"1552. szeptember 09-én, II. Szolimán szultán seregei bekerítették Eger várát. A várfalakról mindössze 2 ezer védő nézett farkasszemet 70 ezer támadóval. Minden egyes magyar védőre 35 török harcos jutott. 38 napon át tartott az öldöklő ostrom, az évszázad legvéresebb tűzijátéka. 38 nap szakadatlan küzdelem. Szerelem, halál, hűség, és árulás. Dobó kapitány a maroknyi magyarral diadalra fordítja a reménytelen küzdelmet. 38 nap után Európa megtanulja Eger nevét. Lesz-e még jövendő, amelyben büszkék lesznek ránk magyar századok? Terülj fölénk oltalmazó ég, tekintsetek ránk Egri Csillagok!"
Emelem virtuális kalapom blogom olvasói előtt! Bár ez a krónika még az óévben keletkezett, azonban nem szeretném ha az időhiány martalékául esne, így hát itt az ideje hogy megírjam summáját Eger várának..
Az idő kerekét egészen december 30-ra kell visszatekernünk, amikor is elérkezett az idő hogy Kedvesemmel ismét színházba látogassunk. Az első évfordulóra ugyanis Kedvesem egy pár színházjeggyel ajándékozott meg mely az Egri Csillagok c. musicalre szólt.
Kicsit vonakodást szült bennem a darab, mivel nem kimondottan rajongok a musicalekért, persze akadnak kivételek, de alapjáraton nem éreztem közel magamhoz a műfajt. Nem igazán tudtam elképzelni ahogy Jumurdzsák Eger várát ostromolva énekelve letáncol a bástyáról..
Emelet persze nagyon vártam az előadást, mert nagyon szeretem a színházat, és az új dolgokat is, s külön örömöt jelentett számomra hogy ezt az ismert művet ezúttal még egy feldolgozás szerint elsajátíthattam. Úgyhogy vegyes hangulattal vártam az előadás nagy napját :) Ami hamarosan el is érkezett :)
Belépve a színházba nagyon szép látvány fogadott, elfogott valahogy az a színház érzés :) Nagyon kellemes volt, s az is hogy ismét egy gyönyörű lánnyal mehettem :)
S pár szó erejéig megragadnám az alkalmat hogy jellemezzem a győri színház épületét. Az új színház építését 1973-ban kezdték el és 1978. november 2-án avatták fel. Az építőmesteri és épületgépészeti munkák kivitelezője a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat, a színpadtechnikai munkáké pedig meglepő módón a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár volt.
A színház egy része az 1830-ban elbontott várfal alapjaira, másik része pedig a várárok területére épült. Az épület főhomlokzata meghatározó s dekoratívnak mondható, tükrözi korának modern épiszétei vonásait, jelentős üvekterek, s érdekes formák tarkítják. Azonban a szocailizmus kockastilusa és anyagfelhozatala is beépítésre került. Nézőtere 700 fő bbefogatására képes, a főcsarnokban található az előtér és a ruhatárak, a büfé részleg. Az épület fő egysége melett két oldalrész is megtalálható, itt található egy egy oldalszinpad és díszletraktárak találhatók. Felettk balett terem illetve próbaszímpad, alattuk pedig műhelyek raktárak, a személyzet szociális helyiségei helyezkednek el. A hátsó épületrészben pedig a színészek öltőzi és az igazgatási helyiségek, raktárak találhatók. Az épület burkolását az időállóság jegyében aakították ki görög márválylapokkal. Az északi és déli oldal falán egyenként egy 55x10 méteres non figurativ, op-art Victor Vasrarely kerámiából készült képzőművészeti alkotás szemlélhető meg.
Az elcsarnok s a foyer padló a lépcsők caerrarir márványburkolatot kaptak. A büfé és a dohányzó falait pedig mahagóni szinfurnirozott burkolat került. De legyen elég ennyi bevezetésnek, aki akar úgyis utánna jár a témának, vagy vesz egy jó kis színházjegyet. Lássuk inkább mi történt miután beléptünk a színházba :)
Miután első ámulatomból felébredtem, s megtalálta pillantásom a ruhatárat, úgy döntöttük beadjuk a kabátjainkat, s járunk egyet, feltérképezzük a színház adottságait. Ekkor figyeltem meg többek között a mahagónit, meg a Titanic lépcsőjét megszégyenitő főlépcsőt :) Nagyon hangualtos volt ezen a klasz kis márványlépcsőn vonulni kedvesemmel :)
Miután átverekedtük magunkat a büfé forgatagán megtaláltuk a nézőtérre vezető ajtót. Belépve aztán a színház belsője fogadott, ami nem kifejezetten nyerte el a tetszésemet, felújítás ide vagy oda :)
Bemásztunk a helyünkre, ezt szó szerint kell érteni, mert ahogy lenni szokott az első helyre leülő néni nem tudod, vagy nem akart felállni.
A helyünk nagyon jó helyre szólt, előkelő középtájból figyelhettük a darabot, s miután kicsit beszélgettünk a darab előtt, hamarosan el is kezdődött az előadás.
A darabot igazából nem tudom szépen leírni, a storryt mindenki ismeri. A kezdet kezdetén fogságba esik Vica és Gergő, majd sikeresen megszöknek a török karmaiból. A véletlenül épp arra járó Dobó István hadnagy felfigyel a kis Gergő hazafiságára, és apródjává fogadja. Persze nem csak Dobó de az egész falu büszke a kis árvára, így Vítéz Cecey Péter fiául és fogadja Gegőt, s neki igérí lányát Vicát.
Dobó aztán hamar lepasszolja Gergőt Török Bálintnak, hogy katonát faragjon belőle. Száll az idő..ahogy a dal is mondja, és Vica a királynő udvarában nővé cseperedig, s hát eljön az idő a házassághoz. Micsoda véletlen Gergő is Budára indult Török úrral, s tudomást szerez a lány jövőbéli terveiről. Mivel a mi Gergőnk nem csak zseniális katona, de talpig úriember, így hát megkéri Éva kezét a kedves apóstól. Mint tudjuk az ígéret szép szó, de a Ladwirtschaft meg mégszebb, így bezony az öreg Cecey meg hát a pénz is ösztökélő erő elelejti korábbi ígéretét, s hallani sem akar a házasságról.
Persze a szerelem mindent legyőz, s végül a fiatalok egy klasz kis duett után megszöknek, titokban a királynő is áldását adja rájuk.
Összeségében nagyon pozívan csalódtam a musicalben, és szerintem nagyon jól feldolgozták a művet. Remek dalokat hallottam, s a látvány is nagyon egyben volt, nekem főleg a pirotechnikai elemek és a látványos táncok tetszettek, meg persze a hastáncos török rész.
Az előadás arra is ráébresztett hogy itt ott már elfelejtettem a mű történéseit, például nem emlékeztem az összeesküvésre, vagy Vicus cicus kényszerházasságára. Sajnos elrugaszkodva a Gárodnyi történettől kimaradt a műből Török Bálint megszöktetése, és az ezzel kapcsolatos Isztambuli jelenetek, pedig érdekelt volna hogy varázsolják a Keletet a színpadra.
Az első részt meglehősen izgalmas résznél szakították meg, az eger vár alatt gyülekező török seregekkel, és egy hatásos átvezetéssel ahol bemutatták hogy a török hadak hogy dúlták fel az ország végvárait. Ez nagyon tetszett mivel az egyes várakat megtestesítő díszletet egyszerűen felgyújtották az arra járó Janicsárok.
A szünet alatt aztán jártunk egyet, s csodálkoztunk a kilátásban, és felkerestük a darabról készült ismertetőt.
A rövid szünet után, ahol persze a darab értékelése sem hiányozhatott visszamentünk a nézőtérre, kezdetét vette az ostrom. Én igazából ezt a részt vártam a legjobban, mert kíváncsi voltam hogy oldják meg az ostromot, és magát a vár megvalósítását nem tudtam elképzelni :) (S ha már vár lehet hogy hamarosan ennek is áldozok egy írást, mert azt hiszem megérdemli főleg hogy volt alkalmam sétálni az építményben)
Mindent egybevéve azonban nagyon tetszetős díszlet tárul elénk, a várat pedig a forgószinpad segítségével könnyedén be tudták mutatni.
Természetesen az ostromból sem maradhattak ki a pirotechnikai elemek, és a látványos táncok illetve a megrenditő énekek. Köztük olyan sikeres dalok mint Dobó és Vica duettje, vagy a nevezetes eskü, amit már olvasmányunk alatt is nagy bőszen szavaltunk..
A vár ostrom során bepillantást nyerhettünk a védők szenvedéseibe, s hogy végül is mindenki hócipője tele van már Jumurdzsákékkal, s bizony sokak fejében megfordult a megadás gondolata. S hogy Gergőék élete se legyne olyan nyugodt nekik fiúkért is aggódniuk kell, mivel Jumurdzsák túszúl ejtette őt. Így vagy úgy de a vár védőibe lelket öntött Dobó, és sikeresen lefüleltek egy árulást is, mely során berobbant a lőszeres alagút.
A műben persze elvitathatatlan szerepet kapott az egri nők küzdelme, így hát itt is egy ékes kis dal kapott helyet a küzdésről, s a helytállásról.
Így vagy úgy, de a törökök hiába tűzték ki a lófarkas zászlót, végül kudarcba fulladt az ostromuk, s Eger ha ideiglenesen is de győzelmet aratott.
Az oszmán seregek Eger falai alól akkora vereséggel távoztak, hogy az országban állomásozó csapataik kétévi fegyverszünet után is csak olyan kisebb várakat mertek ostromalá venni, mint Fülek és Salgó. Majd a következő évben Babócsa, Kaposvár és Korotna esett a törökök kezére. De szigetvár bevételével 1556-ban már nem boldogultak. A budai pasa kénytelen volt ez alól a "tolvajtanya" alól visszavonulni. Ezzel a sikeres várvédelem lelassította a török hódítás kiterjesztését a Dél-Dunántúlon. Eger példája megmutatta, hogy amihez a török kezd, nem kell annak okvetlenül sikerülnie. Erdély újraegyesítése az anyaországgal 1551-ben, valamint az 1552. évi egri győzelemmel megállított török előnyomulás két olyan hadi és politikai eseménynek számított, amelyek alapján egy ideig reménykeltőnek ígérkezett az ország erejének a barbár hódító kiverésére való összpontosítása.
Összeségében a mű nagyon nagyon közel került a szívemhez, és a musical mint műfaj is szerzett egy nagy nagy jópontot, de leginkább köszönöm kedvesemnek hogy "belerángatott" és hogy ezt a találó darabot nézte ki nekem. Egyrészt azért is volt találó mert egy közismert témát dolgoz fel, másrészt mert a várak nagy nagy kedvenceim :) Úgyhogy köszönöm szépen Manó, igazán nagy élmény volt veled megnézni ezt a darabot.
Nem is tudom összefoglalni mindazt amit ez a darab ébresztett bennem, legyen elég annyi hogy azóta is meghallgatok egy-egy jól sikerült dallamot a műből.
A színészek és a rendező is nagyon jól helytállt, s szerintem nagyon jól megoldották a mű kínálta kihivásokat és vagy problémákat. Fantasztikus színészgárda, remek dallamok, talán jobbak is mint az itt közzétett youtubos verziójú.
S hogy kiemeljem személyes kedvenc szereplőmet, szerintem a műben a cigány (Vincze Gábor Péter) és Jumurdzsák (Forgács Péter) alakították a legjobbat.
Nagyon jó hogy immár négy forrásból ismerhettem meg Eger vár diadalát :) Köszönöm ezt a nagy nagy élményt ismételten.
Azt hiszem ez az a téma, amit nem igazán lehet megörökíteni, mert hát egy színi előadást nem lehet leírni, azt tényleg látni kell, de én semmi féle képpen nem szerettem volna ha kimarad blogom folyamányából, mert nagyon nagy élmény volt.
A mű után, kiadós taps következett, majd szép lassan mi is hazaindultunk Kedvesemmel. Útközben aztán folytattuk a darab kiértékelését, többek között megtudtam hogy minden jó darabban van egy Kutya. Ezzel kapcsolatban azt hiszem hogy Kedvesem szó szerint értelmezte a Gyaúr Kutyák cimű sorokat Gárdonyi klasszikusában :) (bocsi nem hagyhattam ki :P)
Minden egybevéve nagyon elégedetten, s jókedvűen, sok sok élménnyel, illetve egy nagy élménnyel gazdagodva tértünk haza.
Köszönöm hogy végigolvastátok bejegyzésemet, remélem azért tetszett, bár tudom nem igazán lehet az ilyet leírni. Minden esetre mindekinek ajánlom ezt a darabot (szerintem jobb elfoglaltság mint egy Avatar.) vagy épp ha ideje engedi látogasson el valami klasz kis színi előadásra.
A mihamarabbi viszontolvasásig legyetek jók, vígyázzatok magatokra és élvezzétek egymás társaságát. A következő írásomig szavazzatok, és legyetek türelemmel, addig is üdvözletem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése