A hagyományos Noszlopi Főzőversenyen jártam. Bár ne tettem volna.. Kritika kis falum egyik nagy tradiciónális rendezvényéről:
Minden
évben nagy várakozás előzte meg ezt a programot. S bevallom nagyon
örültem az első esztendőben hogy az én kis falum egy ilyen örömteli
eseményt szervez. Hisz ki ne élvezné a "mi kis erdőnkben", a nyári
sütögetést, az illatok árját, s mindemellé finom sört, s ha az ember egy
egy jó falat után körbenéz mindenhol jóllakott vidám embereket. Mert
ahogy egyik hölgy ismerősőm mondta: "Az evés öröm". Szóval az elő
eztendő után nagyon jó hangulatban é persze jóllakottan tértem haza
erről az eseményről. A felsoroltak mellett az tetszett a legjobban, hogy
mindezt egy közösség alkotta, s mindezt pusztán élvezetből (mindenféle
anyagiasságtól mentesen. Azért a mai világban ez nem ki szó)
Azóta
eltelt négy esztendő, és szerénységem mind a négy eseményen részt vett.
Sajnos azonban, az idővel a rendezvény nem hogy nemesedett volna hanem
kopott. Az ideire is nagy lelkesedéssel készültem, hiszen mégis
csak a nyár egy meghatározó élménye, összegyűlik a falu, eszik iszik jól
szórakozik. Gondoltam..... A helyszínre érkezve, kicsit
csalódottan tapasztaltam hogy koránt sem olyan nagy az érdeklődés mint
évekkel ezelőtt. Kevesebb csapat, kevesebb ember, szerényebb
körülmények. Hát igen mondhatnánk hogy válság van.... Minden esetre
körbejártam a területet a bográcsok tövében, hogy szaglószervem
megkezdje az étkezisi orgia pettingjét.... No meg hát ugyebár a
"mérnökember" tervez, sétám során felállítottam hogy mi után mit fogok
enni, elvégre pacalra letolni a paprikáscsirkét.... s ugye az sem módi
hogy mielőtt elérkeznénk a legjobb falatokhoz már degeszre ettük
magunkat mással.. Szóval a lényeg hogy kellett egy terv.
Mivel azonban az ételek nagy része még fortyogott, így egy terebélyes fa
árnyékába vonultam hűsölni. Merengtem a járókelőkön, néztem a csinos
lányokat, figyeltem a különféle terítékeket. Aztán egyszer csak arra
leszek figyelme hogy a hangosbemondó közleményt olvas be, miszerint a
"Technikai sátornál" váltható meg a kóstoló jegy. Gondoltam hogy valami
jelképes összegért lehet váltani a ticketet, aztán pedig lehet
fogyasztani. Így hát megkerestem ezt a technika sátort... odaérve az
oszlopra függesztett táblán akadt meg a szemem: "Kóstoló Jegy 600 HUF".
No hát képzelhetitek, itt mondták fel a szolgálatot a gyomromban működő
receptorok.... Ez azért egy elég nagy jelkép, párhuzamban állítva
azzal hogy Győrőtt bármelyik központban lévő étteremben 660 FT-ért már
menüt kapok, ami áll egy levesből (amiből annyit fogyasztok amennyit
szeretnék), és egy főételből, no és egy pohár bambiból. Szóval
ahogy ez a dolog realizálódott bennem, úgy döntöttem hogy akkor én
sarkon fordulok, s inkább a kertben állítom fel a bográcsállványt,
elvégre 600 forint/adagért én is főzőcskézhetek :) Hazafele menet
aztán éhesen próbáltam helyretenni magamban a gondolatokat, s hogy hogy
is lehetne életképes ez a hatszáz jó magyar forint:
Értelmezés I.:
A kóstoló jegy megvásárlása feljogosít minket hogy a még el nem készült
ételeket megízleljük. S a főző csapatok mellett szabadon okoskodhassunk
az étel milyenségi fokát ostorozva. Illetve tanácsokkal láthatjuk el a
főzőket. Aki ezen élvezetektől, mások kritizálásától való
élvezetről lemond, annak természetesen nem éri meg a jegy vásárlása,
hiszen egyéb látogatók, falni vágyók ingyen ehetnek.
Értelmezés II.:
A jóstoló jegy egyszeri megváltása során kvázi egyszer ehetünk a
"vonalon", azaz olyan mint egy vonaljegy. A technikai sátor a kezdő és
végállomás, innen indulva a jegy birtokában szabadon és korlátlan
mennyiségben ehetünk minden egyes állomáson. A különböző főzőposztoknál a
jegyünket természetesen lekezelik. S a blitzelőkre is odafigyelnek az
erre a célra foglalkoztatott közmunkások.
Értelmezés III. : A
kóstoló jegy csak egy falásra jogosít fel. Tehát megváltásakor egy
helyen egyet ehetünk. Viszont a táblára nem került kifüggesztésre hogy
van az úgy nevezett "Zaba bérlet", ez 1800 HUF, és korlátlan dőzsölésre
jogosít.
Az esemény margójára: Sajnálom
hogy ez a nemes rendezvény így elkorcsosult, s hogy itt is előtörtek az
anyagiak. Még inkább hogy az eddig tömegeket vonzó rendezvény,
nézettsége így vissza fog esni, s kicsiny falunkba nem fog ezen a napon
oly sok látogató tévedni (Az első versenyen még Erdélyből is jöttek
csapatok!) Persze értem én hogy válság van, s azért egy kis
faluban ez még inkább érződik, de akkor inkább ne szervezzünk ilyeneket!
Ne rontsuk el a jó dolgainkat. Ne rontsuk el azt amiben jók voltunk,
abban hogy közösen alkottunk valamit, ami nem az anyagiról szólt, hanem a
közösségi létről. Úgy gondolom a kezdeményezés nem rossz, csak a
megvalósítás volt idén pocsék. S hazaérve végül két gondolat
fogalmazódott meg bennem: Egyrészről hogy 600 FT/adagért jövőre én is
benevezek, hiszen ennyiért én is megmutathatom a főzési tudományom (10
adag eladásakor már meg is térült a befektetett összeg), másrészről
pedig remélem az esemény "kudarca", az érdeklődők hiánya, és a csekély
befolyt összeg majd rávilágítja a szervezőket hogy rossz irányba
haladunk....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése