Sörpatika VIII. avagy a Sas nyomában

Őseinknek hála, rátaláltak a malátára. A világ csodájára, mert a belőle készült cefre, ízes elegye, s némi forralt komló, melytől a sör oly omló, adja ki a levet, amit duplán erjesztünk, majd szűrűnk, és palackba töltünk. Így már tudja a köznép, hogy főzik a sörét…

Üdvözlöm a tisztelt olvasóimat! Mint ahogy előre is vetítettem nektek ismét útjára indítom a SörSor nevezetű bejegyzésemet, melyben különféle sörök íz világát feszegetem majd. De ne is melegítsük tovább a témát, mert mind tudjuk hogy a nő forrón a sör hidegen jó.. Tehát poharakat a kézbe és kezdődjön a nagy sör kaland…

Mint ahogy nem is olyan rég ígértem, bevásároltam a low budget jegyében némi finom söritalból. Olyan ékkövek kerültek így az asztalkámra mint a Buameister, amit minden bizonnyal kőmíveseknek szántak, vagy a Barley Gold. Mai tesztalanyunk azonban nem más mint a IX légió jelképe, az a bizonyos eltűnt Arany Sas.

A mai alanyunk szintén a mennyiségi sörök családjába tartozik, bár én személy szerint kétlem hogy valaki képes lenne ebből nagyobb mennyiséget bevinni a szervezetébe. Ezen tulajdonságokra utal a low budget ára is, ami kemény 110 Forintra rúg. A ‘sör’ a sárkányhoz hasonlóan a világos sörök kategóriába sorolható, erjesztése szerint pedig ez is egy alsó erjesztésű itóka. A műfaj elhelyezése után, ismerkedjünk meg most is a külcsínnel. A 110 Forintból, melyből körülbelül 40-50 forint lehet  a ‘nyereség’, 60-70 forint lehet a sör előállítása. Ebből a kevés kvótából nem sok egység juthatott a marketing, dizájnör osztály munkatársainak, ezért egy egyszerű figyelemfelkeltő küllemet kapott a Sas. Kicsit olyan mint az árnyékban napozó lányka, egy piros fürdőruciban, aki hívogat hogy “játszunk játszunk játszunk”, s amikor közelebb ólálkodnál, azt látod hogy jól állt neki a távolság, s kínosan tovább baktatsz ellenkező irányba. Az MTZ vörös dobozon ennek ellenére egy szépen inicializált sas látható. Alatta aranyszínnel az Arany Sas felirat olvasható. A függőlegesen elhelyezett arany sraffozás szerintem nem tesz hozzá semmi extrát a dobozhoz. Talán egyetlen funkcionalitása abban lehet, ha egy buliban egy szemfüles fotós Fritzi lencsevégre kap Sast nyalogatván, a csíkok tökéletesen interferálnak, elkerülöd ezzel a tökéletes megszégyenülést sörivó társaid előtt. Forgatva mint leánykát a táncban, feltárulnak előttünk a sör rejtett adottságai. Megtudhatjuk hogy miből és hogy hol is főzik alanyunkat. Ekkor derült ki hogy az Arany Sas a Borsodi finoman elhallgatott gyermeke. Inkubátorának tekinthető sörháza pedig valahol Bőcsön található. Emellett a dúsító elemeket sorolja a malátát, ivóvizet (?)(rég rossz ha csapvízből készül a sör), kukoricadarát (a “minőségi sörök” értékmérője), árpát, komlót. Egy vájttorkú sörkutató ezekből az információkból már leszűrheti hogy bizony ne sok jóra számítson. A SAS külön érdekessége hogy üveges kivitel nem létezik belőle.

Minden esetre bátraké a szerencse, az ember mindig reménykedik hogy hátha kifogta a világ legfinomabb sörét, és csak 100 pengőt adott érte. A nyitófül biztosítása után, az első szisszenés még bizalom gerjesztő is lehet számunkra, aztán ahogy a dobozt kicsit közelebb helyezzük szaglószervünkhöz megérezzük a sör bukéját. Illata elsőre olyan doboz, pince, nem is tudom milyen illatú, így inkább ki is töltöm a korsómba gyorsan, hátha ott többet érzek. Miután kitöltöttem láthatóvá válik az itóka selymes, kellemes világos színe. Az egyetlen dolog számomra amire nem tudok rosszat mondani. Bár kicsit túlságosan is világos, túl áttetsző. De azt kell hogy mondjam hogy “Háppf nem rossz nem rossz”.  Már töltés közben is megfigyelhető hogy nagyon hamar habot vet, és hogy érdekesen lágy szerkezetű habja van. Bármennyire is igyekeztem szépen csapolni sörömet, csak nem sikeredett. A lágy habkorona, szénsavassága okán hamar összeomlik. Ami nem túl jó jel és nem is szép látvány :)

 

A sör illata körülbelül a hab összeesése után pár másodperc múltán szintén összeesik. Leginkább olyan víz illata van, s kicsit olyan képezetem is lett mintha egy pohár vizet szaglásznék. Nem túl nagy élmény. Az alkotók közül egyet sem igazán érzek ki, tán egyedül a szénsavas ami érezhető. Ennyi kis előjáték után aztán valahogy úgy voltam vele, hogy semmi jóra nem számíthattam, de mivel kifizettem hát meg is kell ízlelnem.

Az ital íze hasonlít az illatához. Megfogatatlan, leírhatatlan s mindemellett rossz. Számomra túl szénsavas. Az Arany Sas-t erős csípős, szénsavas kezdés jellemzi, majd nagyon hamar átvált valami kellemetlenbe.Az összetevők egyike sem érződik ki úgy, ahogy kellene, egyedül valami kátrányosan keserű enyhén fémes íz úszik elő a buborékok mögül, s marad ott sokáig.  Kortyolgatva a nedűt, valahogy az jut eszembe hogy fröccsnek nem is lenne rossz. Másrészről pedig ha lenne sör ízű bolerro, az kb ilyen lenne… Elég kellemetlen íze van, meg kell hagyni. S már sok sört magamévá tettem, de bátran mondhatom hogy mindközül ez a legrosszabb sör amit ever drink.. Úgyhogy a rovat kedvéért “kötelező” kortyok után, be is kevertem egy kis málnás szörppel, amolyan Simsonos hígításba (1:25), nem is lett olyan rossz anyag belőle. Azt kell hogy mondjam hogy ez a sör tényleg alkalmatlan emberi fogyasztásra…..

 

Mielőtt az értékelés számadatai következnének, meg kellene emlékeznünk a sör marketin világáról,háttér információiról. Ez egy 100 forintos sörnél ugyebár nincs, hiszen ez a sör leginkább a törzshidratáló, tablettás boron szocializálódott, zacskós bort is kedvelő, Borivó névre hallgató két lityós itókát már minőségi bornak tekintő alkoholfogyasztóknak készült. S hogy némi marketinget is hozzá tegyek a sorokhoz, mindent elmond a sörről, hogy az Interspárban ahol beszerzésre került, egy jól szituált oszlop, teherviselő rész mögé sorakoztatták fel ezeket az italokat. Azt kell hogy mondjam hogy ez a sör csak a dobozgyűjtőknek lehet érték.

A bejegyzés végére pedig ismét jöjjön a sör géptáblája, ami ezúttal már a Bandi rendszer szerint 10 pontos. Tehát lássuk a söranalízist számszakilag:

Csomagolás: 5/10

Ízvilág: 2/10

Illat: 1/10

Marketing: 0/10

NA

Ár-Érték arány:3/10

Összegezve: 1,8/10

Összegezve: A SAS csak Sárkány mércével mérhető. A Guinness után a ló másik véglete, bár tudom hogy nem szabadna őket összehasonlítanom, s már a gondolat is bűn. Tény az is hogy ez a sör nem is annak a rétegnek készült, bár számomra ismeretlen a SAS fogyasztóközönsége. Egyféle képen alkalmas csak a fogyasztásra, málnás sör formájában. A Sárkányhoz képest egy kicsivel rosszabb eredményt véshetünk eme sör indexébe,aminek részben az is az oka hogy míg a Sárkány üveges kivitelben is kapható, addig ez a sör nem. Sajnos az a baj hogy ezeknek a pince ízű, bukés, szénsav dús söröknek is van létjogultsága a piacon, s helyet kapnak az áruházak, kis közértek polcain.  Minden esetre az Arany Sas fogyasztásával sikerült egy hét alatt megjárnom a sör mennyországot és a sör poklot is. Összpontszámban 1,8 ponttal tudom jutalmazni a készítők munkáját. 

Blogolási folyamatomat eddig a lapi venti hibája, majd a windowsom szabotálta, most pedig az autó emelő és a villany tanulnivaló követel helyet magának, így most egy jó ideig (jövő hét közepe/vége) parking módba teszem blogomat.  Úgyhogy lehet nosztalgiázni, visszaolvasni a múlt történéseit, vagy épp beszerezni egy-egy üveg sört.. Remélem tetszett a bejegyzésem, hamarosan Ádi és Bandi jóvoltából focis írások is várhatók. Addig is minden jót, jó hétvégét, élvezzétek egymás társaságát, legyetek jók, és vigyázzatok magatokra. A mihamarabbi viszontolvasásig SILENCIÓ…