2009. március 26., csütörtök

Egyszer volt hol nem volt...

Egyszer volt hol nem volt volt egyszer egy barátság....
Minden egy bizonyos évnyitón kezdődött, amit nagyon nem vártám, mert új környezet s nem ismertem senkit, de ott ismertem meg a legjobb barátomat, s a legjobb barátaimat, akik sokak szerint mások mint én, de szeretem különböző emberekkel körülvenni magam. Szóval történt hogy családommal álltam izgatottan a Bródy Imre Gimmnázium emeletén, s izgatottan szemlélőttem, s Anyukám kiszúrt egy ugyanúgy áldogáló fiút.. S megjegyezte hogy "Ő is biztosan elsős". Ide köthető Nándiról az első emlékem. A következő emlék róla az hogy egyszer csak odaült mellém, s valahogy szóba elegyedtünk. Aztán mindig ha tehettünk beszélgettünk, s a szünetket is együtt mókáztuk végig. Aztán idővel padtársak lettünk, s jó barátok. S sok mindent megéltünk együtt a gimis évek alatt, itt kezdödött a barátságunk, ami egészne az egyetem első félévégéig töretlenül szárnyalt..


Emelem virtuális kalapom blogom olvasói előtt! Ezúttal eléggé rövid s szomorkás bejegyzésem lesz azt hiszem. Lehet talán nem is idevaló, de hogy nővérem igényeit is kielégitsem itt az ideje egy kis nyenyergésnek. Azonban most nem a nőkről fogok nyenyeregni. Hála Istennek vagy a véletlennek, vagy SzöSznek és Timinek de megtaláltam a tökéletes csajt magam mellé.. Sokkal inkább a barátokról lesz szó. S ezügyben fogok nyenyeregni. Szóval bele is hasítok, hogy még hamar végezzek éfél előtt, s ne vigyem át a problémám holnapra. Nem vagyok jó ember ismerő, s néha nagyot csalódok emberkben. De kikérem magamnak hogy a barátom sértegessen. Még ha feszült akkor se sértegessen. Üssön meg velem tisztességes kultúrált hangnemet. S ne kössön bele minden mondatomba. Ezek szerintem alapvető emberi elvárások, s itt elhallgatom a kisebb sérelmeket. (Pl.: a nem elköszönést, meg ilyeneket.) Nem értem mi lelt. Hisz a gimiben tök jól megvoltunk és györött is. Nem tehetek róla hogy nekem a suli az életem. Az a bigyonyos "gyöngy élet" ami nem épp gyöngy. Persze az oskola biztonságot nyújt, mert nem rúgnak ki egyik napról a másikra, de épp olyan stresszes mint a munkahely. Elvégre a rendszer uaz, te csak egy porszem vagy, s nem igen számítasz ha kivesznek a rendszerből. Egy szem homok vagy a nagy homokórán. S ez mindkét helyen megvan. S ugyan úgy Te vagy "szexualizálva" mindenért, megvannak a határidők, s igazán a kutya nem törödik azzal ha problémád van, old meg. S ez a munkahelyen is így van. S ha a gyöngy életet úgy vizsgáljuk hogy persze vannak egyetemi bulik, kollektiv élmények, akkor igaz a gyöngy élet. De az csak lazítás. Amire mindenkinek szüksége van. S mindenkinek van ideje kikapcsolódni és kell is. Ez normális munkakörülmények között is így van. Az ember szabadidejében kikapcsolódik, s elfeledi a suli vagy épp a munka stresszét, ki így ki úgy de pihen, s azt csinálja amit szeret. S arról sem tehetek, hogy az én mindennapjaim Györben a szeretett egyetemi városban zajlanak. S hogy itt történnek a storryk, itt mókázok a barátaimmal, régiekkel és újakkal. S itt bulizunk Hajmival, vagy csak elemezzük a zh-k tanulságait.. Nem tehetek róla hogy én győrőtt ragadtam, s feltehetőleg az eredeti terveim szerint egy idő múlva ott fogok diplomázni, s ott fogok munkába állni. DE nem éretem ezzel mi a probléma?! Másik mementó: Valótlanságot ne állíts. Egyrészt általába meghallgatjuk élménybeszámolód, s jómagam rendszeresen el is olvasom írásaidat, amiben néha PR sorokat is érzek. S lehet hogy néha kicsit nem figyelek, de néha nekem is van más dolgom. (ebéd,családi beszélgetés, játék, filmnézés, emailezés, feladatok összeírása, tanulás) Ne hidd hogy az egyetemista egész nap henyél, mert nem így van. Neki is van kismillió dolga és tennivalója. Szóval lehet hogy néha nem figyelek,de az esetek többségébe akkor is visszaolvasom az írásokat. De nem nevezném élménybeszámolónak a "nem kell nő" "nem nőzők" s "a nő az csak pénzkidobás" elméletek hangoztatását, illetve hogy "passziánszozok" ezt sem tartom élménybeszámolónak... Szóval igen is figyelek, s igenis érdeklnek az élménybeszámolóid, s mindig meghallgatlak ha ráérek, csak szerintem te nem mesélsz. Pedig tudhatnád hogy ha problémád van azt is meghallgatom. Azthiszem ezen a téren nem változtam. Azthiszem még mindig az a srác vagyok mint a gimiben (persze nem teljesen az, de többé kevésbé igen) S a régi kapcsolatokat többre értékelem mint az általában felületes újakat. Persze csak ha érdemes többre értékelni. S a barátaimért mindent megteszek, ha tudom és hiszem hogy érdemes. De ezt azthiszem nem kell neked elmondanom, leírnom, hisz ha valaki akkor neked kell(ene) ezt a legjobban tudnod, elvégre te vagy a legjobb barátom. Másik dolog: A tények azok a tények. Akkor nem a könyv a hülye. S az igazamat megvédem. Egy percig nem állitottam hogy a NO COMMENT magyar szó, de a ráta nem magyar szó. (csak beolvatt az írásba, használatba, ennyi erővel a hárdver is magyar szó) Eredetileg angol szó (rate) s feltehetőleg a közgazdasági elvekkel honosodott meg magyar nyelvterületen. Szóval nem echte magyar szó, tehát idegen.. Ha az idegen szavak szótárának, és ennek netes verziójának nem hiszel akkor kérdezd meg Szamosvári Ági nénit vagy Zsigmondné Simon Klára tanárnőt (bár ő nem olyan bölcs mint Ági néni). Ez csak apróság, de a részletekben rejtőzik a lényeg, a mondás szerint. S ha tévedünk attól még nem a másik a hülye.. Azt a legegyszerűbb mondani hogy hülye vagy, sértegetni a másikat, meg lefikázni a mondanivalóját. (mert ma ez történt lássuk be. Minden amit én írtam rossz volt) A sokadik dolog hogy szekálunk ha csajokról beszélsz. Ez meg a tipikus tükör eset. Nem akarlak megbántani de Petya és Te folyamatosan zrikáltok ha Julcsiról beszélek. Akkor az mi?! Felfújom én azt? Nem.. Poénként veszem, s amúgy nem érdekel a dolog, örülök hogy jól megvagyok végre egy lánnyal, s ha még néha viccesen is kiparodizáljátok azon még jót is lehet nevetni. Szóval ezt sem igazán értem. Egyrészt mert nekem nem igen mesélsz lányokról. Másrészt a szekállás része szintén félig valótlan, másrészt pedig kölcsön kenyér visszajár. Amit szabad az egyik félnek azt szabad a másiknak is, tudod egyenjogúság van.. A blogomat pedig nem kötelező olvasni. Ha zavarnak az írásaim, a györi beszámolóim. De másról nem igen tudok írni, mert mint mondtam nekem ezek a mindennapjaim, s ez az életem. Az egyetem, a tanulás, a barátnőm, a bulik- mind mind Györbe kötnek.. Szóval ha mindezek zavarnak egyet tudok tanácsolni NE OLVASS!! Nem kötelező, szabad országban élünk. S ha feszült vagy a munkád miatt, nem feltétlen kellene belekötni a másikba, a barátodba. Aki még ha elmondanád a problémát talán néha még segíteni is tudna pár szóval. De néma gyereknek annya se érti a szavát.. Harmad részt, hogy a háromlábú székünk kicsit inog. Ez valóban így van, de természetese, mindhárman máshol vagyunk, mással foglaljuk el magunkat, s momentán más szakasza zajlik az életünknek. Te dolgozol, Petya érettségire tanul amúgy szabadúszó, én pedig győrben kotatom az egyetem padjait. S így kevesebbet találkozunk. De eléggé egyoldalúan nézed hogyha ezt a nem találkozás problémát rám vezeted vissza. Egyrészt én sok találkozót szerveztem, s nem mondhatod hogy nem, de az utóbbi idődben néha a munkád miatt, néha a mi nyűgjeink miatt valóban nem találkoztunk annyit. De ez valahol természetes is. De én mindig is hívtalak ha valami nagyobb érdekesebb, rendezvényt szerveztem (lásd szilveszter) S nem miattam hiusult meg, ezt ne értsd félre nem szemrehányás. De nem csak egy emberen áll vagy bukik a dolog. S hogy momentán én vagyok a legbizonytalanabb elem ezt elismerem, mert ha úgynézzük Petya is ráér amikor akar. De én nem.. Szóval ebben az esetben igazad van, de az egyetemisták gyöngy élete sem mindig gyöngy. Lásd Hajmit is... Szóval kicsit nyomaszt ez a változás. Én nem ilyennek ismertelek meg anno, s nem hiszem hogy az én hibámból változott ennyit a barátságunk, vagy hogy én változtam ennyit hátrányomba.. de lehetséges.. Jó lenne ezt normálisan megbeszénli, mert az utóbbi időben csak veszekszünk, s ez nem jó így.. Most mindent kiirtam magamból ami nyomta a fejemet, gondolataimat. S mivel ismersz tudod hogy makacs vagyok, szóval megvédem az álláspontomat, márha azt gondolom hogy az a helyes. DE jó lenne ezt mindenkéép megtárgyalni, minnél előbb :) S rendezni kapcsolatunkat, arra a régi szép Bródys állapotra. Mert az embernek szüksége van legjobb barátra, s nekem most úgy érzem csak egy ilyen legjobb barát hiányzik az életemből. Szóval hiányzol Nándor. (Ne értsétek félre.) Hiányoznak azok a régi beszélgetések, bulik, együttes storryk (amiből tény h nem lesz sok :S ) a hülyülések, a lanpartyk, s a csajozási szerencsétlenkedéseink :) Szóval szeretném ha ezen jó dolgok nem a múlt elemei lennének,hanem visszatérhetnének a jelenbe is. S ha bajunk van, problémánk a világgal, azt meg tudnánk beszélni. S igenis szeretném hogy újra legyenek közös programok, lanparyk, bulik, vagy csak amolyan baráti látogatások. De lehet hogy ez csak egy kósza álom, lehet hogy a jellemünk alapvetően változott, lehet hogy világnézetünk változott máshogyan.. Ezt nem tudom.. A zárszóban pedig elnézést kérnék. Remélem nem értelmezel semmit félre, ígyekeztem pontosan fogalmazni. Szigoruan a saját szempontomból mondtam el a dolgokat. Szóval ne érts félre. Ez az én álláspontom. Véleményem, látásmodóm a kialakult helyzetről. Bocsánat hogy mindezt ilyen formába tudatom országgal s világgal, de legalább így nem fogunk direkt összeveszni, s tuti hogy végigolvasod. Most hogy kiirtam magamból a problémát kicsit jobb, remélem találunk valami megoldást a dolgokra. S most hogy leírtam mindent befejezem a "nyenyergést". Remélem nektek olvasóimnak még nem volt hasonló prolémájuk. Holnap ismét jelentkezem egy vidám kis hétértékeléssel, szóval aki nem szemfüles az kettő irást fog kapni holnap. Remélem Nándi rendezzük a viszonyt, s valamilyen formában kapok választ/válasz helyzetelemzést. S végre minden visszakerül a régi mederbe. Nektek kedves olvasóim köszönöm a türelmeteket, legyetek jók, élvezzétek egymást, s vigyázzatok magatokra. A mihamarabbi viszontolvasásig sziasztok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése