2009. szeptember 25., péntek

Pénteki kedvcsinálás




Emelem virtuális kalapom blogom olvasói előtt! Eltelt egy hét,így hát itt az idő hogy az elmúlt hét érlelt párlatát,az emlékezetes péntekből s szombatból készített koktélt, most közkincsé tegyem,s megosszam veletek.
Ott tettem szögre virtuális ceruzámat, hogy péntek délután kinéztünk Árkádba. Itt aztán tüzetesen benéztünk minden boltba, módszeresen kihagyva a ruhaboltokat és kiemelt figyelmet adva a számunkra érdekes műszaki szakáruházaknak. Így hát miután betértünk Saturnba, alaposan megvizsgáltunk mindent. Miután itt végeztünk betértünk az Intersparba, magunkhoz vettünk némi pecsenyét, kenyér, sör és egy csipetnyi Vilmos keretében. Fizetésünk után jó hangulatba korgó nyomorral bandukoltunk haza.
Hazaérve aztán kirámoltuk a friss szerzeményeket, majd gyomrunk korgó szavára, vacsorakészítésbe fektettük energiáinkat. S míg a sörök elérték üzemi hőfokukat, addig kezünk alatt számos melegszendvics elkészült.
Miután a busás pecsenye elkészült, kitelepedtünk az erkélyre, ami eddig is számos kulturális eseménynek adott otthont, s elfogyasztottuk a vacsoránkat.
A nemes vacsorához persze csapra vertük legújabb szerzeményünket a Citromos Gössert, amiről külön éneket fogok kerekíteni a későbbiekben.
S ahogy a nemes nedü folyamatosan feleződött, a hangulat is egyre iperedett, így hát elhatároztuk hogy üzem alá helyezzük a vizipipát.

A pipát persze fel kellet hangolni erre a nemes szeánszra, s ekkor szembesültünk azzal a ténnyel hogy nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű, azaz egyáltalán nem rendelkezünk alufóliával.
Ilyen balszerencsében az ember csak a kedves szomszédaiban bízhat. S ha történetesen a szemközti ház lakói is az erkélyen múlatták idejüket, nem volt más választás mint hogy átszóljunk hozzájuk hogy nincs-e véletlenül feles alufóliájuk. Nándi hát kezébe vette a cselekvés fonalát.
A lányok rövid intermezzo után, válaszoltak is, s rendelkezésünkre bocsátották a hiányzó elemet. Miután Nándi elkapta az alufóliát, s visszatért a víztorony lakba, megkezdődhetett a pipázás.
Ez a kis közjáték aztán fellelkesített minket, hogy a szomszéd jányokra bátran számíthatunk, s remek kis alkalom volt a kapcsolatfelvételre. El is határoztuk hogy ha visszavisszük az alufoliát, át is csábítjuk őket hozzánk :)

A pipázás és az újabb megnyitott söröcske remek kis hangulatot eredményezett, s duhajságunk már már a tetőfokára hágott. Ekkor aztán Nándi magának követelve a dicsőséget, visszajuttatta a lányoknak az alufoliát, azzal a titkos küldetéssel, hogy hálánk jeléül meginvitáljuk őket szerény mulatságunkba. A küldetés aztán hamar elbukott, mivel a segitőkész lányok nem igazán akartak beszédbe elegyedni Nándival. Ami aztán remek kis táptalaját képezte a "bezzeg ha előadom gépész karizmám" kezdetű hősmonológnak (azaz szájalásomnak)

Kedvünknek azonban nem igazán hasított alá ez a szerencsétlenség, s folytattuk a mulatozást. Ahogy telt múlt, bandukolt az idő, a sör is elfogyott, s a pipa aromája s tüze is lankadni kezdett. Ekkor úgy határoztunk hogy egy rövid karaoki után, ami azért szépen bevéste magát a viztorony utcai programfüzetbe, szóval egy rövid kis karoke után elindulunk. Első célálommásunk az egyetem volt, ahol is jól előre kidobolt információk alapján Mr1 parti volt. A szórolapozásért köszönet Zöld Bambinak. Azt azonban dőre módón elfeledték megemlíteni hogy a rendezvény nem free. Így hát mit volt mit tenni szegény egyetemista nem megy fizetős mókába, mert hát lehet hogy nem is olyan ízletes. Szóval átfúrva magunkat a tömegen tovább bandukoltunk. Útközben aztán csuda kis dolgok történetek. Nándi meg is jegyezte hogy ilyet az ovódában játszott a kis és nagycsoport között :)
A kis séta eredményeként olyat tapasztalhattam amit eddig még nem. Méghozzá hogy a főbejárattól a könyvtár épületéig egyetemista sor állt :) Ilyen még a legcombosabb szocpapirleadós időszakban sem fordul elő. Miután kiértékeltük a múlatságot, amire be sem mentünk, úgy határoztunk hogy megcélozzuk a régi jól megszokott Lapost. Ami bár kicsi, heringpartys, drága, s néha unalmas de a miénk :)
A gondolatot tett követett, s röpke két perc után már meg is érkeztünk második , egyben végállomásunkra.

Megérkezve aztán a Laposra, szomorúan tapasztaltuk hogy a pénteki fennforgás még csak bontogatja szárnyait. Határtalan lelkesedésünkbe, aztán bevackoltuk magunkat a 3-as kupéba (ahol megismertem Kedvesem). S itt folytattuk a kellemes estét. Szép lassan ahogy múlott az idő, a körülöttünk elhelyezkedő kupékat is megtöltötték a korán érkező vendégek.

Nándi koma most is szerencsésen helyezkedett, s az ő szomszédságába kerültek a schöne ungarische Mädchenek. Akik lelkesen ugráltak az ülésbe, mihelyt egy emberségesebb szám került a porondra. S mivel a 3as kupé hátámláját megisvelte az idő martenzites foga, így a rezonancia Nándit is elére. Ami aztán vicces kis népi játékot eredményezett a két társaság között. Ugyanis amikor a lányok abbahagyták az üléstámla döngetését, Nándi kezdte el döngetni azt. S ezt így játszották egy darabig, én pedig jót szórakoztam ezen.
S hogy jobban telljen az idő, egy langy kis sörrel utántöltettük a párolgó mennyiséget.

A sörözés aztán eredményezett is egy boxkiállást. Ami remek kis alkalmat kínált hogy felmérjük a terepviszonyokat, s előről is megszemléljük a lányokat :)
Aztán ahogy Nándi felbátorodott a sörök után, beszédbe is elegyedett a jányzókkal, akiknél hasonló vidám hangulat kerekdett. A rövid csevej eredményeként megtudtuk hogy a népszerű ital a macifröccs 310 forintot kóstál, így hát be is fektettünk egybe.
Ekkor szembesültünk vele hogy eme nemes kevercset, amely eddig a sör és málna vagy kiviszörpből állt, immáron a gazdasági válság hatására borral nemesítették.
Sajnos ez a nemesítés nem igazán ízlett gépész lelkületemnek, aki a sörkenéshez van szokva. Így hát kicsit csalódottam ízlelgettem a megváltozott ízvilágú nedüt. Végül aztán lecsurgott a torkomon. Ahogy Bandival mondani szoktuk "kár hogy a régi jó dolgokból nem marad semmi.."

Miután hangulatunk megiperedett, s a tömeg is rendelkezésre álllt, bevetettük magunkat a parti hevébe. Azt kell hogy mondjam hogy ezúttal a pénteki móka is remek volt. A zene végre nem a megszokott unalomig ismételt eőadoktól szólt, s a "tinilányok visongása is elmaradt", így hát kellemes hölgykoszorú társaságában mókultunk Nándival. Pár jól sikerült s kevésbé ékes fotókopia után, a kedvünk is alábbhagyott. Rövid kis tombolásunk után, aztán kettő- három felé hazafelé vettük az irányt. Ezúttal csencsholmi nélkül.

Hazaérve aztán befaltuk a megmaradt szendvicseket, majd nyugovóra fektettük fáradt testünket.

Összeségében nem volt egy rossz móka. Sőt a maga nemében párját ritkitó volt. S ha előre rohanok az időben, akkor a szombati kavalkádot is überelte. Bár ahogy lenni szokott a létszámmal a hangulat egyenes aranyban van. Minden esetre jó volt Nándival a régi szép időket idézvén omlani. A buliról már csak az illő hölgytársaság, s Petya beszólásai hiányoztak. Remélem egyszer majd tarthatunk egy olyan közös baráti mókulást, ahol mindenki képviselteti magát, s természetesen mindenki melett ott vírit a megérdemelt "oldalborda". Összeségében hogy mitől volt jó a rendezvény? Hát nem is tudom, talán attól hogy "bepótolhattuk" a kimaradt közös programokat, vagy hogy jól kibeszélhettünk dolgokat, vagy hogy lazíthattunk, hogy oszthattam Nándit hogy gyerünk dobd be magad, vagy tényleg csak a hangulat, a zene, s a hely, no meg persze a jó társaság miatt, minden esetre nagyon jól éreztem magamat.
Ha pontoznom kéne az estét, akkor egy erős 8,78-at mutatnék fel érdemjegyként a pontáblámon. Nem volt rossz móka, de mint mindenen itt is lehetett volna min javítani.
Ahogy mondani szoktam természetesen, ezt sem lehet leírni, ezt is át kell élni. Ez a bölcseletem most is igaz.
Remélem azonban sikerült megfelelő eszenciáját leképeznem a pénteknek, s valamit sikerült megosztanom veltek az élményből.

Kedves olvasóim köszönöm hogy türelmesen végigolvastátok bejegyzésemet. Hamarosan újra jelentkezem a szombati adósságommal, aztán megéneklem az elmúlt hét eseményeit. Következő írásomig legyetek jók, vigyázzatok magatokra s élvezzétek egymás társaságát.
A mihamarabbi viszontolvasásig sziasztok.


> >


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése