Sörpatika V. avagy "I'm going to walk the dog"

A Heineken, a Budweiser és a Guiness sörgyár vezérigazgatói beülnek egy kocsmába. A Heineken vezér kér egy Heinekent, a Budweiser vezér egy Budweisert, a Guiness vezér pedig egy csésze teát. A Heineken-es megkérdi a Guiness-est:

- De hát hogyhogy teát kértél?

Mire a Guniess-es:

- Ha ti sem isztok sört, akkor én sem kérek...

Üdvözlöm a tisztelt olvasóimat! Mint ahogy előre is vetítettem nektek ismét útjára indítom a SörSor nevezetű bejegyzésemet, melyben különféle sörök íz világát feszegetem majd. De ne is melegítsük tovább a témát, mert mind tudjuk hogy a nő forrón a sör hidegen jó.. Tehát poharakat a kézbe és kezdődjön a nagy sör kaland.

Messze is van, mindig ködös, párás a levegő és elmondások szerint az eső is hatszor esik egy héten.  Ez a jellemzés  nagyszerűen körülírja a Brit szigetvilágot. Furcsa emberek lakják ezt a meglehetősen furcsa szigetet, jobb oldalt közlekednek, a teát tejjel isszák és ha megtámadják őket az első dolguk hogy a krikett szabályait módosítsák. Ebből már kitalálhattátok hogy mára egy angol sör különlegességet hoztam  nektek. Ennyi rémázás után vágjunk is bele magába a sör kóstolásába.
Ma a terítékre  a Newcastle Brown Ale nevezetű sörkülönlegesség kerül a vacsora mellé. (A vacsora külön történet, tán majd hamarosan az is feldolgozásra kerül) Mint ahogy a sör neve is mutatja ez egy tipikusan angol sör, egy tipikus angol városból, s hogy mi benne a különleges? Hát az hogy ez egy hamisíthatatlan barna sör. A nemes nedű családfáját egészen 1925-ig kell visszavezetni. Ekkor “találta” fel, vagyis főzte ki a receptet J.Porter ezredes. Az itóka már első főzetében megcirógatta  a brit emberek ízlelő bibóit, sőt olyannyira  jól sikerült, hogy 1928-ban a termék elnyerte az International Brewery Awards aranyérmét. Ez a magas elismerést a mai napig büszkén hirdeti a sör címkéje is. A sör családfájához természetesen a serfőző ház is hozzá tartozik. Mai tesztalanyunkat a  Scottish & Newcastle főzi, amely  végül hosszas tárgyalások után 2007-ben a Heineken International vásárolt meg. Tehát ha úgy nézzük akkor ez a sör is a Heineken egyik balkézről származó gyereke…

A tradíciók felgöngyölése után vizsgáljuk meg alaposan a sör flaskáját. Első ránézésre feltűnő hogy ezt a seritalt szép áttetsző üvegbe töltötték. Melyre amolyan boa ként rátekerték a sok információt eláruló, szerintem igen jópofa tacepaot. A címke a 86 éves tradíciónak állít emléket, ugyanis ettől csak nüánszokkal eltérő vinyettát nyalt maga Porter ezredes az első flaskára 1925-ben. Az ötágú kék csillag nem valami Heineken tréfa, hanem a newcasle-ban fellelhető öt sörházat szimbolizálja.Egy vicces kis piackutatási anomália is megesett ezzel a sörrel:  a gyártó úgy érezte, hogy az "ale" szó avittas hatást kelt, és ezért a fiatalok kevésbé veszik a sört. Ezért kihúzták a logóról az "ale" szót, de az eladások nem mozdultak. 2004-ben suttyomban visszatették az "ale" szót, és az eladásokat ez sem befolyásolta. Sztori poén nélkül, de úgy kell a piackutatóknak. Nem tartozik a kedvenc diszciplínáim közé.
A címke leginkább a minimalista irányzatnak hódol, semmi felesleges flikk fakk. A legfontosabb információkat így is egyszerűen begyűjthetjük a címkéről. Megtudhatjuk hogy  egy klassz, kemény barna sört rejt a palack, és hogy ez egy tipikus angol ale, és hogy hány % alkohol duhajkodik benne.  A Newcastle Brown Ale a Dog nevet is viseli , ami az „elmegyek kutyát sétáltatni” kifejezésből ered. Valójában a jelentése: „megyek a pub-ba”. Végül is mindig kell egy jó kifogás egy pohár sörhöz… Nálunk inkább ez menne: „leviszem a törpenyulat sétáltatni”, és már jöhet is egy korsó sör! Annyira népszerű volt a sör, hogy megjelenésének másnapján a rendőrség kérte a gyártókat, hogy kicsit vegyenek vissza az „erejéből”, mert a celláik már megteltek. Ennyi előzmény és élmény után, pattintsuk le a sört elzáró fémdarabot, és szervírozzuk italunkat.
Korsóba töltve,  de már az üvegen keresztül is megmutatkozik szép sötétbarna, borostyános színe enyhe vöröses beütéssel. Feltűnő hogy állaga mennyire sűrű. Kitöltve a habja hamar a múlté lesz, még egy ale-hez képest is. Ha nem tudnám hogy angol legények serpentik akkor meg is lepődnék ezeken.  Illata elsőre kellemes komló-karamell maláta egyveleg, de nagyon hamar elillan, és utána már nem is érződik igazából, csak ha nagyon beleborulunk a pohárba.

Az íze kezdetben intenzívebben támad, de gyorsan visszakozik, mintha láncon lenne ez a kutya. Izgalmas is lehetne a komló visszafogott, de kellemes keserűségével, malátás édeskés ízével és egy enyhe savanyúsággal -ami jellemző az ale típusú sörökre-, de a korttyal el is tűnik ez az íz kavalkád. Sajnos az intenzív első rohamok ellenére az íze csalódást kelt,harsány kicsit buta, édes-savanyú íze van. Ízlelgetve a nedűt, a második rohamban boros-mazsolás ízek indulnak támadásban,  utána pedig már csak az üresség, és az édes-ragadós hatás marad – a glükóz szirup és a karamellmaláta megadja ehhez az alapot –. Sajnos olyan ez mint a petting, az ember jól érzi magát tőle, de azért a nagy durranás hiányzik. Ebből a sörből is “csak” a testesség, az üdeség, a játékos csípősség hiányzik.Vártunk egy angol bulldogos harapást, de e helyett egy kistestű kutya felszínes próbálkozásainak lehettünk tanúi. Nem rossz, de olyan sör ez amihez nem fogunk ragaszkodni a jövőben. Nem tudom tovább a Bombardier-es illuziókat elhárítani. Semmiképp sem ugyanaz a sör, de érződik hogy rokonok. Ez is az a klasszikus bitteres ízvilág, csak harsányra színezve.

Egy kis fogalom meghatározás, mi is az a bitter? A bitter vagy keserű ale, Nagy-Brittaniából származik. Kesernyés í­zű, alacsony alkoholtartalmú, üdí­tő hatású sör. Eredete egészen a gyarmati időkig nyúlik vissza, amikor a hosszú tengeri utazásokra erősen komlózott söröket főztek, amelyek hosszú ideig elálltak. Szí­nük a vörösréztől a bronzon keresztül egészen a rubinig terjed.

Mint a zsiráf, szép szép de otthonra nem kéne. Tetszik is meg nem is. Szerintem nincs elegendő teste ehhez a sok ízhez. Ezt az érzést fokozza a fény-árnyék játék, ami kicsit kólásra színezi a sört,  és van is benne valami döglött kóla ízlelőbimbó-nyálazó  édességébő, meg valami nagyipari fémesség. Nehéz róla véleményt alkotni, szórakoztató, de nem hagy maga után nosztalgiát.
Annyira domináns az ízvilága hogy míg a pappírra firkálom a különféle aromákat szép lassan a pohár fenekére érek. S ha már ott vagyok nézzük meg a sör hátterét. 






A Newcasle elég jól el van eresztve marketing téren, kicsit talán túlságosan is. Minden esetre ezek a reklámok kicsit számomra olyanok mint az angol emberek, furcsák. Valahogy nem értem a poént, nem értem miért kéne nekem ezt a sört fogyasztanom. Nem azt mondom hogy rosszak a reklámok, csak valahogy én nem értem ezeket. Sajnos ez a sör nem igazán az occsóságáról híres, kicsit csalódást keltő ízzel. Ha választanom kéne akkor majd 400 forintos árából majdnem két leffét kapok, ami egy egészen más osztály. Szóval ár-érték arányban sajnos ez a sör meglepően hátul végzett.
S hogy kiknek ajánlom a Newcastlet? Egyrészt minden barna sör kedvelőnek, másrészről pedig az olyan embereknek akik az ízekben gazdag, butább alkoholtartalommal rendelkező söröket szeretik. No és persze mindehhez a hóborthoz megvan a megfelelő vastagságú pénztárcájuk. Bár nem mondom egy hangulatos brit pubban biztos nem dobnám vissza ezt az itókát sem.

A bejegyzés végére pedig ismét jöjjön a sör géptáblája, ami ezúttal már a Bandi rendszer szerint 10 pontos. Tehát lássuk a söranalízist számszakilag:

Csomagolás: 8/10

Ízvilág: 8/10

Illat: 9/10

Marketing: 6/10

Ár-Érték arány:5/10

Összegezve: 7/10

Sokfélék vagyunk, van aki a telt, van aki a karcsú, van aki az alacsony van aki a magas lányokat szereti jobban. Valahogy így lehet ez a sörök területén is. Nem szeretném nagyon lehúzni ezt a sört, mert nem volt rossz sör, csak hát ez olyan mint a modell alkatú nők, nekem nem jönnek be. Ez a sör sem volt rossz, csak nem fogom azt mondani mint a Leffe-nél hogy ez az nekem ez kell. Valahogy nem estünk szerelembe. Tényleg többet vártam az üveg, a címke, és a leírás alapján. 

Remélem kedves olvasóim tetszett a bejegyzésem, a mihamarabbi viszontolvasásig legyetek jók, vigyázzatok magatokra, élvezzétek egymás társaságát. A következő írásomig minden jót és szépet nektek…