Emelem virtuális kalapom blogom olvasói előtt! Elérkezett az idő arra hogy feldobjam blogom valamiféle alternativ témával, így hát vennék egy kanyart az események fonalába, s folytatnám a már elkezdett Csavargyár sorozatot. Aki nem tudná miről susogok itt az cápáázon át ezen bejegyzésekre :)
A lényege ezen írásaimnak hogy számomra fontos, vagy épp említésre méltó helyeket örökítek meg itt. Érdekes módón eddig még csak a közeli héthatárban söpörtem, s gyűjtögettem helyszineket, nem is vettem észre a lábam előtt heverő kincset. Nevezetesen hőn szeretett egyetemi városunkat. Úgyhogy most egy nagyobb kiugrást terveztem be, s lássuk miért is nevezetes a Találkozások városa.
Mint minden történelmi esszét, vagy valamire való írást előszőr el kell helyeznük az időben. Győr város mindig is fontos szerepet játszott az országban, s mint tudjuk már a rómaiaik is feltalálták itt magukat. Azonban ne mennyünk ennyire vissza az időben, ugorjunk csak bele a magyar nép vérzivataros időszakába....
Történetemet valahol a török kiűzésé után inditanám, azaz 1598-körül. Mint emlékezetes a győri erődítmény visszafoglalása kulcsfontosságú volt az ország történetében. Itt alkalmazták előszőr hadi célokra a petárdát többek között..
A török kiűzése után a város hatalmas fejlődésnek indult. Ennek egyik oka az volt hogy az alföldi marhát és gabonát (később az összes terméket) a városon keresztül hajtották Bácsbe, majd onnan Nyugat-Europába.
Ennek a korszaknak a jólét mutatja a Széchényi tér és a régi belváros. Ekkor éppültek ugyanis az itt fellelhető díszes polgárházak, s nemesi kúriák. A jólét a reformkor végéig töretlenül tartott, 1820-ban lebontották a városalakat, nagy részéből házakat építettek. Ekkor alakult ki többek között a bástya utca, ami nevét is az egykori falról kapta. Ekkor továbbvezették a város derékszogű utcahálózatát..
A baj akkor kezdődött (volna), amikor 1850-ben megnyitották a Vác-Pozsony vasútvonalat, így a magyar és az osztrák főváros közötti összeköttetés a Duna túloldalűn jött létre.
Marhacsordák, sertésvásárok, lókereskedelem, gabona, ipar, Isten veletek, félő volt hogy a város a vasút hiányában megreked a fejlődésben.
Ekkor aztán úa város bevetette minden lobbierejét. A siker nem maradt el, pikk pakk 1855-ben megnyílt a Bécs-Győr vasútvonal. Majd folyamatos vonalfejlesztések lévén (ez megérne külön egy históriát) előbb Komárommal, Szombathellyel és így Trieszttel és Grazzal, Fehérvárral, Sopronnal és Budapestel is létrejött a kapcsolat.Végül de nem utolsó sorban Veszprémmel is megépült a vasúti kapcsolat, s így Győr gócponti szerepe teljessé vált. Az említett vasút azért játszott fontos szerepet a város életében, mert így bekapcsolta a fában, szénben és sertésben gazdag bakonyi régiót a nemzetközi vérkeringésbe.
Győr városa 40 000 Ft-tal járult hozzá az építési költségekhez, s 1895-1896-ban megindult a vasúti forgalom.
A vasút az akkori kor autópályája volt, így nem véletlen hogy mágnesként vonzott a tőkét, a kereskedőváros a monarchia egyik legnagyobb iparvárosává vált. Ekkor telepedtek meg olyan cégek mint a Rába gépgyár, az Ágyúgyár, a Pilótakeksz.
A számtalan cég, persze vonzotta a dolgozni kivánó lakosságot, így hát az első világháborúig a lakosság szinte megduplázódott, szép lassan elérte a hatvanezer főt. Ez akkoriban nagy számnak minősült, hiszen Prágának ekkor 200 000 lakosa volt.
A lakosságszámmal, a város vagyona és önbizalma is megdőlt, a tehetős polgárvillák már nem tudták betölteni a főteret, így hát elhatározták hogy egy új városközpontot építenek.
A gondolatot aztán mihamarabb tett is követett, a tervezéssel a híres építészt Alpár Ignácot bízták meg. Aki előszőr a Dunaparton akarta kiépíteni a "repihelyet", (szép is lett volna :) De a városatyák ragaszkodtak a vasút és a város közötti ekkor még néptelen területhez. Itt annak idején állatvásárokat tartottak, melette pedig két külváros(ka) a Ferenc és a Ferdinándváros szerénykedett.
Az első park az Eötvös tér, háttérben a Kazinczy Gimnázium szecessziós épülete. Amint a képen látszik, a győri parkok elég gondozottak (és nagyon sok van belőlük). Az Alpár-féle elképzelés lényege, hogy a tengelyt egy új főút adja, ami a vasúttal párhuzamosan fut. Ehhez csatlakoznak a parkok. A középületek többnyire ezekre néznek, a főútra élükkel fordulnak. Az út másik oldala zárt, itt is elegáns épületek sorakoztak, egészen addig amíg a jóságos szövetségesek le nem bombáztak szinte mindent.
A "második park", a Honvéd-liget. A fák mögött a Révai Gimnázium. A honvédemlékmű (Markup Béla, 1902) mögött van a város pályaudvara. Egy régi szép épület állt a helyén, hasonló a szegedihez, vagy a miskolciakhoz (ugyanaz volt az építész), de mint sok szépséget ezt is lebombázták.
A régi pályaudvar helyére az ötvenes években húzták fel a ma is álló rondaságot. Ez még fotót sem érdemel
, az épület lebontása már régóta napirenden van.
, az épület lebontása már régóta napirenden van.
Íme az éjszakai fények valamit azért javítanak az épületen :) De azért hát valljuk meg, lehetne szebb vasúti pályaudvara is egy ilyen nívós városnak :)
Az egykori Kereskedelmi és Iparkamara érdekes épülete a másik oldalon. Ma MTESZ-székház, de látszik, hogy nincs a legjobb állapotban. Komoly gond az is, hogy az egykori elegáns sugárút ma az 1-es út városi szakasza-az összes kamion, aminek nincs matricája, itt dübörög keresztül. A város közlekedése egyébként is majdnem olyan, mint Pesté. Időről-időre szóba kerül villamoshálózat kiépítése (amit igazán nem bánnék:).
A Megyei Bíróság felújított és az egykori városi bérház lepusztult épülete. Utóbbi egyébként iker: a bíróság oldala a Honvéd-ligetre néz. A liget másik oldalán a Révai gimi mellett pedig ott a másik ikertestvér.
Az ikerház utáni téren áll az attrakció, a városháza ami Hüber Jenő tervei alapján készült (1896).
A fiatal építész Alpárt legyőzve nyerte meg a pályázatot.
Jól mutatja a város gazdagságát. Nagytermében hatalmas orgona is van, koncerteket is szoktak tartani benne Az épületet látva minden pesti elszégyelheti magát, ugyanis remek kis dísze lett a városnak
A városháza nagyrészt egy győri üveggyáros hagyatékából épült a Millenium tiszteletére.
Jellemző a régi korok hozzállására, hogy a torony a lebontott Fehérvári kapu mása, így utaltak a múltra . A városháza amúgy tökéletes éke lett a városnak, tökéletes helyet biztosít randevúknak :) és mindeféle csajozós programoknak. Főleg mivel előtte egy gyönyörű tér terül el, amit nem is olyan rég újitottak fel.
A városháza előtt korábban töredezett aszfalt és túlnőtt faállomány volt. Most barokkos díszteret alakítottak ki rózsákból (Rosa sp.), puszpángból (Buxus sempervirens), tollas celóziából (Celosia argentea ssp.). A téren egy-egy szürkeluc-ezüstfenyő (Picea pungens 'Glauca') és különféle fák: kőrisek (Fraxinus excelsilor), korai juharok (Acer platanoides) is állnak.
A városházával szemben áll a Megyeháza ami Cserhalmy József terveit dícséri. Helyén bérpaloták álltak, amiket a áború során lebombáztak.
Szerintem pártolandó ez az épület is, bár sokak szerint nem illik bele a város építészeti koncepciójába. Szerintem gyönyörű látvány ahogy a kivilágított városháza tükrőződik a megyeháza üvegtábláin.
Szóval szerintem ez az egész épület nem rossz. Nem ártana már felújítani persze, de érdekes felelet a régi épületre.
A tér külön érdekessége az előtte felállítótt nagyon jópofa szökőkútrendszer , ami vízesésszerűen ereszkedik le -1. szintre. És a két épület együtt nagyon nagyvárosias.
Az egykori koncepció szerint kiszélesítették a megyeháza két oldalán futó utcákat: egyik, az Aradi vértanúk útja a Bécsi kapu térre visz (az is megérne egy külön posztot, egy nagyon szép barokk tér), a másik a fő sétálóutca, a Baross utca, ez a Széchényi tér melletti utcába torkollik. Mindkét utcában nagyméretű, sarokkupolás historizáló és szecessziós házak állnak, földszintjükön üzletekkel, kávéházakkal. Így nyúlik be a nagyváros a korábbi kisebb településbe (sajnos a háború megbontotta mindkét uca egységét).
A városháza után keresztezni kell a Baross-hidat, ami szerintem Magyarország egyik legforgalmasabb helye: Győr egyik legnagyobb városszerkezeti gondja, hogy a vasút a közepén megy keresztül. Azon túl még villa-és családiházas negyedek, régi bérházak, kórház, lakótelepek vannak, a 150 ezres város legalább harmada ott lakik... Olyan elképzeléseket is olvasni, hogy a vasutat lesüllyesztik.
Ha a híd alatt átmentünk (zebra nincs) elérkezünk a Bisinger-sétányhoz, ami a városházára adakozó üveggyárosról kapta nevét.
Itt található az országzászló, amit tavaly állítottak vissza. Ez is mint oly sok minden a városban este nyújt különösen érdekes látványt. Remélem egyszer sötétben is sikerül lefotóznom :)
S itt most pontot is tennék bejegyzésem végére, egynlőre izfokozónak legyen elég ennyi nyalánkság, hamarosan felfedezem a város többi szépségét is.
Remélem tetszett a bejegyzés, s hogy sok minden érdekességet megtudtatok Győrröl. amint időm engedi folytatom a sorozatot, addig is legyetek jók, vigyázzatok magatokra, élvezzétek egymás társaságát.
A következő írásomig love és písz :) Viseljétek jól a vizsgaidőszakot. 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése