Üdvözletem a kedves olvasóimnak! Ama nagyszerű alkalomból koptathatom most a billentyűzetemet mert internetes naplóm egy éve ezen a tárhelyen tölti meg színekkel az étert, s ad bepillantást ismerőseimnek abba a bizonyos "dodi perspektívába" Hát hogy ez alatt az egy év alatt mennyi minden változott, változik azt leginkább saját környezetemben vagy még inkább saját mentémen tudnám lemérni, de mindenről kerek történetet igyekeztem alkotni, s ez valószínűleg a jövőben is így lesz :)
Tavaly ilyenkor ismerőseim, Totti felbuzdulására -aki nagyon színvonalas írásokat kerekít, s szerintem művészien alkotja meg bejegyzéseit. Szóval Totti hatására, blogoló ismerőseim, így vagy úgy de követték a példáját, s folyamatosan alakították meg blogjaikat a blogspot gondozásában. Ahogy Márton kollega úr mondaná az új kiadónál :) Ez persze szép és jó volt, s mint külső, ámde hatékonyan blogoló embert engem is arra buzdított hogy váltsak. Mint minden változás az életemben ez is sok újat, s sok jót hozott, bár előszőr vonakodva álltam át a blogspotra, s fikáztam is nagy bőszen hogy ejj de béna...
Aztán ahogy egy kapcsolatban, a sete suta érintkezéseimből valami nagy 'szerelem' alakult ki, s mára már nagyon a szívemhez nőtt a barátságos kezelő felület, azok a kis hibák, amikor két óra munkád száll el a blogspot.com elérhetetlensége miatt stb stb.. :)
Valahogy ilyen kezdetlegesen indult, s bevallom nem gondoltam volna, hogy meg fogom szeretni, vagy hogy ez így marad, itt megtelepszik, s valószínűleg eléri végleges formáját. Azt hiszem így vagy úgy de otthonra lelt blogom, s most már tényleg mondhatom hogy 'kiadója' van. Azt mondanám hogy az egész a kicsi gyerekszobát elhagyva, új tulajdonságokkal felvértezve, nyelvét megacélozva egy szebb egy nagyobb szobába költözött, ahol aztán kibővűltek előtte a lehetőségek, épp úgy mint a tínédzser korban :)
Blogom ez alatt az egy év alatt nem csak külsőleg, de úgy érzem belbecsben is gyarapodott. Elvégre a stilus maga az ember, s azt vettem észre, utólag visszaolvasva magamat, vagy korábbi énemet, hogy ezalatt az idő alatt a szemléletem, s így a fogalmazásom is sokat változott. (Persze igazi értelme a visszaolvasásnak csak 5-10 esztendő múlva lesz)
Szóval elég az hozzá hogy egy esztendő alatt, nagyon sok élménnyel gazdagodtam, s ebben sok sok embernek volt szerepe, elsőként talán Kedvesemnek, aki bárhogy is de megváltoztatta szemléletemet. (Kicsit furcsa ezt most ide kötnöm, mert tavaly a második, s sokkal sokkal boldogabb bejegyzésem szólt hozzá, s így utólag elolvasva ez így nagyon rossz) Igen sajnos a kígyó mely mindig lesben áll igen igen felütötte a fejét, s bizony ezzel a konfliktussal nem tudok, szerintem nem is lehet egyedül megbírkozni. Remélem hogy a közösen épített és szépített malom, hamarosan ismét olyan lesz mint fénykorába, amikor csodájára jártak, de ehhez nagy rendrakásra van szükség, a fejekben és a szívekben..
Aztán hatott rám természetesen az egyetem is, mint a mindennapi kenyerem, s kezdem jobban átlátni a dolgokat, hogy úgy mondjam lehullt szakmai szememről a csippa, s immár gépészesebben vagy olykor mérnökiesebben nézem a problémákat, szerkezeteket.
Rengeteg sok pozitívumnak adhattam itt hangot, s a mérleg másik serpenyőjébe ezzel szemben elhanyagolható nyenyergést sikerült átmentenem régi naplómból. Sok új és régi témát hoztam fel, s jártam körül különösen érdekes kérdéseket, s elindítottam a csavargyár sorozatot is. Összességében tehát úgy érzem blogom tartalmilag is színesedett, s így vagy úgy de jó, méltó irányba halad.
Remélem nektek is öröm volt olvasni, s köszönöm nektek kitartó olvasók, mert valljuk be őszintén, nélkületek azért semmit sem ér egy internetes napló. Úgyhogy köszönöm szépen az elmúlt egy éves kitartó olvasásotokat, s hogy olykor olykor itt és ott vagy épp amott visszaköszönnek írásaim, vagy épp szavam járása :)(Igen a szónak is mint az embernek van egyedi járása :) ) Azt hiszem ha valamiért akkor ezekért a pozitív visszajelzésekért érdemes blogolni, s érdemes csavarni a szót :)
Köszönöm tehát a kitartó figyelmet, a töretlen türelmet, a pozítív vagy épp negatív kommenteket, az olvasást, a támogatást, a kérdést hogy "mi baj Dodi?" :)
Remélem az elkövetkezendő kétes jövőben, is hasonló boldog, s színvonalas, élménydús írásokkal örvendeztethetem meg a nagyérdeműt.
S rövid kis bejegyzésem végére, most ez a szólás dukál BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT BLOGOM.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése