Felirat egy londoni pub mellékhelyiségének óvszerautomatáján:HA A GÉP NEM MÜKÖDIK, SZóLJON A CSAPOSNAK, HA A GÉP MÜKÖDIK, BESZÉLJEN A PINCÉRLÁNNYAL...
Üdvözlöm a tisztelt olvasó közönséget! A nemrég útjára indított KrimóKutató(k) rovat annyira népszerűre sikeredett hogy egy-egy új tesztalany feltérképezése után, röhögve produkálja a 160 oldal megjelenítést. Ebben persze biztosan szerepet játszott a hathatós marketing tevékenység, köszönet érte Bandinak, de azt hiszem azért még mindig a tartalom a döntő. A jól ismert mondás szerint addig üsd a vasat ameddig az át nem martenzitesedik, így íme itt van a kocsma őrjárat ötödik epizódja, ezúttal nem a saját,hanem egy vendégelőadó tollából, de nem csigázlak titeket tovább vágjunk is bele..
Eljött a félév első tanítási napra, ennek örömére Jóska barátommal folytattuk a nemrég megkezdett és nagy sikernek örvendő KrimóKutató(k) című sorozatot. A második állomásunk ezen a napon a keresztségben a Fortuna Söröző nevet kapó vendéglátó ipari agglomerátum volt. Érdekes lenne elgondolkodni, vagy egy eredet mondát írni erről hogy miért is a szerencse Istene, Fortuna lett a lebuj neve, sajnos mivel azonban nem vagyunk benfenntesek így ezt nem sikerül kipuhatolni. Dodi biztosan kitalál majd valami vicceset, frappánsat rá, ezt meghagyom neki.
A cégérről, logóról ebben az esetben nem is tudunk mit mondani, egy átlagos kifeszített ponyva, melyen a Fortuna Söröző felirat olvasható. Annyira minimalista és egyszerű hogy az már valahol szép is, a tesztünkben azonban csak egy hármast érdemel. Belépve a lebujba egyből szembesültünk a díszes társasággal, megállapítottuk hogy ennek a vendéglátó ipari vertikumnak is állandó vendégei vannak, a törzs alkoholisták. Nagy meglepetésünkre a kocsmáros Úr rögtön rendelkezésünkre állt, annak ellenére hogy éppen a vendégekkel múlatta az idejét. De hát ilyen egy jó magyar vendéglátós, a vendégért mindent. Kérésünkre még azt is megtette hogy szervírozta a megfelelően kimért sörmennyiséget az asztalunkhoz, ezzel aztán jó pár jó pontot is szerzett a kiszolgálás rublikába. Asztalunk egy eléggé üres helyiségben volt található, ahol nem sok dekorációs elem színesítette a falakat. Egyedül a retró kocsma óra említésre méltó, amit mint megtudtam Dodi mindig szeretett volna az otthonában. (Tudjátok az az aranyszínű kiterített karóra, aminek a gyártását és felvásárlását a ‘90-es években csúcsra járattuk.) Ha már a helyiségről beszélünk, akkor itt kitérnék az asztalra is. Az asztalokat rendre egy kék fehér kockás abrosz (terítő) takarta, ami a vasárnapi családi ebédek képét idézte bennünk,már csak a gőzölgő húsleves (tiknyakkal) és a kirántott anyám tyúkja (jércemell) hiányzott róla. (meg persze a pörköltszaft) A falakat egy okker színű, TSZ irodákból ismerős lambéria borította, ami még retrósabbá hevítette a hangulatot.
Nehéz szívvel szabadultunk meg kabátjainktól, ugyanis a helyiség fűtésével akadtak problematikák, vagy csak működve felejtették a Thermoking klímát. Minden esetre melegnek szobahőmérsékletnek nyoma sem volt, szemünk előtt pedig a Pingvinek vándorlása c. film pergett le. Mondanom sem kell hogy fogvacogtatós időben, akárki akármit mond, de a hűs sört nem kellemes fogyasztani. Pozitívumként elmondható hogy bár dekorra nem, de plazmatévére jutott a vendégek adópengőiből, így legalább figyelhettük a zenecsatornán vonagló nőegyedeket.
Időközben új fogyasztók kapcsolódtak a hálózathoz, nevezetesen az apostol együttes frontembere, de minden bizonnyal álruhában járt, mint Mátyás király, mert egy német válogatott mez és sapka fedte el kilétét. Ezzel Dodi szívét meg is bokrosította. A másik új jövevény egy idős házaspár volt, akinek főleg a kiaggot puma tagja volt érdekes, nőt kocsmában látni meglepő élmény. Viszont neki is volt különös szexepilje, méghozzá a piros kötött mützisapka. Bámulatos a pannon szőrme és textil gyár miféle virgonc dolgokkal látta el kis hazánkat..
A lebuj természetesen tartogatott néhány feláras szolgáltatást is, mint például egy csocsóasztal, illetve egy biliárdasztalt. A felszereltséget csak növelte a zenegép, ami minden bizonnyal rossz volt, de azért porfogónak megfelelő. Ezzel a hely színvonalát szinte teljesen körül is írtam. Mint ahogy az egész helyre, így az extra kategóriára is az egysíkú minimalista egyszerűség a jellemző. Mondjuk a fogyasztók hidrokszikus ellenállásából kiindulva igény sincs ilyesféle móka missungokra.
Sörözésünk befejezésével meglátogattuk szépen sorban, nem egyszerre mint a lányok, a mellékhelyiséget. Ott aztán olyan áldatlan állapotok uralkodtak, amit eddig még sosem láttunk, na jó láttunk egy egy szerda estén a Bridge mulatóban, de neki ezt elnézzük. A padlót rút koszréteg borítja, szerintem simán ki lehetne adni a felületet a különféle “inteligens nanotechnikás hybrid” mosószereknek, mert ami ezt a koszt eltávolítja az tényleg hiperszuper mosószer. (Dodi szerint akár az egyetem biológiai alkatrészmosóját is simán rá lehetne küldeni, azok a kis baktériumok elégedetten habzsolnának itt) Ha kosz nem lenne elég, emellett még harci gáz szintű bűz is terjengett a levegőben. A falikútból viszont sörfőzésre is alkalmas kristálytiszta és jéghideg harmatvíz fakad, ami minden bizonnyal megfelel a Reinheitsgebot-nak is. (Német tisztasági törvény).
Mielőtt megvillantanánk az egység géptábláját, lássuk hogy milyen az ár-érték arány, mely szegény egyetemistáknál egy döntő szempont lehet. Mivel a hely leginkább a vékonytokányú, napról napra vegetáló alkoholistáknak készült, így azt kapjuk amit kértünk és occsón. Sem a mennyiséggel, sem a minőséggel nem volt igazán problémánk, a sör ha nem is tökéletesen, de jól megvolt csapolva, s ha nem is két cm-s habkorona, de 1-1,234 (pontos adat mikrométerrel mérve) tetejezte sörünket. Emellett a retró hangulathoz retrós ár is dukál, a korsó sört megúsztuk 240- adóforintból. (Remélem ezt az összeget a fűtés, és a wc korszerűsítésére fordítják majd). Az érték már nehezebben megfejthető dolog. Értéket jelentett ez a söröző? Akkora hatalmas élmény volt hogy ide jó szívvel visszatérünk az év bármely szakában? Azt hiszem ilyenről felesleges lenne bárányfelhős álmokat szőni. Ez a hely akkor ajánlatos ha az ember nagyon el van szegényedve, de mégis nagy bánatában zülleni akar, talán egy hosszú kapcsolat lezáró állomásának tökéletes mulatóhelyéül szolgálna. Olyan lelkiállapotban még a hibáit is elnézzük :) és most jöjjön a géptábla:
Név, Cím: Fortuna Söröző, 9023 Győr Tihanyi Árpád u 12.
Nyitvatartás: H-Szo: 8:00-23:00
Kiegészítők: Zenegép, biliárdasztal, kockás abrosz, retró óra, csocsóasztal
Megjegyzés (pl.:zaj, wc): Népi elemekkel bővelkedő felolvasókör, ami azért mókás kis mikróklímát ad a helynek. A mi részünk eléggé csendes volt, de olyan médium decibel uralkodik. A wc tisztaságáról inkább ne is beszéljünk, nem létező fogalom.
Törzsközönség: Van, határozottan aromás, az alsóbb réteg lecsúszott proletárjai, és az idegen társadalmi osztályba sorolható néni. (lehet hogy ő volt a sztríptiz táncosnő, vagy a háború előtt ő volt az énekesnő)
Most pedig jöjjön, aminek jönnie kell, az összesített Bandi-Dodi index (BD index)
Cégér/Logó: 3/10 
Kényelem: 4/10
Berendezés: 6/10
Kiszolgálás: 6/10
Árak: 9/10
Extra szolgáltatások: 2/10
Wc/tisztaság: 3/10
Kilátás/Élmény: 3/10
Visszatérés esélye: 3/10
Ajánlhatóság: 3/10
Összeségében: A helyet leginkább az alkoholistákra méretezték, akiknek mindegy hogy mit, hogyan, hol, csak olcsón megússzák. Ez a tulajdonság tán vonz egy-egy betévedt fecskét, azaz egyetemistát. Mindenképpen elvadult kocsma szadistáknak ajánlott kis lebuj, magára valamit is adó sörözni vágyó egyén nem teszi be a lábát. Kicsit frigid is a hely, úgy öltözködik mint az említett mützisapkás néni, ami “ápol és eltakar”, és hát nem túl sokat mutat a hely kedvező arcából. Így összefoglalva tán még a pont, és az idő is sok amit ebbe a túrába öltünk, de hát egyszer a mély bugyrot is megkell tapasztalni. Szomorú hogy a magyar vendéglátásban akadnak még ilyen helyek.. Ezt sajnos nem sikerül felszámolnunk a rendszerváltással. Mondjuk legalább a sört nem pancsolják, nem vízezik. Szóval van a helynek jó, jobb oldala is. Hangulat? Hát még nehezebb kérdés, igazából nincs olyan ami megfogna benne, kivéve a retrós óra :) de kopár, sivár , lepusztult. Kis ráfordítással jóvá, széppé, virágzó korcsmává lehetne tenni a helyet. De minden bizonnyal erre sincs igény. Igazából nem maradt más hátra mint hogy véleményünket pontosítsam is. A Fortuna Söröző eddig az utolsó helyen áll tesztünkben, a pontszáma pedig: 4,88.
Kedves olvasóim remélem tetszett a sorozat ötödik epizódja és a vendégelőadónk. Kérnélek titeket hogy véleményetekkel, segítsétek bátorítsátok Őt, hogy a jövőben felváltva írjuk ezen mókákat. Remélem a Dodi keményvonalas B közép azért elszór pár megjegyzést, és hogy ez a friss vér is sok új látogatót vonz az oldalamra. . A bejegyzés végére a szokásos vicc, ami épp ide illik:
- Mit iszik az a férfi, aki egymás után 16 menetre képes?
- Én például sört szoktam ...
Hamarosan újra folytatódik a sorozat, addig is a sok jó baráti sörözést, és jó blogolvasást kívánok nektek. A mihamarabbi viszontolvasásig , legyetek jók, vigyázzatok magatokra, élvezzétek egymás társaságát. A következő írásig szilenció..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése