Túra Balatonfüred II Fejezet....

Ott tettem le a lantomat hogy hazaértünk a kellemes kis biciklitúráról, s élmény beszámoltunk, majd megpihentünk. A pihenés során előkerült a régi legó is :) Ami nagyon kellemes volt, jól elhülyéskedtünk :) S bár Matyi folyamatosan lefikázta a legózás gondolatát, azért valahogy ő is kedvét lelte az építkezésbe. Közben pedig megállapítottam hogy a legózásnak is megvannak az íratlan szabályai. Ezt az aktivitást is nagyon élveztem, mert sose legóztam ilyen legóval, másrészt a régi szép legózást idézte számomra, a kompozíció pedig amit alkottunk, hát valljuk be páratlan lett :) Közben pedig Matyi jóvoltából, többek között, nagyon kellemesen elszórakoztunk. Ezalatt az idő alatt jól kipihentük az út fáradalmait majd kezdődött az esti program.Az este során szintén a mozgásé volt a főszerep , mert azon frissiben nekiálltunk kosarazni :) A kosarazás nagyon élvezetes volt, talán azért is mert kedvesemmel együtt alkottunk egy csapatot, s az ő vezényletével végül soros csatában nyertünk :) Jóó kis meccs volt, néha megfigyelhettem hogy kedvesem bizony agresszív is tud lenni :) S nem tetszésének eléggé erősen tud hangot adni. A rádobásban sajnos nem jeleskedtem :) Nem is tudom hogy miért :) Valahogy a két dobási kísérletemből, egy talált palánkot, a többi pedig fölötte vagy alatta landolt. :) A győzelmünk után, jólesően elheveredtünk a hintaágyban, majd meghallgattuk a vesztes csapat kötelező "morgását" . Azonban úgy vélem hogy mint minden más sportban itt is nem mindig a jobb csapat nyer, s néha nagy szerepe van a szerencsének is. De azt hiszem mindenki a legjobb tudását adta a játékba, s csak a szerencse döntött. Julcsi öccse nagyon jól játszik ezt el kell ismernem :) S tényleg előzetesen kicsit alábecsültem képességeit.. A meccs után egy rövid kis pihenőt tartottunk kedvesemmel, majd bementünk és megvacsoráztunk. A vacsora finom volt :) S jól esett végre pihenni a fárasztó nap után. Este aztán a parti séta elmaradt, helyette inkább megnéztünk egy jó kis filmet. Ezután kellemes fáradságban vettük birtokba szobáinkat. S felkészültünk a zuhanyzásra, majd a lepihenésre.. A zuhanyzás nagyon jól esett ezen fárasztó nap után. S míg én a zuhany alatt frissítettem magam, addig drága kedvesem ,szépen megágyazta az ágyacskámat, hát igen mindent megtett hogy jól érezzem magam. Majd előkészítette az esti programot, ami egy kellemes kis horrorfilm nézés volt. Nagyon szeretem az ilyen együttes filmnézéseket, mert mindig hozzábújhatok kedvesemhez :) A film is nagyon jó volt :) Tartalmazta a szokásos akcióthriller kliséket, például hogy a főhős csaj a legszexisebb ruhájában indul felderíteni a dolgokat :) S a kimaradhatatlan "örült" papot :) De mindenkinek tudom ajánlani a Köd című filmet, bár a vége kissé misztikus és érthetetlen volt számomra, azonban a történet egésze hamar kikristályosodott. A filmezés után aztán megbeszéltük, s végül is kisorsoltuk hogy ki hol alszik, szerencsére jól viselkedtem, így abban a megtiszteltetésben részesülhettem, hogy aludhattam kedvesem ágyában :) S ebben a kegyben nem sok fiúnak volt része :) be kell hogy valljam kicsit büszke is voltam magamra hogy nekem "szabad" illetve hogy én kiérdemeltem :) Ezután pedig a jó éjt puszik után álomra hajtottuk a fejünket, ami nagyon hamar elnyomott az álom, de nem is csoda ilyen élménydús és fárasztó nap után :) Összességében jól aludtam, s élveztem mikor áttelepedtünk az én ágyikómra reggel, s ott is szundikáltunk egyet :) Szóval igazán jót aludtam, s a társasságom itt is mint mindenhol nagyon kellemes volt :) S most vágjunk is bele a második nap eseményeibe, mert hát abból itt is van rengeteg :) Élőszőr is mint minden reggel az ébredéssel kezdődött, ami bár nehezen de nagyon kellemesen ment, hisz mellettem ismét a legcsinosabb hölgy feküdt :) A jó reggelt puszik után, hamarosan magamhoz tértem (na jó kb. két óra múlva ébredtem fel véglegesen :D) s felöltöztünk :) A pénteki napra lájtosabb programok voltak betervezve. Egy kis túra a közeli Lóczy barlanghoz, aztán délután megnézni az átépített, megszépült partot :) Előtte azonban a késő délelőttöt filmnézéssel töltöttük. A parfüm c. filmet kezdtük el nézni :) Ami nagyon jó film szerintem, bár a vége ennek is kicsit érdekes :) De összegezve ez a film is tetszett :) A filmezést aztán végül nem fejeztük be, s közbeszólt az ebéd, ami ismét nagyon finom volt. Ezúttal Makaróni és valami sonkás tészta volt, a nevét nem sikerült kiderítenem :S Azt hiszem hadititok lehet :) Én a makarónit választottam, mert az "férfiasabb étel". Bár a másikat is szívesen megkóstoltam volna, csak valahogy nem mertem :) illetve mivel nem tudtam hogy mi lehet az így gondoltam nem jó keverni az ízeket, az biztos hogy nagyon finoman nézett ki :) Ebéd után kis pihenés, majd elmentünk túrázni. Túránk először a gyógyszertárba, majd a Lóczy barlanghoz vezetett. Ezt a kis utat ismét kerékpárral tettük meg, ezúttal azonban jól válaszoztam meg közlekedési eszközömet :) S Ilka bicikliével indultam útnak :) A barlang kb 10 percnyi kerékpárútra van Julcsiék házától. Így a nagy meleg ellenére hamar oda értünk, én már azt hittem hogy ismét egy hatalmas túrára indulunk. A barlangot 1882-ben fedezték fel, 1934-ben építették ki és id. Lóczy Lajosról a nagy balaton-kutatóról nevezték el, aki a hazai barlangkutatásnak is lelkes támogatója volt. Túránkra a bejáratnál Lóczy Lajos emlékére elhelyezett márványtáblától indulunk. Néhány lépcsőfokon lesétálva a 8 m hosszú Belépő-terembe jutunk, amelynek mennyezetét egy sima mészkőlap képezi. Itt tudtam meg hogy a barlangba voltak kezdetleges cseppkőképződmények, csak a látogatás korai szakaszában ezt az ide tévedő gyerekek letördelték. A Belső-kapun keresztül a kissé magasabban fekvő Alsó-terembe érkezünk melynek legszembetűnőbb jellegzetessége a jól látható kőzet ferde, vékony réteges, gyűrt szerkezete. Déli részén érdekes oldásformákat figyelhetünk meg. Az Alsó-teremből néhány lépcsőn jutunk a Felső-terembe. Felettünk nagy magasságban láthatjuk azt az azóta eltömött nyílást, amin keresztül a múlt század végén a felfedezők a barlangba először lejutottak. A helyenként látható fagyökerek már jelzik a felszín közelségét. A teremben több helyen láthatunk fekete, mangán-oxiddal szennyezett kalcitréteget. Az alsó, legszélesebb részén a terem kiöblösödő vége a Kápolnával végződik. A Felső-teremből az Átjárón keresztül északi irányban a barlang látogatható szakaszának végéhez, az Elágazáshoz érkezünk, ahonnan a reflektorral megvilágított Lejtős-folyosóba pillanthatunk. A folyosó végén összegyűlt víz után ezt a részt Vizes-üregnek is nevezik. A folyosóból ágazik ki a csak hason csúszva megközelíthető csillogó kőrózsákkal teli Gyémánt-kamra. Ezt most inkább kihagyjuk, irány visszafelé a felszíne. A túraidő mintegy 20 perces a 130 m őszhosszúságú és 19,3 m mély barlangban. Viszonylag meleg a levegője, belső szakaszain 11,2-13,0 °C között váltakozik a hőmérséklet. Ez nagyon kellemes kis klímát eredményezett a nagy nyári melegben. A túránk azonban hamar véget ért, pár fénykép ellövése után haza kerekeztünk. Hazaérve készítettünk egy finom kis limonádét, ami tényleg nagyon finom volt :) Aztán pár pohár elfogyasztása után, én összepakoltam, majd lementünk a partra. Köszönet a fuvárért Julcsi anyukájának, aki ezzel is segítette utunkat. Út közben megcsodálhattam Füred keskeny utcáit, s dimbjeit, dombjait... Ez is nagyon érdekes volt :) A parthoz vezető úton megcsodálhattam a "régi" nevezetességeket. A kerek templomot, a még mindig felújítás alatt lévő Jókai villát, s ez a két nevezetesség jutott így elsőre szembe. Persze a villa előtt szintén elsütöttem pár fotót :) Jókai Mór író 1870-ben építtette a kora eklektikus stílusú házat, ahol mindig csak nyáron tartózkodott. Az egykori villa ma emlékmúzeum, de hamarosan új funkciót kap. Többek között ebben az épületben született meg a Az aranyember, ami az én irodalom érettségi tételem volt :)

A partra érkezve szinte rá sem ismertem a téli képre. A markolók eltűntek, s a feltúrt földkupacok helyén egy nagyon modern, európai szintű part fogadott. Szóval rengeteg minden változott, de kezdjük is a part részletes feltárását. Előszőr is megemlíteném a szökőkutat, ami nem csak nagyon látványos, de kellemes felüdülést is biztosít az arra járóknak egy nagyon meleg nyári napon. Kedvem lett volna átszaladni a vízforráson :) de sajnos úti ruhám miatt nem tehettem :S Minden esetre jól elmókáztunk itt kedvesemmel, s élveztük a szökőkút hűsítő vízét. Az itt eltöltött negyed óra s a kötelező fotózás után tovább indultunk, mert bőven akadt még látnivaló. Ezután következett Pásztor János 1937-ben készített, és 1941-ben felállított szobra a Halász és Révész cimű szobrok megörökítése, A legenda szerint, aki megsimogatja a halász és a révész csizmáját, egész biztos, hogy újra visszatér ebbe a szép kis városba. Nos, a csizmák szép fényesek A rózsák kertje megtekintése után, kicsit megpihentünk a partra helyezett fa napozóágyakon, ahol pár nagyszerű képet sikerült készítenem, az elém terülő végtelen kékségről... S sikerült lefényképeznem a Jókai gőzőst, amely most mint sétahajó funkciál. A hajó már majdnem 96 éves, és 2002-ben került vissza a balatoni flottához. A kis pihenő után, tovább indultunk felfedezni a sétány további értékeit. S itt ragadnám meg az alkalmat hogy beszámoljak a sétány történetéről. A sétány kezdetben a Deák Ferenc sétány nevet viselte, egészen 1957-ig, amikor is az itt meggyógyuló Rabindranath Tagore nevére keresztelték. A sétányt híres emberek által ültetett fák szegélyezik, illetve a parkot rengeteg szobor díszíti. Többek között szobra vagy mellszobra van itt Széchenyinek, Kisfaludy Károlynak, Deák Ferencnek valamint Salvatore Quasimondo olasz költőnek, kinek tiszteletére évente rendeznek költői versenyeket. Nagyon jó élmény volt az árnyas fák között sétálni kedvesemmel, tényleg nagyon romantikus és hangulatos itt lépdelni, s közben pedig hallgattam a tudnivalókat :) S csodáltam a nevezetességeket. S miután elsuhantunk egy-egy nevezetesség előtt le is fotóztam azokat. Többek között lefotóztam a hajótöröttek emlékművét. A sétány során is folytattam ivóvíz kóstolásomat :) A sétányon megcsodálhattam a Haza bölcse Deák Ferenc szobrát, s gyönyörű idegenvezetőm fel is világosított hogy mi a hibája a szobornak. Bizony nekem nem tűnt volna fel :) S most kicsit köztetek is hirdetek egy "versenyt". Tehát a verseny a következő, találjátok meg a szobor hibáját :) Megfejtésekkel a kommentekbe lehet jelentkezni :) az értékes jutalmakért :) A sétánk tovább folytatódott a gyönyörű napsütésben, s persze a látnivalók nem akartak elfogyni. Én pedig lelkesen folytattam az előző nap meghirdetett ivóvízkóstoló versenyemet, s minden utamba tévedő kút vízét megkóstoltam. Így történt a Schneider Ferenc által adományozott kút vízének megkóstolása is. Erről csak annyit tudok mondani, hogy nagyon érdemes megkóstolni a füredi savanyú vízeket, mert nagyon jellegzetes finom ízük van, s nagyon érződik rajtuk a rengeteg ásványi anyag tartalom. S a természetes szén-dioxid tartalom még egy kis pikantériát ad ezeknek a vizeknek, szóval mindenkinek csak ajánlani tudom, szerintem nagyon finom volt a víz mindenütt :) A forrás után felsétáltunk a szívkórház épületéhez, megkóstoltam a Kossuth forrás vízét is, illetve megnézhettem a forrás körüli új díszburkolatot, s új parkosított részt. Ez egyenlőre nem nyerte el a tetszésemet mivel eléggé betonfeelingesnek tűnt, persze ha majd 20 év múlva megnőnek a fák, akkor nagyon szép lesz ez a parkrész is :) De a jó munkához, és a szép parkhoz is idő kell :) Egyenlőre szerintem kicsit hülyén néznek ki azok a keskeny fák :) Visszafelé még alaposan körbejártuk a sétányt és a parkot, majd elindultunk a sétány másik irányába, ahol sok szép étterem, s kiülős hely található, illetve az ország egyik legrégebbi jachtkikötője :)

Szóval elsétáltunk a sétány másik oldalára, ahol egy csodás szökőkutat csodálhattam meg, s fényképezkedtem vele :) Mindig is imádtam szökőkutakkal fényképezkedni :) Köszönöm a képet kedvesemnek, majd megcsodálhattam Mocó szobrát.





S hogy mi vagy inkább ki az a Mocó?
Hát a Mocó szobor egy magatartás formának a jelképe, amelyet sok hajós magáénak tudhat, mint egykori mocó. A Mocó fiatal feltörekvő hajóslegény, aki a kikötőben állandóan sertepertélve próbál mindig segíteni, valahol hasznos lenni, hátha ilyen módon előbb-utóbb egy hajón befogadják, megtanul mindent és vérbeli hajóssá válik.... A szobor Nagy István János szobrászművész alkotása.
Ezek után kicsit elpihentünk a kikötő, és a sok sok gyönyörű, és karcsú vitorlás előtt. Itt beszélgettünk, értékeltük az együtt töltött napokat, hol kicsit összebújtunk, de tudjátok hogy van ez :) Szóval amolyan csendes kis összebújást tartottunk itt a mólón :) majd kis idő múlva továbbindultunk. Még utoljára bejártuk a kikötőt, megcsodáltam a Túró Rudi automatát, közben meséltem a vitorlásomról :) Majd sajnos eljött az idő hogy visszasétáljunk a buszpályaudvarra, mivel az elválás ideje rohamléptekben közeledett.
Ez a séta is nagyon kellemesen telt, bár ekkor már kicsit elegem volt a nagy melegből, de ennek ellenére nagyon jó volt sétálgatni, csak kicsit az elválás gondolata árnyékolta be kedvemet, hiszen nagyon élveztem ezt a pár napot EGYÜTT. Talán ezen van a hangsúly :) Olyan igazi nyári hangulatom lett, a vizsgaidőszak közepén, s azt hiszem feltöltődtem energiákkal a hátralévő erőpróbákra.

Kicsi kalandok, s két busz lekésése vagy lekésetése után, végre haza indulhattam. Összeséében nem bántam ezt sem, mert jó volt még azt a húsz percet kiélvezni kedvesemmel, s szívem szerint ha tehettem volna még maradtam volna pár napot :) Szóval nem is igazán akartam elmenni, de hát a muszáj nagy úr..

Összegezve a kirándulást: Fantasztikus volt. Rengeteg csodás dolgot láthattam ismét, s minden elém kínálkozó programot nagyon élveztem, de azt hiszem a legjobb az volt hogy EGYÜTT lehettünk, szinte 4 napig folyamatosan. S a látnivalókból még mindig nem fogytunk ki.. Szóval Balatonfüred, és Kedvesem, a legközelebbi útra is tartogat legalább ugyanennyi csodát.
Persze írásommal csak egy kis morzsát adhatok, hogy mennyi csodát láttam, s hogy mennyire jól éreztem magam a pár nap alatt.

A kirándulás során kicsit jobban megismerhettem kedvesem családját, ezúttal főleg húgát, Ilkát sikerült megismernem. Nagyon aranyos lány :) S jót lehet vele beszélgetni, illetve a közös programoknál is nagyon segítőkész :) Szóval a fiatalokat már nagyon megkedveltem :) Matyiról pedig csak annyit mondanék hogy tipikus öcs :) Szereti a nővéreit, s imádja őket idegesíteni :) S nagyon vicces ahogy szekálják egymást :) Talán kicsit olyan mintha magunkat (nővéremet és engem) látnám külsős szemmel :)
Tehát nem győzők lelkendezni a kirándulásról, s ha rosszat kellene írnom, azt nem tudnék, talán csak egyetlen malőrömet a bicikliválasztást tudnám kiemelni, de azt hiszem az is úgy volt jó :) Illetve az volt kicsit rossz hogy kedvesem kicsit visszabetegedett, (mikor ezeket a sorokat írom nekem is fáj kicsit ismét a torkom) ezúton is kívánnék neki jobbulást, s remélem a következő találkozáskor már 100%-ig rendbe jössz.
De mint ahogy mondani szoktam ezeket az élményeket nem lehet leírni, ezeket át kell élni. Szóval sajnálom hogy nem tudtam átadni mindent, úgy ahogy történt, s nem tudtam azt a lelkendezést átadni, ami még most is eszembe jut ha a kis túrámra gondolok :)
Egy szó az összegzés végére: FANTASZTIKUS VOLT, s Balatonfüredet mindenkinek ajánlom, ha teheti nézzen körül, s nézze meg ezen látnivalókat személyesen is, s akkor talán kicsit megérti miért is szeretem annyira a város légkörét.

Köszönöm hogy végigolvastátok a kis túrámat, a következő bejegyzésem, egy sorozat lesz, de ez még meglepetés hogy miről fog szólni :) S lassan kiveszi blogom is nyári szabadságát, ez idén körülbelül négy nap lesz július 18-22 ig :)
Szerdán várható egy félévzáró buli, amiről illő tudósítást persze kaptok :) S a továbbiakat nem tudom :)
A mihamarabbi viszontolvasásig legyetek jók, vigyázzatok egymásra, élvezzétek a nyarat (már ha ismét jó idő lesz) Olvasgassatok blogokat ajánlom a gazdászlelkületűeknek Nővéremét, ahol megtudhatjuk mi a helyzet a gazdaságban. Mártonét,ahol bepillantást nyerhetünk a vilgára Big szemmel :) illetve érdekes bejegyzések közöt szemezgethetünk. Nándiét, ahol a legfrissebb kerékpáros túrákról olvashatunk, s megtudhatjuk miféle szép helyekre juthatunk el. Az érzelmi szálak pengetőinek Tottiét ,ahol rengeteg mindenről mazsolázhatunk. S Melcsyét, ahol az andramókusok életét követhetjük nyomon. Végül de nem utolsó sorban (direkt marketing :) ) meg ajánlanám persze a sajátomat , aminek nem tudom van-e erénye :) :P
Mindenkinek jó nyarat kívánnék, rengeteg nyári élményt, vigyázzatok magatokra, s élvezzétek egymást, s ne felejtsétek néha a fagyi visszanyal :P
A mihamarabbi viszontolvasásig sziasztok.