2012. augusztus 4., szombat

Diófás Főzőverseny



A hagyományos Noszlopi Főzőversenyen jártam. Bár ne tettem volna.. Kritika kis falum egyik nagy tradiciónális rendezvényéről:

Minden évben nagy várakozás előzte meg ezt a programot. S bevallom nagyon örültem az első esztendőben hogy az én kis falum egy ilyen örömteli eseményt szervez. Hisz ki ne élvezné a "mi kis erdőnkben", a nyári sütögetést, az illatok árját, s mindemellé finom sört, s ha az ember egy egy jó falat után körbenéz mindenhol jóllakott vidám embereket. Mert ahogy egyik hölgy ismerősőm mondta: "Az evés öröm".
  Szóval az elő eztendő után nagyon jó hangulatban é persze jóllakottan tértem haza erről az eseményről. A felsoroltak mellett az tetszett a legjobban, hogy mindezt egy közösség alkotta, s mindezt pusztán élvezetből (mindenféle anyagiasságtól mentesen. Azért a mai világban ez nem ki szó)

  Azóta eltelt négy esztendő, és szerénységem mind a négy eseményen részt vett. Sajnos azonban, az idővel a rendezvény nem hogy nemesedett volna hanem kopott.
  Az ideire is nagy lelkesedéssel készültem, hiszen mégis csak a nyár egy meghatározó élménye, összegyűlik a falu, eszik iszik jól szórakozik. Gondoltam.....
  A helyszínre érkezve, kicsit csalódottan tapasztaltam hogy koránt sem olyan nagy az érdeklődés mint évekkel ezelőtt. Kevesebb csapat, kevesebb ember, szerényebb körülmények. Hát igen mondhatnánk hogy válság van.... Minden esetre körbejártam a területet a bográcsok tövében, hogy szaglószervem megkezdje az étkezisi orgia pettingjét....
  No meg hát ugyebár a "mérnökember" tervez, sétám során felállítottam hogy mi után mit fogok enni, elvégre pacalra letolni a paprikáscsirkét.... s ugye az sem módi hogy mielőtt elérkeznénk a legjobb falatokhoz már degeszre ettük magunkat mással.. Szóval a lényeg hogy kellett egy terv.   
    Mivel azonban az ételek nagy része még fortyogott, így egy terebélyes fa árnyékába vonultam hűsölni. Merengtem a járókelőkön, néztem a csinos lányokat, figyeltem a különféle terítékeket. Aztán egyszer csak arra leszek figyelme hogy a hangosbemondó  közleményt olvas be, miszerint a "Technikai sátornál" váltható meg a kóstoló jegy. Gondoltam hogy valami jelképes összegért lehet váltani a ticketet, aztán pedig lehet fogyasztani. Így hát megkerestem ezt a technika sátort... odaérve az oszlopra függesztett táblán akadt meg a szemem: "Kóstoló Jegy 600 HUF". No hát képzelhetitek, itt mondták fel a szolgálatot a gyomromban működő receptorok....
  Ez azért egy elég nagy jelkép, párhuzamban állítva azzal hogy Győrőtt bármelyik központban lévő étteremben 660 FT-ért már menüt kapok, ami áll egy levesből (amiből annyit fogyasztok amennyit szeretnék), és egy főételből, no és egy pohár bambiból.
   Szóval ahogy ez a dolog realizálódott bennem, úgy döntöttem hogy akkor én sarkon fordulok, s inkább a kertben állítom fel a bográcsállványt, elvégre 600 forint/adagért én is főzőcskézhetek :)
   Hazafele menet aztán éhesen próbáltam helyretenni magamban a  gondolatokat, s hogy hogy is lehetne életképes ez a hatszáz jó magyar forint:

  Értelmezés I.: A kóstoló jegy megvásárlása feljogosít minket hogy a még el nem készült ételeket megízleljük. S a főző csapatok mellett szabadon okoskodhassunk az étel milyenségi fokát ostorozva. Illetve tanácsokkal láthatjuk el a főzőket.
  Aki ezen élvezetektől, mások kritizálásától való élvezetről lemond, annak természetesen nem éri meg a jegy vásárlása, hiszen egyéb látogatók, falni vágyók ingyen ehetnek.
 
 Értelmezés II.: A jóstoló jegy egyszeri megváltása során kvázi egyszer ehetünk a "vonalon", azaz olyan mint egy vonaljegy. A technikai sátor a kezdő és végállomás, innen indulva a jegy birtokában szabadon és korlátlan mennyiségben ehetünk minden egyes állomáson. A különböző főzőposztoknál a jegyünket természetesen lekezelik. S a blitzelőkre is odafigyelnek az erre a célra foglalkoztatott közmunkások.

Értelmezés III. : A kóstoló jegy csak egy falásra jogosít fel. Tehát megváltásakor egy helyen egyet ehetünk. Viszont a táblára nem került kifüggesztésre hogy van az úgy nevezett "Zaba bérlet", ez 1800 HUF, és korlátlan dőzsölésre jogosít.


Az esemény margójára: Sajnálom hogy ez a nemes rendezvény így elkorcsosult, s hogy itt is előtörtek az anyagiak. Még inkább hogy az eddig tömegeket vonzó rendezvény, nézettsége így vissza fog esni, s kicsiny falunkba nem fog ezen a napon oly sok látogató tévedni (Az első versenyen még Erdélyből is jöttek csapatok!)
   Persze értem én hogy válság van, s azért egy kis faluban ez még inkább érződik, de akkor inkább ne szervezzünk ilyeneket! Ne rontsuk el a jó dolgainkat. Ne rontsuk el azt amiben jók voltunk, abban hogy közösen alkottunk valamit, ami nem az anyagiról szólt, hanem a közösségi létről.
  Úgy gondolom a kezdeményezés nem rossz, csak a megvalósítás volt idén pocsék. S hazaérve végül két gondolat fogalmazódott meg bennem: Egyrészről hogy 600 FT/adagért jövőre én is benevezek, hiszen ennyiért én is megmutathatom a főzési tudományom (10 adag eladásakor már meg is térült a befektetett összeg), másrészről pedig remélem az esemény "kudarca", az érdeklődők hiánya, és a csekély befolyt összeg majd rávilágítja a szervezőket hogy rossz irányba haladunk....

Teríték

Roston sült

Ötletes tálalás

Macskaéhség

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése