2009. április 19., vasárnap

Krónikás ének


A hetek múlásával, nem csak a zárthelyi dolgozatok de a tavaszias nyár is egyre jobban érezteti jelenlétét. Ilyenkor az embernek nem igen van kedve alkotni hiszen, inkább egy parkban, vagy a természet lágy ölén pihenem ki az oskola fáradalmait. A meleg hatására blogomon is elkezdett burjánzani a rekettyés. Szóval most olvashatjátok a tavaszi bozótírtásomat. Szóval az úgy volt....



Üdvözletem kedves blogolvasóim! Szóval hányaveti Tóbiás módón, mostanában elhanyagoltam a blogomat. S ennek meg is vannak a követke
zményei. Egyrészt hogy htalmas élményanyag gyűjt fel gépésztarsolyomba :)

A hetem ezúttal a hétfővel kezdődött, mert hát van nekünk eg
y ilyen gyöngy ünnepünk amit húsvét hétfőnek hívunk. Ez egy vicces kis ünnep mint tudjuk, s én valami perverzitásból élvezem is ezt az ünnepet. De erről már korábban szóltam :P

Szóval ezen a csodás hétfői napon mehettem vissza, szerete
tt egyetemi városunkba. A készülődésem most is csodásan telt, bár nagyon időben elkészültem :) S időbe ki is mentem a fehér villámhoz. Annyira időben, hogy röpke fertályórát kelett csak várnom a buszra. Előszőr azt hittem hogy szimplán nem közlekedik a járgány, de később ráeszméltem hogy húsvét hétfő szeretett ünnepünk van.

Ami azt eredményezi hogy a kedves volán 3 járát helyet egy buszgépjárműt indít. S mikor erre ráeszméltem, arra is rájöttem hogy miért csúszott meg a buszunk.

Gondolom már Ti is sejthetitek."Lange Rede, kurzer Sinn."-hogy Schilleresen szóljak, hogy rengeteg élménnyel gazdagodtam. Egyrészt átélhettem a tömény vegykölni illatát keveredve az eszenciális férfi izzadsággal, s ez a két "illat" egy kellemes hangulatos utazást eredményezett. Másrészt azt az élményt is megközelíthetően átélhettem amit a második világégés alatt a zsidó deportáltak.

Sokadrészt pedig megtudhattam, hogy a busz képes egyfajta tágulásra. Meglepő módón az ember már azt hinné, hogy nem tud több embert befogadni, mégis képes rá. Szóval a Kisalföld volnnál tudhatnak valamit :)

De lényeg a lényeg hogy utazásom ezek ellenére mégis klassz volt. S kérdezhetitek joggal hogy miért?!- Hát mert nagyon hangulatos kis társaság jött össe a busz lépcsőjén. S szerencsére én is itt foglaltam el jegyreszóló helyemet.

Pápán aztán csatlakozott hozzánk egy bortermelő emberke. Aki aztán beszédbe is elegyedett velünk, s megkóstólhattuk dijnyertes badacsonyi borát. S ezen finom nedüt kortyolgatva az út is jobb lett. Nagyon finom bor volt amúgy, dehát ezt nem lehet leírni. Tudjátok nem az a pancsolt bor, hanem a mi somlainkhoz hasonló aromás lőre..

Útközbe persze jót beszélgettünk is, illetve jókat nevettünk. S egészen megismertük egymást.

Idillünket csak a néholi fel és leszállók zavarták meg.

Összegezve nagyon jó kis hangulat kerekedett a lépcsőn, s így a győrig történő állás sem zavart nagyon, elvégre mint mondani szoktam, jó társaságba repül az idő :)

Elég az hozzá, hogy megérkeztünk Győrbe. Ahol kezdetét vette a délutáni program. (A buszunk jó fél óra késést szedett össze, így hát, a programom is csúszott egy jó félórát.

A hétfői program Kedvesem meglocsolásával kezdődött. S az ottalvással tért véget. A közte lévő időt, pedig mindenféle aktiv programmal töltöttük. Summa summárom, ismét jól elvoltunk, s nagyon klasszul éreztem magam vele.

Az este nagy élménye volt még, hogy végre kijelenthetem hogy megszoktam az együttalvást :) Szóval mostmár nem zavartatom magamat hogy valaki alszik melettem. S külön öröm hogy Ő aludhat melettem :), illetve én aludhatok melette :)

A keddi nap a tanulással és a gépszerkezettan számítással telt :) Persze a délután nem maradhatott el kedvesemmel töltött idő nélkül. Ami a gazdaságtörténelem órával kezdődött, s folytatódott egy kellemetes fagyizással. Ennek eredményeként megkóstolhattuk a györi szerelem fantázianevű fagyit is. S kellemesen elfogyasztohhtuk a dunaparton egy jóizű beszélgetés keretében.

Ennek a romantikus idillnek, a kezdődő informatika óra vetett véget. Így hát bekísértem kedvesemet, majd elköszöntünk, s én kicsit hazamentem tanulgatni a másnapi szerelés mókára.

Közben kiderült, hogy kedden ismételten nem lesz automatizálás órám. Ígyhát gondoltam egy nagyot, s előbb felrobogtam megnézi a zh-m eredményét, majd mivel nem találtam érdemi információt, az egyetem bebarangolása után, így úgy gondoltam meglepem kedvesemet. S itt bele is hallgathattam az informatika óra rejtelmeibe is.

Kedvesem persze nagyon örült hogy megvártam :P így hát előrehosztuk az esti jóéjt puszit.

Lényeg a lényeg hogy a kedd a továbbiakban a szerelés tanulással járt, mert másnap figurás kis zárthelyi dolgozat volt kidoboltatva.

Itt egy gépészvágással térjünk is át a szerdai napra. Szerdán reggel hatkor kelhettem, ébredésem után gyorsan be is robogtam "bátyáim" tanárúrhoz számot adni tudásomról :)

A zárthelyit nem igen kommentálnám, lesz amilyen lesz, majd kiderül a héten. Szerdai izgalmaim ezútán a gépszerkezettanal tanulással, s egy hangyányi pihenéssel járt, merthát eléggé fáradt voltam a zh után.

Közben belátogattam alternativ órára is, ahol sok minden érdekes dolgot tanultam ismét, s megtudtam végre zárthelyim eredményét. Ami hatására kezd Bagaméri feelingem lenni hogy el vagyok átkozva :)

Ezen élmények után, még várt rám a közkedvelt gépszerktan órám. Ahol megtudhattam a rajzaim emelőm s lünettám ereményét, illetve a zh "fényes" pontszámát. Dehát párosan szép az élet :P Egyetlen pozitivum hogy Kóbor tanár úr megjegyezte hogy én egy ilyen szerelős ember vagyok :)

Ezen megpróbáltatások után jött az édes pihenés, ráhangolódás az esti mókára a lányokkal. S ezt nevezném a hét utolsó győrhez kötődő eseményének.

A buli helyszinéül a La Torre lett volna megjelölve, de a hírek miatt úgy határoztunk hogy maradunk a megszokott Lapos tanszéknél.

Kedvesemmel és Annával jó kis hangulatot teremtettünk lakásukba. Jót beszélgettünk, s lassan elő is kerültek a hangulatfokozó üvegcsék.

Szóval röviden, remek kis hangulat lett, jót beszélgettünk. Kicsit jobban megismerhettem Annát is. Aminek nagyon örültem.

Majd elindulhattunk a Laposra 11 körül. Romantikus volt két szép lánnyal mendegélni az utcán. Akik mellesleg nagyon kivirultak a Hubertustól :)

Tehát a jó hangulat garantált volt. Megérkezvén Kedvesemmel belvetettük magunkat a táncolásba. Ami élvezetes volt, bár meg kell hagyni hogy nem sok helyünk volt, normális táncot ropnunk. De azért élveztem a dolgot.

A hangulatot szerencsére, fotós Frici barátunk is megörökítette, mert épp arra járt csőre töltött fotómasinájával. Szóval így keletkezett egy olyan kép, amire azt mondtom hogy spontán és nagyon jó kép. Persze ezt majd meg is örökítem nektek, mert erre a képre büszke vagyok.

A kép után még kicsit táncolgattunk, megpróbáltuk megkeresni ismerőseinket, sikertelün, majd úgy döntöttünk, hogy hazabandukolunk. S így is tettünk.

Otthon aztán ágybahelyeztem kedvesemet, majd kisvártatva hazaérkezett Anna is. Így kicsit kiértékelve az estét, jólesóen álomra hajtottuk a fejünket.

Ezzel véget is ért a Györi krónika. S a hétvége másik nagy eseménye érkezett rohamléptekben.

Méghozzá elérkezett az idő, hogy kedvesem bemutatássam a családomnak. Így csütörtökön a noszlopi hasziendára vettük az irányt.

A hétvégét nagy várakozások előzték meg részemről, s a végén sajnos semmi nem úgy alakult ahogy terveztem. Dehát itt bizonyosodott be hogy a terv azért van hogy felrúgjuk. De ne rohanjunk a dolgok elébe..

Az út szokásos hangulatban telt, szokásos csütörtöki tömeg, s mivel késve érkeztünk, így nem is reménykedhettünk ülőhelyben.

Az út azonban mégis hangulatosan telt, főleg miután helyet foglalhattunk. A határba érkezve, kicsit izgultam, hogy milyen lesz a fogadtatás, mind kedvesem mind anyukám részéről.

Leszállva a buszról mikor Julcsim a járdát megjegyezte még jobban izgultam, hogy szerény hajlékunkhoz mit fog szólni.. Dehát igen, nem mindenhol van túrizmus, s vannak szerény országunkban ilyen átlagos faluk, ahol nem mindenre jut a közpénzből. (Sajnos a jólét pannon pumájában még ennél rosszabb helyzetű települések is vannak. )

Szóval azért én szeretem ezt a kis csendes falunkat, s szeretem hogy nyugott, s mindnki ismer mindenkit, s olyan amilyen. Így szép számomra..

Visszatérve a tárgyhoz, házunkhoz érkezve örömmel konstatáltam a baljós árnyakat, hogy a kutyusok nincsnek elzárva. Itt már gondoltam hogy ejj-ejj vmi nem leszi itt rendben..

A kutyusok elcsukása után, aztán bevezethettem kedvesemet a házunkba. Ahol egyrészt egy kisebb átalakítás történt, de azt a megszokott fogadtatást nem kaptuk meg.

Szóval eléggé rossz kedvem lett. S ez a hétvégén nagyából csak fokozódott is. Sajnáltam hogy kedvesemet nem tudtam elkápráztatni, s maradandó élményeket nyujtani neki. Mint ahogy Ő tette ezt nekem mikor náluk jártam.

A csütörtök gyorsan eltelt. Rövid bemutatkozás, majd lepakolás, majd egy kicsi beszélgetés. (gyakorlatilag az egyetlen ) Ezek után vacsoráztunk majd lezuhanyoztunk majd lepihentünk. Az ágyra azonban nem lehetett panaszom. Kicsit átalakítottuk a szobánkat, s így egy rögtönzött franciágyat készitettünk. Másrészről kedvesem melett remek volt álomra hajtani a fejemet, s még remekebb volt pénteken melette ébredni.

A pénteki napra, rengeteg tervem volt, de a rossz idő a legtöbbet keresztülhúzta, hiszen gyönyörűszép erős szélt kaptunk péntekre.

Így hát a péntek nagyon ulmasan telt valljuk meg az őszintént. Szobánkban beszélgettünk hangulatosan. Amit azért nagyon élveztem, mert nagyon sok mindent megtudtam ismét. S jobban megismerhettem kedvesemet, s új információkat tudtam meg róla.

Anyukám eléggé elzárkozó volt, nem tudom mi lelte, de nem igen törte magát kedvesem megismerésésére. Amit igen igen sajnálom. Szerintem nem kelett volna elvonulnia gépelnie. Dehát van akinek a Majong fontosabb, s utánna fennhangon publikálja (alaptalanul, információ nélkül) véleményét. Kérdem én hogy mi alapján?!

Öregem legalább elmondta a frankót. Szerinte szimpatikus lány kedvesem, bár Ő sem nagyon tudta megismerni, mert szokásosan nem igen tartózkodott otthon. De megmondta hogy szimpatikus lánynak tűnik.

Szóval a pénteket a szobában, zenehallgatással töltöttük. Majd este bementünk Ajkára kicsit mókázni. A mókába társaink voltak Nándi komám s Petya.

Szerintem ez volt a hétvége legjobb eseménye. Jó volt a fiúkkal s kedvesemmel lenni. S szerintem jól éreztük magunkat. Nagyon élveztem a helyzetet, meg hogy Julcsi és Petya olyan aranyosan flörtöltek :)

Rövid mókázásunk a Bla-bla-ba kezdődött, ami szerin tem eléggé kezd lepukkani. Most nem azért de lehetne igényesebb is a hely. A mosdó is nagyon le volt pukkanva. Szóval eléggé kiábrándított a hely. Így talán itt sem éreztem felhölhetlenül magamat. Sajnáltam hogy Nándi kicsit más volt, illetve nem is tudom, máshogy képzeltem el kedvesem bemutatását neki. Dehát ha visszaemlékezem én sem ismerem jobban az ő barátnőit :)

Szóval jó volt végülis, nem kell mindenek tökéletesnek lennie. Szerencsére Blabla után gyorsan helyszínt váltottunk. Ekkor Julcsi megcsodálhatta az ajkai "vörös teret" meg a gyönyörű sétáló utcáját a városnak. Hát igen egy szelet szocializmussal is gazdagíthattuk :)

Aztán rövid séta után a Kapufa vendéglőben telepedtünk meg. Meglepődve tapasztaltuk hogy a helyet átalakították. De nagyon jót tett neki ez a tuning :) S itt már a hangulat is jobb volt. Részünkről előkerültek az első sörök végre. (Látod kedvesem, valami hasonló a délutáni baráti sörözés. Persze kicsit modorosabb. De oda is a társaság miatt járok s nem a sör miatt. Az csak hab a tortán)

Szerencsére KApufába már beszélgetni is tudtunk. S Julcsi is megismerhette kicsit jobban Nándit. Azthiszem mindenki jól érezte magát. Mi kortyolgattunk a söreinket, s beszégettünk mindenféléről. Örültem hogy Petya a jobbik formáját hozta, s ezúttal nem szólogatott be. LEhet hogy kezd megkopni a Petya varázs?! Majd szerdán meglátjuk :P

Ahogy azonban lenni szokott, jó társaságba s jó hangulatba rohan az idő. Így ez a kellemes program is lassan a végéhez ért. S elválltak útjaink. Elköszöntünk illendően, majd hazaindultunk.

Az út hangulatosan telt, bár én imádok este buszozni, főleg Julcsival. Eddig kétszer adódott meg ez a nagyszerű élmény vele, s mindkétszer életem egyik legjobb buszozása volt :)

Hazaérve lezuhanyoztunk, majd lepihentünk, mert másnap sajnos az elérkezett az elválás ideje.

Szombaton 10 kor felkeltünk, majd gyors reggelit rögtönöztem s szervíroztam kedvesemnek. Amit szintén pozitivumnak értékelnék. Ez legalább úgy történt ahogy a terveimben volt :)

Ezek után elkezdtünk készülődni, majd ismét egy rövid séta a falunkban. Ezúttal "szekérrel" ami nagyon kellemes volt. Rájöttem hogy egy ilyen szekér nem mindig előnyős, s én azért is bajlódnék vele sokat. Nem épp a falunk járdáira tervezték. Kicsit féltem is hogy tönkreteszem Julcsi pakkját :) Szerencsére éppségben megérkezett a központba. De nem lettem volna a kerekei helyében, kicsit sok kalandot kelett megélniük.

Aztán sikeresen beértünk Ajkára, ahol egy jó egy órát várhattunk a füredi járatig. De ez a várás is kellemesen telt szerintem.

A parkban napoztunk vagy inkább árnyékoztunk, s közben beszélgettünk a hétről. S az eljövendő tehendőinkről.

Roham lépetekkel eljött az egy óra, s el kelett búcsúznunk. Kedvesemet feltettem a buszra, majd elköszöntünk, s végetért egy eléggé furcsa, de mégiscsak kellemes hétvége.



Összegezve a tapasztalatokat: Szerintem jó volt kedvesem ittartózkodása, s csak remélni tudom hogy nem unta magát halálra. Persze lehet hogy egy romantikus szántási program még izgalmasabbá tette volna a dolgokat. A negativumokat gyorsan felejtsük most el, s gondoljunk csak a jóra. Örültem hogy itt voltál kedves, s remélem azért jól érezted magad. Sajnálni tudom hogy anyukám elzárkózott, s egyáltalán nem olyan volt mint ahogy leírtam. De ezt nem részletezném a zárlatban.

A legnagyobb pozitivum azonban az hogy ismét rengeteg időt lehettünk együtt, szinte szerdától szombatig, s úgy érzem hogy egyre jobban egymásra hangolódunk.



Hát rövidebbre nem tudtam összefoglalni hetem alakulását. Ezért nem szeretem ha felgyülemlik az információhalmaz. A jövőben igyekszem gyakrabban tudósítani nektek, mert így egy hosszú s unalmas bejegyzést kaptok. Másrészt pedig rengeteg információ kimarad, de mint ahogy mondani szoktam ezt nem lehet leírni ezt át kell élni.

Köszönöm akik hozzájárultak ezekhez a klassz napokhoz. Köszönet kedvesemnek, a barátaimnak Nándinak és Petyának, Annának, Timinek, Bandinak a heti élményeket.



S most pillantsunk előre most egy kicsti. Mi vár ránk az elkövetkező héten? Hát egyrészt egy élményfürdőzés, másrészt Szerdán Melindáékhoz vagyunk hivatalosak, Julcsi barátnője is invitált minket egy közös programra. Hétvégén győrben maradok, ahol is SZE futam és tanulás lesz a program. Szóval izgatottan várom a jövőt :) S ne feledjétek A szerelem a képzelet diadala az intelligencia felett.





No ennyi fért bele mai élménysummázásomba. Köszönöm a türelmeteket, s hogy végigolvastátok bejegyzésemet, s sajnálom h fényképezőmasinám hibája miatt még mindig nem tudok nektek képeket prezentálni a mókulásokról, de ami késik az nem múlik. Mihelyt Dodi visszakapja gépét, már megy is kattint párat a nagyvilágban. Szóval türelem képet terem :D

No télleg megyek, rohanok tovább, mert sok még a tennivalóm.

A következő írásomig legyetek jók vigyázzatok magatokra, s élvezzétek egymást. A mihamarabbi viszontolvasásig sziasztok.










Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése