óra között, ahol valamiért külföldinek néztek, s azon tanakodtak, milyen nyelven szóljanak hozzám. Aztán rájöttek hogy nem is vagyok külföldi :D S végül elküldtek, mert sokat kelett volna várnom, így a hétfői frizurálás elmaradt.
Ezen kalandok után kicsit Julcsival voltam órája előtt, majd bementem munkavédelemre, ahol sok okosságot megtanultam. Aztán rohanás egyik kedvenc orámra, automatizálásra, ahol szokás szerint nem sokat értettem. Bár érdekes tárgy, csakhát érdekes tárgyhoz, érdekes oktat
ó is társul. No Ő olyan fajta, hogy nem magyaráz csak ír mint a gép. S nem is kérdez hogy értjük-e, csak ír mint a gép.
S megtudtuk hogy jövő héten elérkezik az első lapátolás, eme zseniális tárgyból. Ami osztatlan sikert váltott ki társaim között. Szóval hétfőn megírom a tavaszi félév első zárthelyi dolgozatát.
Ezen óra után még egy kis szerelés volt az étlapon, amin könnyeden vettem. Mert Gali Csaba tanárúr is eléggé jó fej, s ismét sok dolgot megtanultam, az Ikarusról, meg a gyártásról.
Ezután a tavasz első hullámait meglovagolva, csaptunk egy sétát Julcsival. Lementünk a Rába partra, bejártuk a várat, kergetőztünk a templom az árpádkori templom alaprajzán. Majd kirakato
kat nézegetve, elindultunk haza. S elváltunk.
Hazaérve nővéremmel finom teát készitett nekünk, mi pedig fiúk felujítottunk egy régi viztorony utca hagyományt.
Elővettük az ördög bibliáját, s Ádámot átcsábítva egy kis póker ópent csaptunk. Ami tolag elmondva nagyon élvezetes volt. Ádám remekül játszott. Fortuna a kezdetekbe leginkább vele aztán velem volt, de a végén Bandi nyert :) Szóval jó kis gém volt, jövő héten folytatás következik, ezúttal talán Rolandot is bevesszük.
Szóval a hétfő kellemes volt, tehát a pontozás 10/10 ismét.
A keddről nem igen van mit beszélni. Nem sok maradandó eseménnyel írta be magát a történelembe ez a nap. Reggel sikerült kialakítattnom új frizurámat, majd órák kényeztették gépész lelkemt. Köztük matek gyakorlat, amin örömmel tapasztaltam hogy Julcsi lakótársával Annával egy csoportba vagyok. Aztán a megérdemelt pihenés, s ha kedd akkor Fűrész nézés Bandival. A harmadik rész már azért tartogatott izgalmakat :)
Szóval a kedd is jó volt, bár az előző két naphoz képest enyhébb lefolyású, ezért csak 6ost érdemel.
A szerda eléggé vegyes nap volt minden szempontból, de a vége abszolút pozitiv volt véleményem szerint. De kezdjük az elején. Szerda reggel Szereléssel indult, aztán alternativ járműveken mókáztunk Hajmival. Ezután következett az ebédem, ami szerdához mérten spagetti volt. Majd rohanás kedvenc órámra Gépelemekre. Amit szeretek, mert a bácsi mindig lepontozza alkotásaimat.
Ezúttal izgatott voltam különösen, mert a tarpéz emelőt számoltuk. Bár itt szerencsére nem érhet nagy baj :) mert jól előre betáraztam magam segédletekkel, s Szabolcs is ellátot némi helpel. Szóval talán az első tökéletes munkám lesz. Az óra azért jó hangulatba telt, Kobór tanárúr storryzott, mi pedig lelkesen számoltuk a szilárdsági adatokat.
Aztán óránkat hamarabb be is fejeztük, s én rohanhattam Julcsihoz. Ami kivételesen a kellemetlen rész volt most. Mivel eszembevillant hogy Hajmi szülinapja van, s ezt meg kellene ünnepelni, gondoltam átrendezhetnénk a programunkat. De ezt előadni nem volt egyszerű s kellemes. Ahogy éreztem hogy neheztel rám, pedig én csak megkérdeztem hogy milenne ha..
Nem kelett volna. S legközelebb jobban oda fogok erre figyelni. Mert nem szeretem amikor haragszik vagy neheztel rám. De legalább megtudtam hogy igaz az a mondás hogy: Ha nem tudod mit érez egy lány, csókold meg és megtudod. Hát ezt a csókot nem igen részletezném, pedig vannak rá szebbnél szebb gondolataim, kb mint amikor egy ausztenites köracélt nyalogatnék olyan volt, így rövid hallgatás, lélektani átcsoportisát után, kissé feszülten, jómagam kissé neheztelve, útközbe mindenbe belerugdosva mentem haza.
Szóval nem épp a legkellemesebb hangulatomba voltam ekkor. Aztán utólag mint ez is máshogy fest. Mikor leiggadtam, átmentem Julcsihoz, ahol forraltbort készítettünk, Anna pedig énekelt nekünk. Majd befutott Móni is, Julcsi barátnője, én pedig hazamentem, készülni a partyra.
Innen kezdődik az este jó része, a felfelfé ívelő rész. Otthon Hajmival ünnepelgettünk kicsit, s rávettük Bandit hogy Ő is jöjjön bulizni. Aztán elindultunk Hajmival a Bridgébe, ahol a lányok már vártak minket.
Aztán itt is értek némi negativumok, sajnáltam hogy Timivel és SzöSzel nem tudtam beszélgetni. DE láthatóan jól elvoltak, s én meg nem akartam nagyon zavarni őket. S itt kérném ki magamnak hogy a gépész szakest brutális és hogy ott csak részegek vannak...
A gépész szakest valóban a legjobb mókája a félévnek, mert a gépészek télleg tudnak mulatni, de a részegek általába isznak csak, s ők hamar el is mennek a helyszinről utántölteni az alkoholszintet. SZóval csak ezekért elzárkózni a gépész szakestől eléggé nagy baklövés érzetem szerint, mert télleg jó rendezvény szokott lenni. LEgalábbis eddig nekem csak jó emlékeim fűzödnek hozzá.
Szóval vissza a tárgyhoz. Aztán úgy határozott Julcsi hogy menjünk inkább a Laposra, hátha ott jobb a buli. Így is cselekedtünk. Laposon még nem sok minden volt, s semmi említésre méltónak mondható. De azért belevetettük magunkat a buliba. Ami eléggé lájtos volt. Hát igen talán már lapos is kezd uncsi lenni..
Itt hol lennt, hol pedig fennt múlattuk az időt. Közben megérkeztek a többiek is. SzöSz, Timi, Stoki, PEti. Itt jegyezném meg hogy Stoki mestert nem kerülöm, csak nem igen találkozunk, ő is elfoglalt meg én is. S mindig elkerüljük egymást. Msnnen pedig nem igen vagyok. SZóval Stoki mester nem kerüllek, csak így alakult sajnos :S DE majd a jövőben kicsit erre is figyelek..
Ekkor ismét kicsit negativan érintett hogy Julcsival kikezdett egy olyan nagy kétajtós szekrény forma srác. Aminek azért volt jó oldala is, merthát jól esett hogy irigykedett rám hogy ilyen barátnőm van. :)
De ez egy apró negativuma volt az estének. Aztán rövid táncikálás az alsó szinten, majd fotozkodás, ekkor végre be tudtam mutatni futtába Melcsynek és Katusnak barátnőmet. PErsze ez sem volt az igazi, jobb lenne v lett volna leülni valahova, valami hangulatos helyre, s ott elbeszélgetni, de remélem ezt a jövőben tető alá lehet hozni.
SZóval továbbálltunk az étterembe, ahol rövid idő eltöltése után meguntuk a mókulást, s átmentünk a Laposra, ekkor vált le rólunk nővérem, s kezdte önálló partyját, amit a blogjába el is olvashattok vélhetően. Ez itt burkolt reklám volt :P
Aztán Laposon sem éreztük magunk valami jól, így hát úgy határoztunk hogy korán hazaindulunk. Elkisértük egy darabon Mónit, majd hazaindultunk.
Hazakisérve Julcsit, elköszöntünk, majd én is hazamentem.
Összegezve a bulit nem volt valami nagy durranás. Sajnálom hogy sok mindenki nem érezte jól magát. Az ilyen mindig kicsit megvisel. Pl nővérem, Móni, s talán Hajmi sem mindig volt a toppon, illetve jómagamnak is voltak holtpontjai. A lapos ismét kiábránditó volt. Felül ugyan az a zene, mint a félév eddig szerdáin hallható, alul pedig tömeg, s szintén ugyan az a zene mint eddig. Szóval a buli csak egy erős 6 ost kaphat, de azért jól éreztem magam. Sajnálom még azt hogy a brancsal nem sikerül beszélgetni, mókulni. Értem itt SzöSzt, Timit, Stokit, Petit.
Szóval kár érte, lehetett volna jobb is. DE nem minden buli egyforma. A szerda összeségében 5,67-et érdemel a 10 es számskálámon.
A csütörtök már annál jobb nap volt. S itt bizonyosodik be, hogy néha a terveinket át kell alakítani. Ugynais az volt a tervem hogy csütörtökön hazajövök, de Julcsim elcsábított hogy mégis maradjak. S eleinte bár kicsit kétkedtem hogy jól döntöttem-e később arra jutottam hogy jó döntés volt. Nagyon kellemes kis estét töltöttünk ismét együtt, méltó keretbe foglalva a hetet. Dehát minden Julcsiaval töltött idő nagyon kellemes szokott lenni. Viszont sajnálom hogy ágyát szétrontottam, dehát milyen egy ágytámla az amit 3 darab 4 miliméteres szeg rögzit. Eléggé alulméretezett.
De nagyon jó volt hogy este nem kellet hazabandukolnom, s hogy Julcsim melett szundikálhattam. Jó érzés volt hogy egy karnyujtásnyira fekszik tőlem a szeretett nő. S a másnap reggeli ébredés is hasonló jó volt. Úgyhogy a csütörtök is 10/10 es pontszámmal zárt.
A péntek a közös útal telt a buszpályaudvarra, majd elköszöntünk, s haza utaztunk. S ezzel véget is ért a hét mindkettőnk számára.
Összegezve jó kis hét volt, eléggé vegyes, de az év pozitiv hetei közé sorolnám. Nagyon élveztem a Julcsival töltött időt, illetve a sok változatos progit a fiúkkal. Végre volt kis esemény albinkba is, és Ádámék is elindultak a beilleszkedés útján.
SZóval újult erővel vetem bele magam a következő számszerint az ötödik hétbe. Ami rögtön egy zárthelyivel indul :P
Köszönöm a türelmeteket, a mihamarabbi viszontolvasásig legyetek jók, vigyázzatok magatokra, s élvez
zétek egymást. Sziasztok
A hét előkövetelménye a vasárnap volt. A vasárnap mint mindig az utazás jegyével telt. Ennek pedig a készülődés az előkövetelménye, amit mint már hangsúlyoztam nem igen szeretek, s ilyenkor általába sokat morgok is a körülöttem sürgő forgó anyukámmal. Merthát mint tudjuk a táskám térfogata véges, s nem képes elnyelni mindenféle haszontalanságot, meg nem is viszek el az ukrán hadseegnek elég hidegélelmiszert, merthát van győrbe is bolt. Így hát ismételten azzal a kellemes tudattal indultam el, hogy mindent bepakoltam, s ezúttal télleg mindent bepakotlam.
A buszon jól utaztam, megszokott söfőrbácsinkal, a megszokott busszal. S most nem is voltak olyan sokan mint eddig. Így már Pápa városába érkezvén le is tudtam ülni. S kényelmesen utaztam egészen győrig.
A városba érve a szokásos procedúra zajlott. Hazaisétáltam, kipakoltam, s elindultam kedvesemhez. Ezután kezdődött a vasárnapi program. Ami ezúttal egy kis fotónézegetés volt. Nagyon élvezetes volt, hogy megleshettem Julcsit kiskorába. Már ekkor is aranyos lány volt.
Aztán romantikus közös program, aztán sajnos hamar eljött a 10 óra, s így hazament. De nagyon jól telt az estém, mondhatnám szokásosan jó vasárnap volt. Ahogy a dal is mondja "azóta szeretem a vasárnapot" S ez így is van. Mióta rendszeresen Julcsival tölthetem, meghitten ezt a napot, azóta télleg más aspektust vett ez a szép nap. Tehát nem is adhatok más pontozást mint a 10/10.
Térjünk is át a hétfőre. A hétfő Bieder bácsival indult, majd a szokásos lányokkal töltött délelőtt. Aztán gyorsan elmentem fodrászhoz, két óra között, ahol valamiért külföldinek néztek, s azon tanakodtak, milyen nyelven szóljanak hozzám. Aztán rájöttek hogy nem is vagyok külföldi :D S végül elküldtek, mert sokat kelett volna várnom, így a hétfői frizurálás elmaradt.
Ezen kalandok után kicsit Julcsival voltam órája előtt, majd bementem munkavédelemre, ahol sok okosságot megtanultam. Aztán rohanás egyik kedvenc orámra, automatizálásra, ahol szokás szerint nem sokat értettem. Bár érdekes tárgy, csakhát érdekes tárgyhoz, érdekes oktat
ó is társul. No Ő olyan fajta, hogy nem magyaráz csak ír mint a gép. S nem is kérdez hogy értjük-e, csak ír mint a gép.S megtudtuk hogy jövő héten elérkezik az első lapátolás, eme zseniális tárgyból. Ami osztatlan sikert váltott ki társaim között. Szóval hétfőn megírom a tavaszi félév első zárthelyi dolgozatát.
Ezen óra után még egy kis szerelés volt az étlapon, amin könnyeden vettem. Mert Gali Csaba tanárúr is eléggé jó fej, s ismét sok dolgot megtanultam, az Ikarusról, meg a gyártásról.
Ezután a tavasz első hullámait meglovagolva, csaptunk egy sétát Julcsival. Lementünk a Rába partra, bejártuk a várat, kergetőztünk a templom az árpádkori templom alaprajzán. Majd kirakato
kat nézegetve, elindultunk haza. S elváltunk. Hazaérve nővéremmel finom teát készitett nekünk, mi pedig fiúk felujítottunk egy régi viztorony utca hagyományt.
Elővettük az ördög bibliáját, s Ádámot átcsábítva egy kis póker ópent csaptunk. Ami tolag elmondva nagyon élvezetes volt. Ádám remekül játszott. Fortuna a kezdetekbe leginkább vele aztán velem volt, de a végén Bandi nyert :) Szóval jó kis gém volt, jövő héten folytatás következik, ezúttal talán Rolandot is bevesszük.
Szóval a hétfő kellemes volt, tehát a pontozás 10/10 ismét.
A keddről nem igen van mit beszélni. Nem sok maradandó eseménnyel írta be magát a történelembe ez a nap. Reggel sikerült kialakítattnom új frizurámat, majd órák kényeztették gépész lelkemt. Köztük matek gyakorlat, amin örömmel tapasztaltam hogy Julcsi lakótársával Annával egy csoportba vagyok. Aztán a megérdemelt pihenés, s ha kedd akkor Fűrész nézés Bandival. A harmadik rész már azért tartogatott izgalmakat :)
Szóval a kedd is jó volt, bár az előző két naphoz képest enyhébb lefolyású, ezért csak 6ost érdemel.
A szerda eléggé vegyes nap volt minden szempontból, de a vége abszolút pozitiv volt véleményem szerint. De kezdjük az elején. Szerda reggel Szereléssel indult, aztán alternativ járműveken mókáztunk Hajmival. Ezután következett az ebédem, ami szerdához mérten spagetti volt. Majd rohanás kedvenc órámra Gépelemekre. Amit szeretek, mert a bácsi mindig lepontozza alkotásaimat.
Ezúttal izgatott voltam különösen, mert a tarpéz emelőt számoltuk. Bár itt szerencsére nem érhet nagy baj :) mert jól előre betáraztam magam segédletekkel, s Szabolcs is ellátot némi helpel. Szóval talán az első tökéletes munkám lesz. Az óra azért jó hangulatba telt, Kobór tanárúr storryzott, mi pedig lelkesen számoltuk a szilárdsági adatokat.
Aztán óránkat hamarabb be is fejeztük, s én rohanhattam Julcsihoz. Ami kivételesen a kellemetlen rész volt most. Mivel eszembevillant hogy Hajmi szülinapja van, s ezt meg kellene ünnepelni, gondoltam átrendezhetnénk a programunkat. De ezt előadni nem volt egyszerű s kellemes. Ahogy éreztem hogy neheztel rám, pedig én csak megkérdeztem hogy milenne ha..
Nem kelett volna. S legközelebb jobban oda fogok erre figyelni. Mert nem szeretem amikor haragszik vagy neheztel rám. De legalább megtudtam hogy igaz az a mondás hogy: Ha nem tudod mit érez egy lány, csókold meg és megtudod. Hát ezt a csókot nem igen részletezném, pedig vannak rá szebbnél szebb gondolataim, kb mint amikor egy ausztenites köracélt nyalogatnék olyan volt, így rövid hallgatás, lélektani átcsoportisát után, kissé feszülten, jómagam kissé neheztelve, útközbe mindenbe belerugdosva mentem haza.
Szóval nem épp a legkellemesebb hangulatomba voltam ekkor. Aztán utólag mint ez is máshogy fest. Mikor leiggadtam, átmentem Julcsihoz, ahol forraltbort készítettünk, Anna pedig énekelt nekünk. Majd befutott Móni is, Julcsi barátnője, én pedig hazamentem, készülni a partyra.
Innen kezdődik az este jó része, a felfelfé ívelő rész. Otthon Hajmival ünnepelgettünk kicsit, s rávettük Bandit hogy Ő is jöjjön bulizni. Aztán elindultunk Hajmival a Bridgébe, ahol a lányok már vártak minket.
Aztán itt is értek némi negativumok, sajnáltam hogy Timivel és SzöSzel nem tudtam beszélgetni. DE láthatóan jól elvoltak, s én meg nem akartam nagyon zavarni őket. S itt kérném ki magamnak hogy a gépész szakest brutális és hogy ott csak részegek vannak...
A gépész szakest valóban a legjobb mókája a félévnek, mert a gépészek télleg tudnak mulatni, de a részegek általába isznak csak, s ők hamar el is mennek a helyszinről utántölteni az alkoholszintet. SZóval csak ezekért elzárkózni a gépész szakestől eléggé nagy baklövés érzetem szerint, mert télleg jó rendezvény szokott lenni. LEgalábbis eddig nekem csak jó emlékeim fűzödnek hozzá.
Szóval vissza a tárgyhoz. Aztán úgy határozott Julcsi hogy menjünk inkább a Laposra, hátha ott jobb a buli. Így is cselekedtünk. Laposon még nem sok minden volt, s semmi említésre méltónak mondható. De azért belevetettük magunkat a buliba. Ami eléggé lájtos volt. Hát igen talán már lapos is kezd uncsi lenni..
Itt hol lennt, hol pedig fennt múlattuk az időt. Közben megérkeztek a többiek is. SzöSz, Timi, Stoki, PEti. Itt jegyezném meg hogy Stoki mestert nem kerülöm, csak nem igen találkozunk, ő is elfoglalt meg én is. S mindig elkerüljük egymást. Msnnen pedig nem igen vagyok. SZóval Stoki mester nem kerüllek, csak így alakult sajnos :S DE majd a jövőben kicsit erre is figyelek..
Ekkor ismét kicsit negativan érintett hogy Julcsival kikezdett egy olyan nagy kétajtós szekrény forma srác. Aminek azért volt jó oldala is, merthát jól esett hogy irigykedett rám hogy ilyen barátnőm van. :)
De ez egy apró negativuma volt az estének. Aztán rövid táncikálás az alsó szinten, majd fotozkodás, ekkor végre be tudtam mutatni futtába Melcsynek és Katusnak barátnőmet. PErsze ez sem volt az igazi, jobb lenne v lett volna leülni valahova, valami hangulatos helyre, s ott elbeszélgetni, de remélem ezt a jövőben tető alá lehet hozni.
SZóval továbbálltunk az étterembe, ahol rövid idő eltöltése után meguntuk a mókulást, s átmentünk a Laposra, ekkor vált le rólunk nővérem, s kezdte önálló partyját, amit a blogjába el is olvashattok vélhetően. Ez itt burkolt reklám volt :P
Aztán Laposon sem éreztük magunk valami jól, így hát úgy határoztunk hogy korán hazaindulunk. Elkisértük egy darabon Mónit, majd hazaindultunk.
Hazakisérve Julcsit, elköszöntünk, majd én is hazamentem.
Összegezve a bulit nem volt valami nagy durranás. Sajnálom hogy sok mindenki nem érezte jól magát. Az ilyen mindig kicsit megvisel. Pl nővérem, Móni, s talán Hajmi sem mindig volt a toppon, illetve jómagamnak is voltak holtpontjai. A lapos ismét kiábránditó volt. Felül ugyan az a zene, mint a félév eddig szerdáin hallható, alul pedig tömeg, s szintén ugyan az a zene mint eddig. Szóval a buli csak egy erős 6 ost kaphat, de azért jól éreztem magam. Sajnálom még azt hogy a brancsal nem sikerül beszélgetni, mókulni. Értem itt SzöSzt, Timit, Stokit, Petit.
Szóval kár érte, lehetett volna jobb is. DE nem minden buli egyforma. A szerda összeségében 5,67-et érdemel a 10 es számskálámon.
A csütörtök már annál jobb nap volt. S itt bizonyosodik be, hogy néha a terveinket át kell alakítani. Ugynais az volt a tervem hogy csütörtökön hazajövök, de Julcsim elcsábított hogy mégis maradjak. S eleinte bár kicsit kétkedtem hogy jól döntöttem-e később arra jutottam hogy jó döntés volt. Nagyon kellemes kis estét töltöttünk ismét együtt, méltó keretbe foglalva a hetet. Dehát minden Julcsiaval töltött idő nagyon kellemes szokott lenni. Viszont sajnálom hogy ágyát szétrontottam, dehát milyen egy ágytámla az amit 3 darab 4 miliméteres szeg rögzit. Eléggé alulméretezett.
De nagyon jó volt hogy este nem kellet hazabandukolnom, s hogy Julcsim melett szundikálhattam. Jó érzés volt hogy egy karnyujtásnyira fekszik tőlem a szeretett nő. S a másnap reggeli ébredés is hasonló jó volt. Úgyhogy a csütörtök is 10/10 es pontszámmal zárt.
A péntek a közös útal telt a buszpályaudvarra, majd elköszöntünk, s haza utaztunk. S ezzel véget is ért a hét mindkettőnk számára.
Összegezve jó kis hét volt, eléggé vegyes, de az év pozitiv hetei közé sorolnám. Nagyon élveztem a Julcsival töltött időt, illetve a sok változatos progit a fiúkkal. Végre volt kis esemény albinkba is, és Ádámék is elindultak a beilleszkedés útján.
SZóval újult erővel vetem bele magam a következő számszerint az ötödik hétbe. Ami rögtön egy zárthelyivel indul :P
Köszönöm a türelmeteket, a mihamarabbi viszontolvasásig legyetek jók, vigyázzatok magatokra, s élvez
zétek egymást. Sziasztok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése