Egyszer volt hol nem volt volt, túl a magyar tengeren, de a felvidéktől innen, két embert összehozott az élet, vagy a véletlen, tudjátok ez így szokott lenni. Egyszer csak hirtelen ott termet Ő. S bennem valami nagyon érdekes érzés kezdte bontogatni szárnyait, mert bizony Ő azt hozta el az életembe amire a legjobban vágytam, a szerelmet. Nem hiába az élet, vagy nevezhetjük sorsnak a legnagyobb kártyajátékos. Egyszer csak ott termett melettem teljes valójában az a csodálatos lány akivel immár hat hónapja boldogan élek. Azt hiszem Ő tanított meg igazán szeretni, s megmutata mi az hogy szeretve lenni. Eddig ilyen dolgokba nem igen volt részem. Szóval most az elmúlt hat hónapról fogok tündérmesét alakítani nektek... Azt hiszem az a közelekedésmérnök szakest azóta legendává vált a számomra. Sose felejtem el november 26.-át. Ekkor még minden sötétnek tűnt, vizsgaidőszak közelettével tanulmányi előmenetelem romokban, magánéletem romokban, olyannyira hogy nem is volt, egyedül a barátok voltak melettem. Szóval eléggé rossz passzban voltam ekkortájt, s mégis ez a hónap hozta el életem legjobb fordulatát. S itt adnék igazat illetve létjogosultságot a szomorúság érzetének, mert ezek az időszakok készitenek elő valami új nagyon boldog dolgot..Mit is jelent igazán szeretni valakit?
Igazán és sem tudhatom, sőt senki se tudhatja, hogy mi a tökéletes szeretet, vagy szerelem vagy létezik-e egyáltalán. Én csak azt tudom, hogy, ha nem is tökéletes a szerelmem, akkor is, szeretni akarok, és mondhatom, hogy tudok is.
. Elmondhatatlan, illetve leírhatatlan az érzés, amit érzek iránta. Ugyanakkor furcsa is, furcsa az érzés, ami körbevesz, mikor vele vagyok, és csak azt érzem, hogy vele akarok lenni a nap minden egyes percében, másodpercében.
Talán ezt nevezik az „okosok” szerelemnek?
Hát nem is tudom, ha igen, akkor igaz az állításuk, hogy ez a világ egyik legszebb érzése, ugyanakkor öl, és a nyomorba dönt.
Hogy mikor? Amikor akár csak egy napig, vagy egy hétig nincs mellettem, nem hallhatom édes nevetését, nem tapinthatom finom bőrét, és nem érezhetem illatát.
Megismerkedésünk történetét nem igen akarom részletezni, mert már egyszer leírtam, szóval akit érdekel keresse vissza. A Lapos tanszéken mutatták be Petyának és nekem, a lányok Őt. S első ránézésre nem igen tulajdonítottam nagy jelentőséget az új lánynak. Szépen bemutatkoztunk majd buliztunk tovább. S az egész eseménysorozatot valahol Zöld Bambi inditotta el, mikor elküldött SzöSz kimentésére. S ahogy lenni szokott szépen lassan a társaság többi tagja is odagyűlt az asztalunkhoz. S igazából ekkor a vonatkupé halvány fényében figyeltem fel a melettem ülő csodás lányra. Olyan hihetetlenül szép volt, s annyira aranyosan nézett a gyönyörű szemeivel, hogy teljesen elvarázsolt. Ekkor éreztem magamba előszőr hogy "ez a lány kell nekem, akár mennyi időre is, de meghóditom" S el is kezdtem a karkötőjével játszani :) Jobb ismerkedési módszert nem is találhattam volna :) Ezek a mozdulatok aztán valamiért a lányzó érdeklődését is felkeltették, vagy csak mosolygott magába hogy "ez is egy kicsit örült, de legalább vicces srác :)" Aztán ismerkedésünk ebben a kis játékban ki is merült, mivel én valamilyen hülye okból a lányokkal tartottam csocsózni. Így elvesztettem a meghóditandó lányzót. De mivel tényleg nagy hatást gyakorolt rám, így másnap már fel is kerestem, s hamarosan már beszélgetésbe is elegyedtünk. Kapcsolatunk elején minden olyan gyorsan történt, az első randit sikerrel abszolváltuk :)
Máig emlékszem arra az izgalomra mikor előszőr csöngettem a Dózsa rakpart 41 szám alatt. S azt hiszem örök anekdóta marad számunkra hogy sikerült eltévednem a lépcsőházba :) Szóval az első randevúnk nagyon hangulatosan a Mandala teaházban zajlott, nyelvemet kellemes forró csoki, míg lelkemet a csodálatos hölgytársaság kényesztette. A hazaúton is jót beszélgettünk. Hihetetlen volt, ekkor újra felerősött bennem az érzés hogy ez a lány valami csodálatos.. S hát nem vagyok jó ember ismerő, de ezesetben igazam volt. Julcsi kedvesem személyében egy olyan lányt/embert/társat/barátnőt ismertem meg, akinél kivánni sem tudnék jobbat. S ismét Big kollega úrat kell idéznem "annyi minden jó dolgot hoz egy barátnő az ember életébe" s ez teljesen így van (így aki azt mondja h nem kell nő, az füllent.) S hogy milyen csodákat hozott és adott nekem Julcsim? Hát nézzük csak.. Előszőr is megtanított szeretni, s megmutatta hogy milyen az ha az embert szeretik, de úgy igazán, s nem csak üres szavakkal. Másodszor rengeteg kellemes percet adott, örömteli sétákat, vicces beszélgetéseket, s néha néha kellemetlen másodperceket Harmadrészt elcsábított korizni, amit sose hittem volna hogy én valaha is jégre megyek. Összegezve nem volt rossz móka, s remélem jövő télen még párszor jégre léphetek veled kedves :) Remélem nem foglak ismét magammal rántani :) Aztán emelte jelenlétével Szilveszteri partinkat a Víztorony utcába, (a party azért ismét nem volt tökéletes, de három a magyar igazsság) Nem feletkezhetek meg a tételes felsorolásban, a rengeteg gyengédségről, kellemes csókoktól, s az esti lépcsőházi elválásokról. (ha azok a falak mesélni tudnának) Aztán rengeteg megértést adott, s szépen lassan kinyíltunk egymás előtt. Ekkor még jobban megismerhettem, s lassan mindenhová bepillantás engedett. Nagyon élvezetes volt felfedezni rejtett tulajdonságait, hogy mennyire szolidnak tűnik, s valójában mennyire összetett, s külön jóként megemlíteném hogy mindig (a mai napig) meg tud valami újal lepni. Ami szerintem fantasztikus, mert amikor azt hiszem hogy már kiismertem, akkor egy teljesen új, csodálatos énjét mutatja felém. Szóval ahogy múltak a hónapok, s rohantak a vizsgák, meg a tél, szépen lassan megismerhettük egymást. Ekkor már tényleg úgy éreztem hogy megvan mindenem, s a kezdetben jelentéktelennek tűnő 'kalandból' valami felettéb különleges alakul ki. S mivel az érzéseimnek hangot is próbálok adni, így hát megtörtént a magam kis földműves virágnyelvén a szerelmi vallomás. Ezt a szót máig félve mondom ki hogy "szeretlek" mert a múltnak voltak árnyas tapasztalatai ezügyben. SZóval tényleg meg kell válogatni hogy mikor és hogy kinek mondjuk.. Szerelmi vallomásom aztán annyira sokkotla szegényemet hogy meg sem tudott szólalni egy darabig :) Ekkor kapcsolatunk már a lépcső tetejéig ért (hogy vertikális síkra helyezzem a témát) , de a küszöböt- azt hiszem a határvonalat az intim tér és a külvilág között, még nem léphettem át.
Aztán ahogy telt múlt forgott az idő csapágyas kereke, ez is megtörtént. Érzelmeim persze csak egyre fokozódtak, s ez a fokozódás úgy hiszem máig tart (bár néha kicsit beputtyadok mint ma. bocsánat érte kedvesem) Élményeink pedig folyamatosan gyarapodtak. Készítettünk együtt forraltbort, ezt még Petyával, szóval ez édes hármas volt. Aztán készítettünk Puncsot is, aminek Roland volt a főkostolója, voltunk gazdász farsangi bálon. Ami szintén egy nagy élmény volt, hisz ez volt az első (s mind máig az utolsó) bálunk. Jó kis élmény volt, kicsit olyan lakodalom feelingje volt számomra :) Aztán nem fogom elfelejteni azt a pillanatot sem mikor nem tudtam megnyujtani a füstölőt, vagy mikor letörtem ágyikója támláját :) Szóval rengeteg vicces dolgot csináltunk együtt. S folyamatosan hogy anyukám szavaival éljek- "mélyült" a kapcsolatunk. S tényleg csak ismételni tudom magam, a kezdetektől valami olyan varázslatost érzek irántad, amire azt hiszem hogy nincsenek is szavak, illetve azt hiszem hogy csak egy szó van rá az hogy szerelem. (pedig nem hiszek a szerelem első látásban elvben) Szépen lassan kezdett biztossá válni az életemben minden, s újra éreztem lábam alatt a talajt. A suli is egész jól ment, s magánéletem is helyreállt. Mellete kedvesem olyan erőt adott nekem a sikeres folytatáshoz, amit eddig nem tapasztaltam. Nem beszélve arról hogy időközben átléphettem azt a bizonyos határvonalat. S lassan már ott is aludhattam náluk. Hamarosan rádöbbentem arra hogy mégsem olyan szolid lányt ismertem meg a személyedben, s hogy álmaimat is megvalósitod. Szóval tényleg egy álom lány vagy, de ha így van akkor én nem akarok felébredni. Nagyon jó hogy mindig meg tudsz lepni valami újjal, valami különlegessel, valami aranyossal, vagy épp játékossal. Rájöttem szép lassan hogy pont ilyen lányt kerestem. S örültem hogy megtaláltam :) vagy Ő talált meg engem :P Élményeinket még korántsem tudtam felsorolni, csak hogy a közelmúltba is belecsemegézzek, voltunk gyrosozni, amit a dunaparton el is fogyasztottunk, sétáltunk, s fényképeztünk a városban, szülinapoztunk a parton, voltunk vacsorázni, buliztunk, volt egy kis betegápolás, volt 6 rúgás :) (nem hagyhattam ki :P) Csináltunk pár közös képet. Nagyon sokat táncoltunk és sétáltunk a városban, SZE napokkor csillagokat vizsgáltunk. Felfedezhettem Füredet :) Elolvashattam egy jó könyvet címe Erdőköztársaság, ami nagyon jó volt :) Szóval igazán megéri elolvasni. Szóval rengeteg mindent kaptam Tőled kedvesem. S nagyon örülök hogy azon a hideg novemberi napon megismerhettelek, mert tényleg hihetetlen csaj vagy. S mi várható a folytatásban? Hát még több élmény, egy felejthetetlen nyár, s egy új sikeres fél év melleted remélem :) De ahogy a bölcs mondta "majd ha odaérünk a hídhoz megtudjuk, hogy ottlesz-e a híd, hogy átmehetünk-e a hídon.." Mivel jövőbe látni én sem tudom, így még nem tudom, de bízok benne hogy a jó sorozatunk folytatódik. S még rengeteg élményt kaphatok és adhatok, rengeteg örömteli percben lesz részem meletted. S boldogan élünk amíg meg nem halunk.. Hogy folytassam a mesei kezdést. S most ragadnám meg az alkalmat hogy megköszönjem az elmúlt fél évet neked. Köszönöm hogy elviselted durcáimat, köszönöm hogy melettem voltál ha rossz kedvem volt, köszönöm hogy elkényesztettél , s hogy gyönyörű társaságoddal szórakoztattál, de legfőképp azt köszönöm hogy megismerhettelek és hogy meghódíthattalak. S mindezt a fennt felsorolt csodás fél évet megköszönném neked drága Julcsim. Bejegyzésem végére pedig tennék pár képet az elmúl hét eseményeiről. Köszönöm a türelmet hogy végigolastatok, s most regéljenek a képek, mert egy jó kép felér ezer szóval. Köszönöm hogy végigolvastátok bejegyzésemet, a mihamarabbi viszontolvasásig legyetk jók, vígyázzatok magatokra, s élvezzétek egymást, addig is sziasztok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése