Felirat egy londoni pub mellékhelyiségének óvszerautomatáján:HA A GÉP NEM MÜKÖDIK, SZóLJON A CSAPOSNAK, HA A GÉP MÜKÖDIK, BESZÉLJEN A PINCÉRLÁNNYAL...
Üdvözlöm a tisztelt olvasó közönséget! A nemrég útjára indított KrimóKutatók rovat annyira népszerűre sikeredett hogy két nap alatt 119 oldal megjelenítést produkált. Ebben persze biztosan szerepet játszott a hathatós marketing tevékenység, köszönet érte Bandinak, de azt hiszem azért még mindig a tartalom a döntő. A jól ismert mondás szerint addig üsd a vasat ameddig az át nem martenzitesedik, így íme itt van a kocsma őrjárat negyedik epizódja.
Ezúttal a város kollégiumi kerülete helyett, az egyetem környékén néztünk körül Bandival, ivó ügyben. Ahogy az egyetem rész csak pár ivót tud felmutatni, addig a belváros meglehetősen koncentráltan olvassza magában a különféle ivókat. Itt van a Matróz, ahová minden bizonnyal a Duna flotilla is betért pálinkázni, vagy a La Isla koktélbár/söröző, vagy épp a Romantika étterem söröző. Mivel azonban ezek többsége mégsem igazi kocsma, így tovább keresgéltünk. A tengeri bőségben végül a választásunk egy derék tengerészre, azaz a Popeye sörözőre esett a választásunk.
Popeye, a tengerész figurája 1929. január 17-én, a Thimbe Theatre című képregény hasábjain látott napvilágot. Szülőatyja Elzie Cristler Segar amerikai grafikus volt, Ő írta és rajzolt Popeye történeteit. Kezdetben csak karakterszerepeket szánt neki, de az olvasók kérésére engedve, Popeye főszereplővé lépett elő, majd hamarosan újabb és újabb területeket hódított meg. Készült belőle rádiójáték, rajzfilm, filmsorozat, videó játék és egész estés mozifilm is. Ráadásul még a gyerekekkel is meg lehet szeretettni a spenótot, azaz a parajt :) Popeye népszerűsége a mai napig töretlen, hisz például ki ne ismerné a jól ismert rigmust:”Popeye a tengerész, fejében tenger sok ész..”.
Ez a kis ivó, a város egy eldugott ám szép helyén helyezkedik el. A sétáló utcából könnyedén megközelíthető. A helyiség pontosan az Apáca utca és a Hal köz találkozásánál helyezkedik el. A söröző egy műemlék jellegű barokk házban került kialakításra, így nagy reményekkel indultunk a belbecs feltérképezésére. A bejárat fölött kackiás betűkkel a Popeye felírat díszelgett, illetve egy kis naptető, azokból az érdekes bottal kitekerős fajtából. Az ajtó előtt egy kis fa terasz, amolyan kis veranda szerűség volt kihelyezve, itt megtudhattuk az akciókat, illetve az itallapról és a nyitva tartásról szereztünk információkat. Ennyi petting után aztán beljebb merészkedtünk, s igyekeztük feltárni a hely belbecsét is.
A bel térben igen kellemes egyensúly uralkodott, a domináns építőelem a kő volt, ebben biztosan a történelmi okok játszottak szerepet. Ugyanis a város ezen része a történelmi várrészen helyezkedik el, amikor is nem a wienerberger tégla volt a domináns építőelem. Minden bizonnyal a kő alkalmazása miatt, a helyiségben különleges klíma uralkodott. Nem mondanám hogy hideg volt, de azt sem hogy meleg lett volna, amolyan épp kellemes. A burkolóelemet fa díszítés, hajópadló, és fakeretes ablakok egészítették ki. Igazából rosszat nem írhatok a bel térre, igazán igényesen volt kialakítva. A pultnál mobil részleg volt kialakítva, hat-hét darab mobilis bárszék, illetve a törzsvendégek is kaszinóztak. Az akadálymentesítést figyelmen kívül hagyva egy kis lépcsőn juthatunk az ivó belsejébe, ahol jópofa kis bokszok találhatók. A kétoldalt elhelyezett 4 bokszot egy kis közlekedő folyosó választja el. Az ülőalkalmatosságok meglehetősen kényelmesek, ami azért meglepő mert az ülepkialakítása a már megszokott fa kialakítású, míg a háttámlán szegecselt Kanizsa Béke II műbőr található. Tudjátok olyan mint amit az ajtók hangszigetelésére használnak lásd noszlopi klinika.
Letelepedve egy jóképű kis boxocskába, jó kisfiúk módjára vártuk a kiszolgálást. Mivel azonban a pultos hölgyemény a törzsvendégeket szórakoztatta, így self servicebe kellet átmennünk. Ezúttal én vettem magamhoz az irányítást, s fáradtam a pulthoz. Ahol aztán egy öt tíz perc várakozási idő után meg is kaptam a kikért korsó sörünket. Bár a kiszolgáló teremtés a kiszolgálásban nem vitézkedett, a sörcsapolásból minden bizonnyal jeles érdemjegyet kapott az iskolában. Egyszerűen művészi volt ahogy megcsapolta a sört, pont úgy ahogy az le van írva, két cm-s habkoronával, nem belelógatva a sörcsapot.. Ezzel kicsit el is varázsolt, így érthetően jobb pontszámokat adtam mint Bandi kollega úr. Miután a korsóink készen voltak, ellogisztikáztam őket a boxunkba, kissé megzavart az oda útban az útban lévő lépcső. (szerintem abszolút hülyeség volt beépíteni).
Kényelembe helyezve magunkat, neki is láttunk az értékelésnek, én pedig mint egy derék firkász, jegyzeteltem is serényen. A vizsgálódást először az asztal körül kezdtük. Az asztalon nem sok dísz helyezkedett el, de volt hamutál, itallap, és poháralátét is. (ami számomra, gyűjtő számára széria szolgáltatás és örök kísértés, azonban túránk alapján úgy tűnik hogy mégis csak extra szolgáltatás.) A dekorációt minden esetre nem tudtuk nem észrevenni, már az ajtóban fogadott minket egy méretes hajókormány, majd a lámpák szintjén vonult végig a hajó disign. A falon pedig mindenhol a jól ismert Popeye figurák sorakoztak, amiket még én is tudok rajzolni :) A különféle korokból, epizódokból álló dekoráció minden esetre igen jópofa volt, az eddig legjobb amit láttunk. A nomen est omen dekor elemekkel jó harmóniában a hagyományos kocsmai dekor elemek is helyet kaptak. (Amikre mellesleg nagyon fáj a fogam, úgyhogy kommentekbe lehetne írni, linkelni, rajzolni hogy hol is lehet ilyeneket vásárolni/kapni/lízingelni).
A jegyzetfüzet és a penna mellet természetesen hamar előkerült a fotoapparat is, mert mégis csak dokumentálnunk illik a sörivó népnek tett missziónkat. Körülbelül ekkor szembesültünk a helyiség legnagyobb negatívumával, mely minimum panaszkönyvért és maximum a fogyasztóvédelemért kiáltott. A fél literes korsó csak 4 deciig volt szignózva. Holott mindenféle szabvány a söröskorsókat illetően (DIN 6647-1/) a hagyományos “korsó”, űrtartalmát 0,5 literben határozza meg. Ezzel szinkronban az árlapon is korsó szerepelt, ami az emberben a fél liter képzetet ébreszti. Mi pedig csak egy négy deciig töltött korsót kaptunk. Érdekes volt azt is látni hogy létezik olyan korsó ami 4 dl-van szignózva. Ezen aztán jól fel is mérgeltük magunkat, s bőszen osztottuk a negatív strigulákat.
Ezt a rútságot csak a serital finom íze feletetette velünk. Nagyon kellemes volt a Beck’s, tán azért is mert ennek előtte én még sosem fogyasztottam ezt a sört. (De erről majd a sörsor rovatban olvashattok). A mérgelődést kiheverve a sörözési szertarást folytatva hamar előkerültek az ilyenkor szokásos megbeszélni valók. Előbb az én problémáim, majd Bandié kerültek feltérképezésre, majd a jövőkép, a bulik, a lányok kerültek a beszélgetés középpontjába. Szóval kicsit olyan volt mint egy pszichológiai elbeszélgetés. Ezeket figyelembe véve nem egy olyan eretnek dolog, ha az ember egy jó pofa sör mellett, könnyít a lelkén.
Kisvártatva felkerült a topológiai térképre a hely törzsközönsége is. Meglehetősen vegyes vendégsereg látogatja ezt az amúgy hangulatos kis ivót. Itt vannak az örök unatkozók, az egyetemisták, jó néhány rendtársunk feltűnt a helyen. elég csak a mellettünk Löwenbraut (ez mindent elmond) szopogató hallgatókra gondolnom. Aztán ott vannak a törzsvendégek, a rejtvényfejtő munkásnép, a hidratálásban jeleskedő törzs alkoholisták, népi elemek, és a boridáló értelmiség, melynek legnagyobb képviselője a Gótikus félisten Szakáll Gyula volt. Nagy örömünkben jót kacarásztunk a modern társadalmak/politológia/információs társadalmak tanárunkon :) Szóval mint ahogy láthatjátok igen sokféle társaság megfordul itt.
Mivel szép lassan felhörpintettük a söreinket, így elérkezett a tesz egyik neurotikus pontja a nagy mosdó teszt. Itt voltak már nagy elvérzők, és nagy bizonyítók is. Megfigyeléseink szerint kétfajta wc létezik, a tiszta jól felszerelt és a gány. Így vártuk hogy ez vajon hová tartozik. A mellékhelyiség felé, a kis folyosón keresztül juthatnak el a tisztelt hölgyek és urak. A folyosó egy ajtóval záródik, ez az a pont ameddig a férfiak és a hölgyek együtt mehetnek, és tökéletes helyszín egy intim légyottra, mivel ez a közbenső ajtó zárható :) (szex után a lányoknak úgyis mindig pisilniük kell) Innen aztán balra nyílik a férfi, jobbra pedig a női mosdó. Mindkettő ajtón jópofa Popeye szereplők díszelegnek. AZ uraknál maga Popeye, míg a hölgyeknél szerelme Olive.
A mosdó meglehetősen picinek mondható,főleg ha az ember a piszoárt használja. Értem én hogy pisilés közben egy elismerő hátba veregetés sokat jelenthet, de ne az ajtóval nyársaljanak fel. Ennek ellenére azonban a mosdó egyben van. Delfines wc deszka, uganda éves krómkészletét felhasználó nyomógomb, ami aztán a kézmosó csapon is visszaköszön :) Jó pont hogy a wc ajtó zárható, így nem kell rettegni hogy valaki ránk nyit, viszont a graffiti, és a padlóösszefolyón lévő korrózió bizony lehúzza az értéket. Alapvetően azonban papír, szappan, és szárító is volt. Érdekes kitérni külön a borotvahab szerkezetű szappanra, ami azért különleges mert ilyet még nem láttam. A mosdó még egy extra szerkezet is tartalmazott, annak működésére és funkciójára azonban nem derült fény. (fotón jobb oldalt. Lehet hogy aut of order üzemmódban volt)
A pontozásban utolsóként a kiszolgálás került értékelésre. A hely bár alapból jóra vizsgázott, sajnos a kiszolgálás szintjén bőven van mit javítani, úgy látszik a magyar vendéglátásban valahogy nem akar meghonosulni ez. Minden esetre mivel itt is magunkat szolgáltuk ki, így kiszolgálásról ugyanúgy, mint a Fehérvárban, vagy a Torock kocsmában nem lehet beszélni. Pedig nincs is jobb mikor egy csinos, kebles pincérhölgy szervírozza a tökéletesen csapolt sörünket.
Fizetéskor az ár érték is pontozásra került. Mindenképp élményt jelent ez a söröző, a maga kis hangulatával, meglehetősen igényes hely, s ahhoz képest hogy a belváros putz negyedében van, nem is olyan drága. Viszont a szálka ott van hogy a korsó sör az 5 deci legyen és ne 4, annak ellenére hogy Beck’s-et fogyasztottunk a 340 Ft-os ár nem mondható húzósnak. Tehát ár értéke meglehetősen jónak mondható. Mielőtt azonban megosztanám az összesített véleményünket a helyről, jöjjön a Popeye söröző géptáblája:
Név,Cím: Popeye Söröző, 9026 Győr, Hal köz 3-6
Nyitvatartás:H-Szo: 10:00-23:00
Kiegészítők: Zenegép, félkarú rabló, black jack játékgép, újságok, poháralátét
Megjegyzés (pl.:zaj,wc): Pezsgő életet bonyolító hely, kellemes beszélgetésekre, baráti összejövetelekre alkalmas. A wc tisztaságából levon a lyukkoroziót felmutató padlóösszefolyó, illetve a két grafiti a falon. Amúgy tiszta, rendezett hely.
Törzsközönség: Mindenki megfordul itt, a nép elemektől, az értelmiségen keresztül, a jó munkás kőművesig. Tán azonban a hely jellegéből adódóan is leginkább az egyetemisták viszik a boltot.
Most pedig következik, amire mindenki várt, az összesített Bandi-Dodi (BD) index:
Cégér/Logó: 6/10
Kényelem: 8/10
Berendezés: 9/10
Kiszolgálás: 4/10
Árak: 5/10
Extra szolgáltatások: 8/10
Wc/tisztaság: 8/10
Kilátás/Élmény: 8/10
Visszatérés esélye: 8/10
Ajánlhatóság: 8/10
Összességében: A Popeye sörözőt mindenkinek nyugodt lelkiismerettel ajánlom, valamilyen határozottan kellemes hangulata van. Talán azért mert kiskoromban imádtam a Popeye meséket, vagy csak az ötletes dekoráció miatt, nem tudom, de színvonalas hely. Túránk során nem véletlen hogy a második helyre kúszott fel. Igényes kialakult célközönsége van, ami igen színes, de mindenképp a módosabb osztályokat csábítja magába. A sörük finom, nem vizezett, csak kár hogy nem telik normális korsókra. Kis javításokkal a mosdó is simán megkaphatná a 10-est, értem itt a grafiti legányolását, a rozsdás elem kicserélését (nem is értem a sok króm között hogy nem tűnik fel). Emellett a dohányos és nem dohányos részt illene szétválasztani, bár lehet hogy akkor a hely aromája elveszne. Korrektnek mondható árak vannak, és a tisztasággal sincs semmi gond. A negatívumok ellenére igen szerethető kis hely, valami olyasmi elegyet ad nekünk mint az “igazi nő”. A pontozásból jól levonható az őszpontszám ami 8,33. Egy fárasztó egyetemi nap után, tökéletes végállomás a hazafelé igyekvőknek.
Kedves olvasóim remélem tetszett a sorozat negyedik epizódja, s hogy hasonlóan sok látogatót vonz majd oldalamra. A bejegyzés végére a szokásos vicc, ami épp ide illik:
- Főúr kérem - szól a vendég a pincérnek -, hozzon nekem egy fél pohár sört!Hamarosan újra folytatódik a sorozat, addig is a sok jó baráti sörözést, és jó blogolvasást kívánok nektek. Hamarosan a szokásos hétértékelővel jelentkezek nektek, addig is legyetek jók, vigyázzatok magatokra, élvezzétek egymás társaságát. A mihamarabbi viszontolvasásig minden jót…
- Sajnálom uram, de mi fél pohárral nem szolgálunk ki.
- Nem? Érdekes, mert az előbb is annyit hozott, amikor rendeltem
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése