2009. május 31., vasárnap

BL-döntő


„Miután lecsapott, felnéztem, és a bíró már ötnél tartott a számolásban. Azt mondtam: basszus, mi történt egy és négy között?” – Buster Mathis Jr., miután Mike Tyson kiütötte.

A legtöbb embernek a Bajnokok-ligája döntő többé-kevésbe csak azt a két órát jelenti, amikor bekapcsolja a tévét 20.45-kor, aztán a meccs végeztével kikapcsolja. És semmi extázist, semmi hangulatváltozást nem lehet észrevenni viselkedésében. Számomra azonban már két éve, egy fergeteges buli is egyben.
Elvégre nincs is jobb mint leülni a barátokkal, s közösen nézni európa legrangosabb football eseményét.

Az eseményt rengeteg szervezés előzte meg. A szervezés nagy része pedig Bandira és rám hárult. Először is asztalt foglaltunk a „stadionban” azaz a Laposon, illetve foglaltunk volna ha szerény országunkban, nem a kapcsolatok győznek, s nem a főnők ismerősei kapják a helyünket : )
Így hát mit volt mit tenni, korán kellet érkeznünk, hogy helyünk biztosítva legyen. Míg Bandi a helyfoglalást intézte, addig én próbáltam összetrombitálni a „reneszánsz” csapatot, de sajnos én is hasonló eredménnyel jártam. Sajnos a reneszánsz csapattagok, Csilla, s nővérem, nem igen voltak nyitottak hogy velünk mókuljanak.
De hát mit volt mit tenni, az élet megy tovább, s a rangadó előtti nap már csak utolsó simításokat kellet véghez vinnünk. Ilyen volt a sörösüvegeink visszaváltása, ami szintén rám hárult, mert Bandi focizás közben félrelépett.
Gépszerkezettan vizsgáról hazaérve, aztán minden együtt volt a partihoz. Megérkezett Petya is, bevásárol sörökkel, s mi pedig megkezdtük a mókulást. Kicsi storyzgatás, beszélgetés, sörözgetés, mert hát egy üveg sopronival minden jobban megy.

Fél hétkor aztán összekészültünk, kiválasztottuk a megfelelő ünnepi menténket, s elindultunk az „arénába”.
A laposon még nem igen volt élet, így gyorsan le is foglaltuk a kinézett helyeket, aztán a rögtönzött helyfoglalásunkat, nyomatékosítottuk egy FOGLALT, RESERVED cetlivel, ami saját gyártmány volt, de sajnos az első arra tévedt pincérsuhanc lefoglalta :) pedig a hátulján, még alternatív járművek puska is volt : ) De hát az élet kegyetlen : )
Fél órával a megbeszélt idő után megérkezett a társaság másik fele, épp jókor mert nem voltuk képesek tovább tartani a frontvonalakat helyek terén : P
Szóval csatlakozott hozzánk a „B közép” Ádám, Peti és Bazsi személyében. Érkezésük után egyből bele is csaptunk az ördög bibliájának bűvölésébe, azaz vad pénzdijjas pókerpartyt rendeztünk.. A lapjárás jó szerencsét hozott, s ezzel meg is törtem azt a mondást mi szerint „aki szerencsés a szerelemben az szerencsétlen a kártyában”
A kártyaparty közben, befutott SzöSz és Stoki is, így teljes volt a csapatunk, s kezdődhetett a ’grande finale’

A meccs elég pörgősen kezdődött, a Manchester folyamatosan riogatta a Barcelona kapuját, s már már azt hittük hogy sima meccs lesz, amikor is jött a nem várt fordulat és a 10.percen Samuel Eto’o egy kiugratást követően a rövidbe passzolt, s egyel 1-0-ra módosította az állást. A gólt persze csalódott sóhajok jellemezték manchesteri oldalon, de mint tudjuk a meccs addig tart ameddig le nem fújják, ezt megtanították velünk az Eb-n a törökök : ) Szóval bizakodva vártuk hogy a gól csak feltüzeli a vörös ördögöket :) Sajnos azonban a csapat ezután teljesen alávetett szerepet játszott. Petyával pedig a humor mesgyéjére csaptunk, én folyamatosan azt osztottam hogy C. Ronaldó sete, s hát nem csoda hogy ez az eredmény : ) valahogy ki nem állhatom azt a manust :D (lehet azért mert megtört egy ferrarit :D )
Aztán felfedeztük hogy a barcelonában helyet kapott egy Piqué nevű játékos, akit egyből azonosítottunk is a Renault pilótájával, s hát ez egyből megmagyarázza hogy a kis piké miért olyan gyenge az autógépjármű versenyben  Elvégre nem mindenki tud autót vezetni s focizni is egyszerre  Szóval respekt Piquének.

A szünetig nagyából esemény nem történt, a Manchester kereste helyét és a labdát a pályán, s eléggé a Barcelona irányította a meccset.
A szünet remek alkalmat kínált hogy értékeljük a meccset, illetve söreinket újratöltsük, s kimenjünk a boxba  A szünet során értékeltük hogy még nem lefutott a meccs : )
S hamarosan megkezdődött a második félidő. A 63. percig azonaban nem igen fordult a játék képe, a labdát a spanyolok bűvölték, a manchester pedig kereste régi énjét  Aztán a 63 percben éledezni látszottak az angolok. Sokszor eljutottak a sapnyol kapu elé, de a befejezés mindig hagyott kívánnivalót maga után.
A 70 percben aztán jött a Manchester kegyelemdöfése, az angolok vergődésének Puyol labdaszerzése vetett véget, az akció végén Messi gól fejelt. Így kettő nullra fordult az eredményjelző.

Ezek után Sir Alex csapata totálisan felbomlott, s a katalánok igazi örömfocit mutattak be. S már a manchesteres kemény magban is tudatosult hogy a címvédés nem most fog megtörténni. A manchester vergődésének a 93. percben Massimo Busacca sípja vetett véget. A meccs végén az történt amire számítani lehetett, a meccset a jobban játszó csapat nyerte, ezúttal a spanyolok voltak a jobbak. A vereséggel nem csak a duplázást bukta a Manchester, de vége szakadt a 25 meccses BL-veretlenségi sorozatának is. A katalánok pedig megnyerték ide harmadik serlegüket, Lionel Messi pedig szinte hátradölve várhatja az év végi Aranylabda szavazását.

A meccs végeztével előbb értékeltük a meccset, majd rendeztük sorainkat, s bánatunkban csapatunk két részre vállt. Petya és én hazafelé vettük az irányt, hogy lepakoljuk a táskámat, majd csatlakozzunk a többiekhez. Akik ekközben csocsóba folytották csalódottságukat, s kis idő múlva mi is csatlakoztunk hozzájuk. A csocsó számomra nem igen volt izgalmas, mert nem szeretem ezt a játékot, de hát ha valakit szokszor elvernek a profik, akkor nem igne játszik legalábbis profik ellen :)
A játék rövid csodálása után Petyával visszanéztünk laposra, ahol a buli még nem igen tombolt :D De idővel beindult az is :D
A késöbbiekben csatlakozott hozzánk Bandi mester is :) S így csapatunk kitombolta magából a félév hajtását :D S közben vadul próbáltuk Petyát motiválni a szép lányok meghóditására, persze ez reménytelen harc volt :D sőt inkább a fagyi visszanyal eset forgott fent :D
S mivel az alsó szinten nem igen volt kielégitő a buláj, így hát megnéztük a felső szintet :) S ott eltöltött kellemes fél óra után egy órakkor számunkra is véget ért a BLdöntő.

Összegezve a tapasztalataimat a hangulatra ismét nem lehetett panasz, bár nekem több hiányérzetem is volt. Egyrészt hiányzott Kedvesem, aki bár tudom hogy nem szereti a focit, de jó lett volna ha eljöhet : ) másrészt hiányzott Timi, a vérbeli Barcelona fan :D s amúgy is megígérte :P Harmad részt hiányzott a reneszánsz csapat :S Csilla és nővérem társasága, mert hát mégis csak úgy volt igazi :D
Szóval a BL nézésben még mindig a tavalyi móka az etalon, de azért ez sem volt rossz, a hangulatra nem lehetett panasz, jól éreztem magamat, csak az a plussz hiányzott az estéből :)
Bejegyzésem végére pedig egy igazán farasztó BL vicc :)

Mi lesz, ha a Barcelona csatára Magyarorszagra igazol?

Hát Győri Eto'o.

S bejegyzésem zárlata ként a jól ismert képek : ) mert bizony végre jó lett a fotómasiám, így lelkesen lődöztem a fotókat  Szóval gyönyörködjetek :)
A mihamarabbi viszontolvasásig, vigyázzatok magatokra, élvezzétek egymást, s ha tehetitek olvasgassátok blogomat mert megéri :P


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése