2010. június 4., péntek

Time For Africa "A csoport"


  "Engem a futball megtanított győzni, és megtanított veszíteni is,és megtanított arra is, hogy az öröm úgyis fellülkerekedik a bánaton, és hogy a gól maga a
boldogság, a megkönnyebbülés és a gyógyír minden addigi kihagyott
helyzetre....."
      
   
  Emelem virtuális kalapom blogom olvasói előtt!  Eljött az idő hogy egy kis friss vért, színt adjak a blogomnak. Számos keresgélés után, aztán rájöttem hogy a legjobb téma amit górcső alá vehetek a közelgő foci vb. Mi sem jobb téma ennél, hisz a férfiak lelke egy emberként számol vissza a junius 11.-ei sípszóig.          
    Eséllyek, értékelések, meccsek, küzdelmek, hibás ítéletek, nagy győzelmek és nagy vereségek, mindezt a tőlem megszokott részletes látásmódban. 

 Kevés olyan esemény van ami egybehagzóan leköti a férfiak figyelmét, azonban vitathatatlan hogy a foci szó hallatán minden férfi egyed felkapja a fejét.
    Magam is így vagyok vele, bár ismerőseim tudják hogy nem igazából amolyan tenyerestalpas drukker vagyok, szóval a meccset jobban szeretem a kedvenc fotelemből mint a Stadion lelátójáról nézni. Persze a nagyobb eseményeket mindig társaságban fogyasztom, legyen az BL-döntő, Foci Eb, Foci Vb. És itt el is érkeztünk mai témánkhoz.. Igen igen a 2010-es labdarúgó világbajnoksághoz.

Bezony bezony, már csak egy hét van addig a bizonyos fútballfiesztáig, így hát lassan minden a foci és a szurkolás körül forog, mindenki lelkesen telepíti iwiwre és facebokkra a tippversenyét, vérmesebb baráti körök pedig közreadják az exel táblát hogy tessék fogadni a befutóra.   Szóval már csak egy hét van, így elhatározásomhoz hívem tovább folytatom a VB körüljárását, minden napra egy csoport bemutatását tervezem. S a végén pedig közzéteszem az én tippemet a végére, szóval érdemes lesz kivárni (szerintem) DE ne is szaporítsuk tovább a szót vágjunk is bele az első írásba.


Tesztoszteron-bomba, csontig ható egó, kamaszos világmegváltás és egy önjáró csontdaráló sűrűsödik a világbajnokság A-csoportjának mezőnyébe – ím, itt az idő, hogy a vb csábító közelségében sorra vegyük a felhozatalt, s egy kicsit esélyt altolgassunk, amolyan gépészes, dodis és egyéb más tudatmódosítós szemszögből.


 Elsőnek talán nézzük meg hogy is néz ki a műsrorrend. A hagyományokhoz híven a nyitómeccset a házigazdák vívják a nagy rivális Mexikóval.  Ezek után következik az Uruguay-Francia mérkőzés, mely sok jót nem sejtet.  Míg a többi csoport meccseit játszák a fiúk addig az A csoport pihen és értékeli az eddig látottakat, kivéve a franciákat, mert ők inkább elmennek csigát enni valami puccos kis étterembe, a csapat másik fele pedig helyes kis délafrikai kurtizánokat ront meg. 
 A herevere után a küzdelem a dél afrikai gépezet lendül támadásba Uruguay ellen, s át iz gázolnak a latin macsókon. Miután a franciák megemésztették a lányok és a csiga által okozott károkat, mérkőznek egyet a takó válogatottal a Polokwane-i stadionban. Ezt a meccset követi a MExikó Uruguay párharc, az Uruguayiaknak ekkora már a hócipőjük is  tele van s szívűk szerint visszamennének a Pampák királyának forgatására statisztának, de hát mit van mit tenni "panem et circenses", szóval lejátszák a meccset, ahol mexikó győzedelmeskedik. 
  A körfordulót a sikermeccs zárja, ahol frank barátaink mérkőzhetnek meg a házigazdákkal. S betyár virtus ide, a franciák bizony nagy zakót szenvednek el a sámántáncot mutató Afrikaiaktól, ezzel búcsúznak is a további küzdelmektől.
   Most hogy bemutatásra került a díszes társaság vegyük hát egyenként górcső alá hogy mit várhatunk az egyes csapatoktól.  


Dél-Afrika (88. FIFA-világranglista)

 Konföderációs Kupa megmutatta, hogy Dél-Afrika nem az a csapat, amely ellen laza gurigázással be lehet húzni a három pontot. Gondolom mindenki ismeri azokat a híres amerikai futó olimpikonokat, nem kérdéses számomra hogy a dél-afrikai csapatot is hasonló fizikumú fekete Pákók alkotják. A hazai pálya mellet talán gyorsaságukban és lővőerejükben látom ezen csapat legnagyobb előnyét. 
  Vannak persze fehér foltok is. A Konföderációs Kupa nagyjából olyan, mint az Eva Herzigova-féle wonderbra. Mert ugyan sejtetni enged bizonyos tartalmi elemeket, de a töltő tömeg csak élesben derül ki.  Persze lehet hogy a csapat forró késként gázol át a hasonló játékerőt képviselő Uruguayon vagy Mexikón, de azért egy spanyol vagy brazil csapat  elleni éles meccsen nehéz lehet őket motiválni.

A dél-afrikai keret nagyja otthon rúgja a bőrt, legnagyobb sztárjuk- valahol szimbolikusan Steven Pienaar tekinthető.
S ha már megtaláltuk a csapat ászát, kicsit googlizzunk utánna. Pienaar az Ajax Cape Townban kezdte kergetni a kis golyóbist, aztán rövid de hatékony kiképzés után felkerült az Ajaxba. S mivel a hollandok már akkor is derék módón tudtak focizni a tulipánföldeken így nem mondhatjuk azt hogy Steven elégtelen technikával rendelkezik. 
  A következő klubbja a Bundás bajnokságban vitézkedő Dortmund lett, ahol nem igazán tudta pótlni a távozó Rosickyt. Végül rövid keresgélés után, tökéletes helyet talált magának a ködös albionban. Az angol bajnokság irama, és az Everton inkább dinamikus mint okos futballja tökéletesen feküdt/fekszik neki.ut, ütközik, fogcsikorgat, cselez, lő, olykor elborul, mindegy, csak gondolkodni ne kelljen. Pont ez várható a válogatottól is. 
  Taktikai hiányosságaikat minőségi edzőkkel próbálják ellensúlyozni, Joel Santana, Carlos Quieroz, most pedig Carlos Alberto Parreira terelgeti a vadakat a dél-afrikai futball útját, az viszont egészen biztosan nem tett jót, hogy 2000 óta tíz szövetségi kapitány váltotta egymást a padon.

A dél-afrikaiak sorsolása kedvező, hiszen már a nyitómeccsen találkoznak legnagyobb ellenfelükkel, Mexikóval, és fent említett tényezőket szem előtt tartva van esélyük a továbbjutásra. (Verdikt: 50%)

Franciaország (8. FIFA-világranglista)
 
A mi általunk olyan hőn szerett franciákról lesz most szó. (Nem is értem miért de a magyarok többsége nem csipázza a frankokat) Igen gondolom kitalálhattátok hogy őket testesíti meg a második jelző a felsorolásban.
 A franciák Zidane visszavonulása óta csak mint értelmetlenül működő, nyers erő vannak jelen a pályán. A 2008-as Eb-n a komplett mezőny leggyalázatosabb szereplését mutatták be, 0-1-2, 1:6-os mutatójuk minden kultúrállamban a kapitány azonnali kirúgását és látványos road-show keretébe ágyazott megkövezését vonná maga után, de Domenech, a világ második legrosszabb szövetségi kapitánya mégis maradhatott. 
 
    A selejtezőkön is csak a már megszokott gyötrődést mutatták be, a vérmesebbek részvételük legitimitását is megkérdőjelezik Henry kezeslábasa után – nem ők lesznek a torna kedvenc csapata, az biztos, és csak azért nem vizionálunk a 2002-es vb-hez hasonló laposkúszást, mert minden egyes jel erre mutat.
Aki jó szezont fut a klubjával (Lyon, Bordeaux), az kiégve roskad be a vb-re, aki egész évben nem csinált semmit (Henry, Benzema, Ribéry, Silvestre, Flamini) az várhatóan nem Dél-Afrikában táltosodik majd meg, ráadásul Anelka vagy Gourcuff is hanyatló tendenciát mutat.
   Ha a keret meghatározó tagjainak – ideértve a kapitányt – a vb-ig nem változik drasztikusan a formája és a hozzáállása (márpedig mitől változna), oltári buktát fognak bezabálni. (Verdikt: 60%)

Mexikó (17. FIFA-világranglista)
 
Jól cselező, technikás, de patkánykodásra mindig kész, szívós ám szertelen koboldok alkotják a mexikói válogatottat. A torna legfiatalabb csapata, a várakozások szerint a nyitómeccsen hét darab huszonöt évnél fiatalabb játékos lesz a kezdőben. If they are good enough, they are old enough (~ Ha elég jók, a koruk nem lehet akadály) – citálhatjuk az angol mondást, de máris rekordsebességgel tűnik fel a színen Alan Hansen, hogy minket is a sírba tegyen megszállott mantrájával: you will never win anything with kids ~ kölykökkel sosem fogsz nyerni semmit. 

A legnagyobb különbség a korábbi mexikói válogatottakhoz képest az, hogy a keret legtehetségesebb tagjai már nemcsak hogy Európában játszanak, de sokan itt is nevelkedtek.
Vérmes reményeik lehetnek Javier Hernández játékát illetően is, főleg ha vészjósló Balcazár családnevét is idevesszük. 2010 júliusától a MU-drukkerek számíthatnak érkezésére, márpedig Sir Alex sokkal ritkábban téved managerként, mint klubedzőként.    S hogy mire számítok Speedi Gonzaleszéktől?!  
Fordulatos, sok gólos meccsekre, fetrengésre, szolid belharcokra, kulturált, rövid passzokra és drámai továbbjutásra számítok Mexikótól. (Verdikt: 70%)




Uruguay (18. FIFA-világranglista)
Akár testvérünkként is keblünkre ölelhetnénk a vaddisznó urukat, annyi a hasonlóság a két ország futball-történelme között. Kis ország, fényes múlt, nagy sikerek, meghatározó stílus – aztán mély enyészet.
Uruguay az elmúlt öt vb közül csak kettőre tudta kvalifikálni magát.  A mostani eresztés pedig még gyengébbnek tűnik. Igaz, lesz náluk egy Luis Alberto Suarez, a holland bajnokság ügyeletes gólzsákja, de ez még mindig csak egy igen feltételes aduász.
A vérmes latin temperamentumot persze ők is becsomagolják az Adidas tatyóba, így emberkedésből, reklamálásból, gyalázatos produkcióktól és pusztitó belépőkhöz lesz eszük. Az első meccsre egy vérgőzős 0:0-át várok a franciákkal. (Verdikt: 20%)

 Az A csoport tehát méltán tartogat számunkra meglepetéseket, így nehéz is lenne megjósolni a továbbjutók kiben és miben létét, minden esetre egy jó esélylatolgatáshoz hozzá tartozik ez is. Úgyhogy én nagy meglepetést jósolok erre a csoportra, a csoport első helyén a hazai csapat dicsőűlhet meg, míg a második helyre a Mexikói ámígok robognak be, legázolva a megszokott formát hozó sajtos franciákat. A csoport utolsó helyét Uruguay foglalja el az én tippem szerint.  

 Remélem tetszett a rövidke kis írásom, és hogy nem sok rajongót vesztettem ezzel a kis írással. Aki A-t mond az mondojon B-t is, szóval hamarosan következik a B betűjelű csoport korbonctani feltárása. Addig is legyetek türelemmel, olvassátok a blogot,, élvezzétek a napsütötte órákat (már ahol akadnak ilyenek) kössétek le vb fogatásotokat (Nálam is lehet :)) vigyázzatok magatokra és élvezzétek egymás társaságát. A mihamarabbi viszontolvasásig









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése