Nyitány

Emelem virtuális kalapom blogom olvasói előtt! Az elmúlt időszak mint előre-vetítettem, illetve most már talán hátra, nagyon izgalmasra sikeredett, de erről, mivel meghatározó esemény volt számomra, úgyis hamarosan számot adok. A hétvége végével sem hagytak alább az izgalmak, ugyanis ismét elkezdődött a Rába parti Sorbonne-n az élet :)

  Mint ha nem is lett volna ez a két hét szünet, úgy kezdődött meg ezen a szépnek csak jóindulattal nevezhető februári napon a tanítás.

  Régebben anyukám ilyenkor mindig azzal a kérdéssel üdvözölt hazaérkezésemkor, hogy na milyen volt az első nap az iskolában?! Hát körülbelül ennek okán jött, vagy jön létre ez a bejegyzés internetes naplómban :)

  Kicsit olyan volt az egész mint a gimnázium alatt, a nyári szünetek,csak épp itt nem festették ki az egyetemet, naiv módon hagyták azt tovább pusztulni az idő martenzites foga által.  De az érzés ugyan az volt, ismét találkoztam barátaimmal, lakótársaimmal, szaktársaimmal,és mindannyian (már akik bennmaradtak) frissen mint a háromnapos zokni, készen álltuk befogadni az új ismereteket.

  Persze azért titkon kicsit mindannyian vártuk szerintem ezt az átkos egyetemi életet, mert hát a szorgalmi időszak sok mindenre jó. Többek között szorgoskodni, vagy úgy tenni, vagy egészen más dolgokba vágni a fejszét, vagy csak sétálni egyet ha kedve szottyan ez embernek, persze olykor olykor azért a könyveket is elő kell szedni ilyenkor, s nem azért hogy lakótársainkat fejbe dobáljuk.  S talán ami a legfontosabb hogy ilyenkor, az új félév kezdetén minden, s mindenki tiszta lappal nyit, s kezében van a kulcs, illetve inkább a fejében, de magában az indivídumban, hogy hogy is zárja majd a szemesztert! De a bevezető szócséplése után csapjunk is bele az első napba, illetve tanhétbe.

  

Az első hét az ismerkedéssel kezdődött. Ez igazán meghatározóvá természetesen az új kurzusoknál vállt, ezeken aztán tökéletes lehetőség nyílt megismerni új professzorainkat, aki különféle ismeretekkel igyekeznek ellátni. Itt meg is állnék pár polgári szóra, ha már említettem őket hát lássuk mi lesz az idei menetrend, s kiről mit szűrök le. (18 hét múlva jó lesz ezt a részt visszaolvasni :D kíváncsi vagyok mennyit tévedtem)

A hétfői napi munka a jól ismert Gépszerkezettan II című tárgyal indul, amit annyira megszerettem az előző tavasszal, hogy bimbózó szerelmünket idén sem szerettem volna felbontani, így s Bieder apó hathatós közreműködésével sikerült újra felvennem :) 

  A tárggyal így viszonyunk barátinak mondható. Azonban mint ahogy lenni szokott, idén is lettek változások, mind az elméletben, mind a gyakorlatban, mind pedig a követelményekben.

  Az óra új oktatót kapott, méghozzá Rácz "Galla Miklós" Péter  tanár úrat, akinek mint a nomen est omen elárulta, jellemző vonása hogy úgy beszél, s valahol úgy is néz ki mint a humorista. Úgyhogy L'art pour L'art művelem a tárgyat, de egyenlőre új problémákat és kérdéseket nem vetett fel az első előadás. Stoki kollegát azonban már kezdte sokkolni, s olykor olykor kicsit elborzadt a fejformája, azt mondanám neki hogy "ne aggódj ennél csak rosszabb jön belőle"

  A követelmények is ismerősen hatottak, bár mint mondtam volt, itt is vannak változások. Többek között hogy az órai alkotásoknak is el kell érnie a fele pontszámot, illetve ha a 8.héten nem rendelkezel a pontok felével, akkor szögre is akaszthatod a ceruzád.

  Úgyhogy lesz mit rajzolni, mint a kisgyerek, s kétszer is át kell gondolni hogy hogy is néz ki az ászok csavar :)  A gyakorlatokon pedig az a változás történt, hogy ezentúl két előadó segíti vagy inkább nehezíti a munkánkat, s így két fronton is helyt kell állnunk. Szerencsémre, Kóbor József tanár úrhoz, és Pozsgay Anna tanárnőhöz kerültem gyakorlatra, akikről pedig tudni illik hogy "nagykirályok". Bár Kóbór tanár úr néha kicsit kajla, azonban Pozsgay tanárnőről csak jó pletykák terjengenek gépész berkekben (is) úgyhogy ez ügyben bizakodó vagyok. A nőkkel úgyis jól ki szoktam jönni :) (gondoljunk csak Baracskai tanár nőre, vagy Mária néninire) Azt hiszem a gépszerktant nem is ragozom tovább, idén is lesz lünetta, trapézemelő, tengelyszámítás, meg sok sok nyalánk rajzocska, számolás. Csak annyit mondok hogy imádni fogom :) 

A második óra egy új nevező, így még óvatosan jósolnék. A hétfői kettedik óra, Pék Dezső tanár úrral zajlik, aki a hangzatos Minőségbiztosítás című tárgyat próbálja belénk verni. Összességében első benyomás alapján piko bello tárgynak tűnik, bár biztos munkás lesz ez is, de nagyon tetszett az első óra. Mind Pék tanár úr stílusa, mind amit mondott, érdekes gondolatait itt ott be is építettem szakmai nézőpontomba, s úgy vélem aki az első órán elnyeri a figyelmem, azzal később sem lesznek gondjaim. Az első óra alapján kicsit jobban megértettem a gazdász grásziák életét, mert kemény marketinges ismeretekkel pöccintettünk :)

  Azt hiszem szeretni fogom ezt az órát, s remélem hogy jó eredményt tudok elérni belőle, elvégre szégyen lenne egy két kredites tárgyból csufondérul szerepelni.

  

A minőségbiztosítás után, harmadikként egy szakirányos tárgy következik, nagy spann Gál Péter vagy mások szerint Páán Péter tanár úrral. A motorok kettő c. óra, mint a nevéből is kiderül a járművek motorjával foglalkozik. Szintén nem kell hozzá nagy tudás hogy rájöjjünk hogy volt belőle első tréning is. 

  Ez a tárgy mint elődje is nagy kedvencem, mert nagyon érdekel a téma, s kicsit érdekesebb is a második fejezet mint az első, ahol az alapokat, a folyamatokat, és a miérteket taglaltuk. Most idén sokkal jobban belemegyünk a részletekbe :) Úgyhogy ez nagyon érdekes óra lesz. 

  Gál tanár úrról pedig nem tudok rosszat feltételezni, úgyhogy úgy vélem hogy ezzel a kurzussal nem lehet nagy gond a végelszámolásban sem. Amit lead azt kéri vissza, korrekten értékel, s korrekten tartja az órát. 

Térjünk is át a keddi napra, ahol már kicsit lazább a munkarend. A keddi nap, általában de nem rendszeresen Méréstechnika laborral indul. A bölcs exelmániás Solecki Levente tanárúrral és padavanjával, a még kevésbé bölcs s kevésbé exelfanatikus Kocsárdi Zoltánnal. Itt aztán hol kúpot, hol menetet, hol meg sorozatot mérünk, meg még több más dolgot is, csak trehány módon nem tudom az összeset. De előre vetítem hogy a bemutató laboron ahol elmondták, hogy hogyan kell mérni ott is fonál off volt néha :) Így hát sok jót nem is nagyon várok ha magamtól kell majd ezeket kimérnem.  Ez már elárulja hogy bizony elég kemény nap lesz :) 

 Mérés után aztán rohanhatok közgazdaságtanra, amiről nem tudok még beszámolni, mert az első óra betegség miatt elmaradt. Később pótlóm ez irányú hiányosságomat. Minden esetre azt mondanám így vaktában, amolyan tipmix módon hogy nem lesz ezzel gond, elvégre mindig van kihez fordulnom ha rés van ilyen jellegű ismereteimen.

Közgáz után délutánra, maradt még egy hő és áramlástan gépei, a régi ismerős Író Béla tanár úrral. Ez a tárgy állítólag nagyon kemény, így a hozzáállás is derekas. Első óra alapján lemértem hogy itt bizony munkázni kell, de mindenképp igyekezni fogok hogy szép eredményt érjek el a tárgyból. Itt a géptani, hőtani és áramlástani ismereteinket foglaljuk össze, s bepillanthatunk a szivattyúk, turbinák, szellőzők, ventilátorok világába.

  Író Béla tanár úr korrekt arc, látszik rajta hogy érti amit mond, s jó előadónak is tartom, bár annyira jól magyarázni nem tud szerintem. A követelményeit reálisnak tartom, amit lead szintén azt kéri vissza.

  A tárgyból három zárthelyi és három házi feladat van kilátásban, úgyhogy feladatom innen is akad bőven.

Az esti főműsoridőben pedig a Mechanika került a programfüzetembe. Itt különösebb újat nem tudok mondani, vannak tapasztalataim, úgyhogy tisztában vagyok a követelményekkel. Változás nincs, de remélem hogy saját osztályzatomban lesz :) Így hát 19:30 kor végzek is az egyetemi kiküldetéssel, s indulhatok hazafelé.

A szerdai nap egyik kedvencem, mivel ide csak egy német nyelvvizsgára felkészítő és egy matek kért magának helyet, meg egy vendégmunkás. Ugyanis elvileg meg lehet sutyiban csinálni a modellezés kettőt, elő követelmény nélkül, csak hát nem tudom van-e igazából értelme, bár a programot, a tanárt és a csoport nagy részét is ismerem, de azt hiszem valahol kockázatosnak tartom, úgyhogy ez még lóg a levegőben.

  Szóval a német, amiről első alkalommal sikerült lekésnem, így erről sem tudok számottevő információval szolgálni. Kicsit őrült dolog volt felvenni tőlem, mert nem igazán tudok németül, már a Bródyban is megmondta tanárnőnk hogy én úgy alkotok német mondatot hogy alany állítmány tárgy :) Számomra ez a német precizitás :) Azonban rá kellett döbbennem hogy a gépészmérnöki képzésben főleg Győr városában a német nyelv előnyt jelent. (azt hiszem mindenki tudja mire gondolok) Így hát majd meglátjuk hogy tudom abszolválni a németet, képlékeny alapokra építkezve.

  A szerda így igazából amolyan hobbi napnak is minősülhet, illetve azt hiszem a későbbi tanmenetben ide kerülnek majd a gyakorlások. Amikor is hiányos ismereteimet foltozgatom.

A hét a csütörtökkel folytatódik, ahol is Mechanikával indítok 10:30-kor. Ez gyakorlat, úgyhogy lehet hogy idővel majd vándorolni fog, mert elvileg mindegy hogy kihez járok. S mivel gyakorlat, így a követelményt, s tanmenetet sem részletezném. Itt aztán délig múlatom az időmet, majd egy rövid kis ebédszünet következik, a következő erőpróba a hő és áramlástan kurzus előtt.

 S mivel a csütörtök nagyban az ismétlőké, így ekkor következik a fent említett gépszerkó gyakorlat is 16:20tól.  S hogy csütörtökre is legyen egy új nevező, így itt kap helyet a Jogi ismeretek című két tárgy, amiről sajnos nem tudok beszámolni, mert eléggé idióta helyre sikerült rakni 17:10-re az optimális 18:00 helyett. De hát ugyebár jogász emberektől mit várunk, úgyhogy itt egy kisebb fajta probléma is felvetődött hogy hogyan abszolválom ezt a tárgyat :(

 S mielőtt mindenki lelkendezne, vagy csalódott lenne a kevésnek tűnő kreditpontért, így fel kell hogy homályosítsalak titeket, hogy idén élek nyalánk CV-s kurzusokkal. Többek között Járműszerkezetekből és Méréstechnikából. Így hát szépen kijön a bőnek mondható 40-es szám. Amiből remélhetőleg mindennyiket be tudom zsebelni :) 

S hogy tisztába lettetek a tavaszi műsor-rendel, kicsit megállnék s értékelném az első hetet, ami maga volt a káosz. Sajnos ilyenkor számolni kell azzal hogy minden olyan ködös, mert hát ennek előtte megvolt a rend. Tudtad hogy hol lesz órád, tudtad hogy mikor érsz rá, s már megvolt egy kialakult ritmusod, mind a kelés-fekvést illetően, mind azzal ami talán fontosabb hogy barátnőddel, barátaiddal hogy mikor és hol tudsz találkozni. Most viszont sajnos van egy nagy zavar az erdőben :( S mindezt még fokozza az is hogy kettőnk órarendje eléggé különböző.

  Azt kell hogy mondjam hogy egyetemi pályafutásom, sőt talán életpályám során nem volt még ilyen rossz hetem. Valahogy semmi sem sikerült, s valahogy minden rosszul, vagy nem úgy ahogy én elképzeltem. Talán mind közül a legbántóbb számomra a kialakult perpatvar Kedvesemmel. Ahogy ma a tévében szokták mondani válság van, s sajnos én is érzem a válságot :( Egy egészen mély válság ez most kettőn között, s ilyen még nem nagyon volt. A helyzetben még az is idegesít hogy egyrészt nem tudom részéről a probléma okát, másrészről nem tudom a megoldást :( Csak a hibát látom, s hogy minden változtatási kísérletem (mert azért vannak) rendre elakad. 

 Nem értem hogy a hétvége után, ami nagyszerű volt (hamarosan megkoreografálom) hogy Pál fordult a dolog át ebbe a negatívizmusba. Nem értem az egész helyzetet, s nagyon nagyon zavar :( 

  Így hát a hét is a válságkezeléssel járt együtt kéz a kézben, talán, legalábbis remélem hogy a mai napon sikerült felszámolni, s hétvégén mindketten otthon hagyjuk a rossz formánkat. Mert nem szeretnék több ilyen hetet. S talán ez a csalódottság nyomta rá a bélyegét a hét élményeimre, de azt hiszem nem így van, hanem valahogy amúgy sem sikerültek a dolgok.

  Az új félév félelmei sajnos felerősödtek bennem. A tiszta lap ugyebár jó is meg rossz is, mert mi van ha a tiszta lapon sokkal többet hibázunk. S mi van ha a tárgyak, az első benyomások ellenére sikertelenséget hoznak, mi van ha nem sikerülnek a nagyon várt tárgyak :( 

  Emelett az a "jóvilág" is megszűnt hogy nem kellet könyvet vennem a kezeim közé, s bizony két hét után ez már zavaró tényező lehet. Illetve hogy újra vissza vagyok kényszerítve az oskolapadba. Szóval rengeteg rengeteg negativ élmény ért a héten. S ha ez még nem lenne elég mind a két problémát fokozta a kedden kicsúcsosodó megfázásom. Amitől aztán az emberek kedve is elment tőlem, s többek elnyűtt arckifejezésemre már mindent kitaláltak :)

  De hát tudjátok hogy van ez, ha az ember meg van fázva, akkor olyan használhatatlan, s mellesleg a beteg ember sérülékenyebb is, így a problémákat is fokozottabban éli meg. Valahogy velem is így volt sajnos. S ez az egész szerdán viselt meg a legjobban. Mert az egész előre megtervezett klassz kis tervet dobhattam ki, persze azért lényegi programpont képviseltte magát, de így vagy úgy ez sem érte el a hátasát, s sajnos ezen vagy ez után is csak összevesztünk :(

   Mindezek hatására, vagy vég kifejlettjeként estére még a lázam is átlépte a rubicont, s felkúszott 37,5-értékre. Így hát lényegében kész káosz volt a nap, s a megtervezett nyitóbuli, és együtt alvás is elmaradt :( 

  Így hát lényegében az első hét mint láthatjátok kész káosz volt. Valahogy olyan volt mint amikor az ember eltvez valamit, és sehogy nem akar sikerülni neki, a rajzasztala pedig 5 napból 5 -ször burul fel, s a végén már a saját sikertelensége kezdi idegesíteni.

Azt hiszem azonban hogy a hétvége tökéletes alkalom lesz a Maintance work vagy work(ök) elvégzésére. Emelet természetesen feladat is akad, mert a hőáram és gépszerkó háziknak szeretnék nekilátni. Megfázásom kúrálására, s a rosszkedv felszámolására azonban azt hiszem tökéletes lesz ez a pár napocska, amikor még nem igazán kell tanulni. Remélem mindenféle félelmem alaptalan, s az idő majd szépen lassan eloszlatja őket. Minden esetre az első hét összességében a legrosszabb volt eddig, a pontszám is ennek a függvényében alakul, s karcolja meg a 2,34-es pontértéket. Így hát láthatjátok hogy tényleg sosem volt ilyen alacsony, s ilyen negatív kicsengésű egy hétértékelőm. 

  A feladat azonban adott :) S talán ez benne a szép, hiszem hogy a magánéleti válságból van kiút, bár azt hiszem ez csak együttes erővel megy, s remélem hogy a  szakmai félelmeim alaptalanok. 

  Most hogy ezeket leróttam ide, kicsit jobban érzem magam, de azt hiszem a legjobb gyógyszer a bajomra egy szenvedélyes csók lenne. Remélem vasárnap ezt is megkaphatom, megadhatom :) 

Na most zárom soraimat, hamarosan ismét jelentkezek, bár most több írásom is van a figyelmetekben :) Remélem ti jobban vagytok, mint lelkileg, mind fizikálisan. A hétvége folyamán megírom az elmúlt csodát :) hogy meglegyen az egyensúly jó és rossz között :) 

  A mihamarabbi viszontolvasásig legyetek jók, vigyázzatok magatokra, élvezzétek egymás társaságát, s akinek szünet van az használja ki :) A következő írásomig sziasztok.