2011. május 21., szombat

Red Bull Racing Can-Győr

 Egyesek doboznak, mások egyszerűen bádognak hívják. Nevezzük bárminek, a lényeg, hogy ebből isszuk a Red Bullt.
A Ford legendás T-modelljét Tin Lizzynek, azaz Bádog Lizzynek becézték. Lehet, hogy az az öregecske gépezet nem a világ leggyorsabb autója volt, de annyi biztos, hogy a mérnöki tervezés csodájának számított. Pontosan ez a RED BULL RACING CAN lényege – bizonyítani mérnöki zsenialitásodat, amelyért hírnév és megbecsülés lesz a jutalmad.


Üdvözlöm a CADves olvasóimat! Gondolom már mindannyian lerágtátok a körmeiteket, s izgatottan várjátok a verseny feldolgozását. Úgyhogy nem is melegítem tovább a gumikat, gördüljünk hát bele az égett szénkefe szagába, és lássuk mi is történt a RED BULL RACING CAN győri fordulóján..
   Mint ahogy írtam keddre már nem sok dolgunk annyi sem maradt, de abban egyet értettünk a kollega úrral hogy az utolsó pillanatban már egy csavart sem szeretnénk meghúzni a járgányon, elvégre az balszerencsét hoz. Ezzel le is vettük magunkról az utolsó pillanat terhét, bár ennek ellenére türelmetlenül vártuk az egy órai startot.
  A keddi nap szintén a korán keléssel indult, mivel reggel 8 órakkor került lezárásra a lájk verseny. S ekkor még az sem volt biztos hogy a második helyet meg tudjuk-e szerezni. Bizony a többi versenyző igen megnehezítette a versenyt s ahogy az egyik szervező írta:


"Úgy látom nagy lesz a harc a dobogós pozíciókért! Mindenki kiválóan teljesítette a kreatív részt, csak gratulálni tudok az elkészült versenygépekhez! Nem lesz könnyű dolga a Zsűrinek! :)

Remélem este lefekvés előtt Mindenki eljárta kis esőtáncát és elhelyezett 5 Ft-ot a párnája alatt, hogy lefizetve a Jótündért, holnap versenyzésre alkalmas időjárásunk legyen"
 A versenyt megelőző lájk szavazásban, mely az összetett pontozás harmadát adta, versenygépünket csak a Ford A modellt megépítő Kunos Bálint és csapata (225 lájk), és a lájkversenyt nyerő RedBullák csapata (247 lájk) bizonyult jobbnak. Így tehát a harmadik helyen fordulva vártuk a folytatást. Szerény csapatunk összesen 161 lájkot kalapozott össze.
  Miután az eredményünknek örültünk is meg nem is, délután Tominak leadtam első csapatfőnőki interjúmat:


Tamás Ákos Mester nem tuningoltátok hogy gyorsabb legyen?


Kis József nem :) széria motor, széria fefüggesztés, széria gumik


Tamás Ákos Mester pedig ha SZE standardnak megfelelően ti is a hátára csapnátok egy napelemet az éltben nem lenne gond az üzemanyaggal :D


Kis József ‎:D jah azon gondolkodtunk hogy egy számológép napalemét bebittyesztjük.. de tiltja az FIA szabályzat


Tamás Ákos Mester már volt pályabejárás?


Kis József Érdekesség: Átment a gép a törésteszten :) Frontális karambol a cserépkályhával :) Hátsó ütközés a fotellal :) De a karosszérai jó ajkai aluminium :) (szponzored by MAL and Somló Volán)


Kis József Nem a pálya sajnos titkos :( Így nem tudjuk belőni a verdát sem előre.. csak egy standard medium setupunk van.. De bízunk abban hogy a miénk az egyik legrövidebb autó, és a miénk a legjobb átéttelezés :) és hamar felmelegítjük a gumikat 


Tamás Ákos Mester milyen lesz a várható időjárás? esős? napos? fedett?


Kis József napos, enyhe szellő. (ami mondjuk a busz konstrukciónak elég húzós már) és száraz aszfalt várható :) Remélem a gumikkal is jól bánik a kicsike


Tamás Ákos Mester Hányadik helyre várja a csapatot?


Kis József Nehéz kérdés. A versenyen? az időmérőn vagy a pontozásban?


Tamás Ákos Mester Összesített eredményt tekintve. A továbbjutásért versenyeznek vagy a részvételért?     
      
Kis József A továbbjutás a célunk. A csomagunkat erősnek vélem, konkurenciát igazából a Ladában, a Ford-T modellben (2. lájk) látok, a többi konstrukcióból vagy az ötlet, vagy a jó megvalósítás módja hiányzik. Úgyhogy összesített alapján az élmezőnybe várnám a csapatunkat. Remélem természetesen hogy az első helyen végzünk, és csaphatunk egy nagy bulit a szerelőkkel, akik egész este dolgoztak a kocsin 


Tamás Ákos Mester Hány csapat indul? Ki lesz a pilóta? 


Kis József A versenyen 22 csapat feszül majd egymásnak! A pilóta pedig valószinűleg Kovács Larion lesz, de lehet hogy Gál Péter tanár úré a megtiszteltetés hogy vezethesse az autónkat.


Tamás Ákos Mester lesz élő közvetítés a neten?


   Kis József Ezt nem tudom garantálni. De az esemény után természetesen facebookon beszámolok, illetve a holnapi nap folyamán egy hosszabb bejegyzés is olvasható lesz a történtekről, gazdagon illusztrálva a blogomban :)


Tamás Ákos Mester Minden esetre sok sikert és vigyétek haza az aranyat! :D 


Kis József Köszönjük és igyekezni fogunk 


Miután aztán a sajtó interjún túl voltam, szép lassan megérkezett Larion is, teljes harci overálba. A víztorony utcai főhadiszálláson még megbeszéltük a tapasztalatainkat, megosztottam vele a véleményem hogy a korműnyszervót érzéketlenebbé kéne varázsolni, majd mivel már finomhangolni nem akartunk a gépen, így összepakoltuk a bokszunkat, és elindultunk a helyszínre.
   Természetesen mivel a név kötelez, most is a HUHA Anzugot öltöttem magamra, a narancssárga ingemet, a fekete nadrággal, hiszen tudjátok ez a HUHA csapat hivatalos színösszeállítása.
  A versenypályára érkezve a szervezők már javában gürcöltek hogy minden tökéletes legyen a kezdésre. Szerencsére elsőnek érkeztünk, így mondhatom hogy az eseményről elsőként szereztünk információkat. Elsőként nézhettük meg a pályát, ami leginkább a Malayziai Hermann Tilke rémálomhoz hasonlított, mind széltében, mind vonalvezetésében. 
  Számomra a legmeglepőbb a pálya szélessége volt, amit olyan 80cm-re szaccoltam. A szélesség még inkább arrra ösztökélt hogy felhívjam Larion figyelmét hogy érzéketlenebb kormányművet alkalmazzunk, s szélesen fordulva elhozzuk az első időt. Sajnos azonban a pilótánk igen makacs volt, és nem hallgatott csapatfőnőki ukázaimra. 
A pálya


Vissza három padló gázon...
 Szép lassan aztán a többiek is elkezdtek csordogálni az aszfaltra. Meglepően tapasztaltuk azonban hogy a többi versenytárs, ilyen olyan problémával küzd. 
  Kinek a távirányító impotenciájával akadtak gondjai, ki pedig a kerékösszetartást állította be helytelenül egy íróasztali lámpával, ki pedig csak a karosszériát nem rögzítette még az alvázhoz. 
  Mi pedig baráti segítségből igyekeztünk támogatni az elesett csapatokat. Ehhez aztán a szerszámainkat is segítségül ajánlottuk, annál is inkább mivel nekünk egy csavar meghúzása annyi problémánk nem akadt. Csoda is volt hogy végre egyszer bőséggel a határidő előtt elkészültünk, s csak nézegetjük az autónkat, töltjük a stirling motorokat, s nézzük a többieket, ahogy készülnek.
   A "padokkban" járva, aztán nem csak a szép lányokat figyeltük, hanem az ellenfeleket is. S mivel az óra elütötte az egy órát, így a járművek birtokba vehették a pályát. Persze csak azok a gépek amelyikek rajtara készek voltak. Így hát megnézhettük mit is tud a HUHA RACING CAN, valyon tényleg nyúlik-e a kanyarban, és valyon tényleg harapja az utat?
   Larion aztán gyorsan megtalálta a helyes íveket, s bizony hamar ráérzett az ideális gáz-fék arányra. Bár mint tudjuk az igazi autóversenyző csak a gázpedált ismeri :) Az első tesztkörök után bátran mondhattuk hogy a mi gépünknek a legjobb az úttartása, és a pilótája. Úgyhogy spórolva a gumikkal a negyedik kör után ismét a bokszba hajtottunk. Természetesen a pályán töltött idő alatt készült jó néhány PR sajtófotó is. De törjük meg a szöveget néhány képpel:


épül a gép


Üzemanyag


Tán a flexibilis szárnyat ellenörzik


HUHA RACING CAN


Az eredmények értékelése


Van akik még dolgoznak...
 Az első eredményeket kiértékelve a bokszban, elhörpöltünk pár Red Bull-t is,amit a bokszunkban VIP vendégként tanyázó lányzók osztogattak. Az első futott körök után újra visszatért a remény, hogy bizony mi győzhetünk is. 
  S míg mi ezen morfordíroztunk szép lassan megérkezett a többi rivális csapat is. S míg Larion a differenciálműn végezte az utolsó tisztításokat, én körbejártam a versenyzőket, s lefotóztam a konkurensek gépeit. Szívem szerint interjúkat is csináltam volna,egy amolyan esélylatolgatás alapján, de mivel láttam hogy a többiek nálunk sokkal ingerültebbek, így ettől eltekintettem.
  Amikor már a csapatok nagy része jelen volt, még jobban kijött a veresenyképes és versenyképtelen konstukciók közötti diferencia. Meglepő volt számomra hogy többek autója működésképtelen volt, többeké pedig még szűz gumikkal nyújtúzkodtak a bokszokban. Ezért örültem aztán annak hogy a mi járművűnk a törésteszten is részt vett, a pályán is futott néhány értékelhető kört, s hogy a HUHA RACING TEAM háza táján minden rendben volt.Érzéseim hatására valami olyan csücsörítés ült ki ajkamra mint Jean Tothnak fénykorában.
A bokszban várva


Suhanás


Húzd meg jobban..


A konkerncia


BullDózer


A Red Bull szárnyakat ad


Különféle f1-es gépek


Púpos


Egy szép konstukció




Willys vs Trabant-a kocka nagyszerűsége


Gekkó Gépész Carmageddon


  
 Szép lassan aztán végre minden a helyére került, és az összes résztvevő alakulat elfoglalta helyét a garázsokban. Így hát negyed órás csúszással, de kezdetét vehette a verseny. A nyitó beszédek után, megtudhattuk a verseny tudnivalóit, ami a szabályzatból kimaradt, majd megismerhettük a zsűri tagjait, s hogy kit mivel kell megkenni :) Majd következhetett az autók bemutatása a zsűrinek.
  Ez úgy zajlott hogy minden egyes csapatot egyenként szólított a speaker, s pár gondolatban be kellet mutatni hogy mi ihlette a konstukciót, mennyi idő alatt készült el, s hogy hány dobozt használtunk fel. Gondolom ez utóbbi valamiféle KSH kutatáshoz, vagy a RED BULL saját szakáldörzsölgetéséhez kellett. Igazából nem értettem hogy a versenyzőket mi alapján rangsorolták egy listába, de sikerült az utolsó csapatként helyet kapnunk, ami magával hozta a türelmetlen várakozást. De legalább az összes kollega gépét és keletkezésének történet megtudhattuk. 
  Szerintem kicsit logikusabb lett volna vagy a facebook lájkok alapján rangsorolni a teameket, vagy pedig a jelentkezési sorrend alapján. minden esetre türelemmel kivártuk a sorunkat, s figyeltük a többiek bemutatkozását. Közben Larionnak azt is sikerült kifigyelnie hogy a facebook pontok alapján 30 pontot zsákmányoltunk (ami az elvihető maximális pontszám)  
  Közben pedig hát a szép lányokra vetemedett szemünk, leginkább az én szemem, de hát mint ahogy a karosszérián, azokat az íveket nem lehetett szemen kivűl hagyni.


Finomhangolás


Játékszerek



Vele én is játszadoznék




Bemutatásra várva


VIP vendég a bokszunkban


Szép lassan aztán fogytak a csapatok előttünk, megtudhattuk hogy kit milyen gépsárkány ihletett, s kit hány sör dominált a tervezésben, illetve hogy az alkotó munka mennyi időt is vett igénybe. 
  Meglepő volt hallani hogy a többi vetélytársunk 1-2 nap alatt összeállította a veresnygépeket, míg mi 1 napig terveztük, 1 napig építettük, 1 napig dekoráltuk, finomítottuk. Szóval úgy gondoltunk hogy ezeket az adatokat a nagyközönség előtt majd elhallgatjuk. S míg egyre másra jöttek a csapatok Larion és szerénységem fülébe egyre jobban a Road zenekara hangjai hasítottak. 





 Míg mi egyre türelmetlenebbül vártunk a sorunkra, addig a zsűri árgus szemekkel értékelte a különféle ötletes járműveket. A közönség természetesen igyekezett pártatlan lenni, de a legnagyobb ovációt mégiscsak a Fordos csapat kapta. Hát igen ami szép az szép...
  Emelett az Ikaruszos konstukció is nagy mosolygást váltott ki a publikumból és a zsűríből is. Az építettők sajnos nem árulták el hogy mi is ihlette valójában alkotásukat, minden esetre tényleg ötletes bulijárgányt csinaltak.










   
Persze míg a zsűri osztotta a pontokat, addig néhányan még mindig az autóval, többek között a Gekkó Gépész team is, akik a padokkban szereltek lelkesen. 




























   
Hamarosan újabb vendégek érkeztek a bokszunkba, Timi és Matyi személyében, így hát megmutattuk nekik is a konstrukciónkat. Egy két kényes megjegyzés után azonban rájöttem hogy Matyi ismét vmiért morcos. Sajnos vendégeink nem maradtak sokáig, ugyanis Timinek munkába kellett mennie, így a versenyt és autónk bemutatását nem élvezhették. 
  Távozásunk után sem maradtunk magányosan ugyanis Hajmi csatlakozott hozzánk, s osztotta meg nézeteit a versennyel kapcsolatban. S míg szép lassan fogydogáltak előlünk a versenyzők, úgy öntöttünk egyre több RED BULL-t magunkba. De hát ki tudna ellenállni olyan szép lányoknak, és annak a nyájas kínálásnak. Így esett meg hogy az ajánlott kettő helyett négy RB-t is magamba döntöttem. De hát meleg volt, szállt az éget gumi szaga, és szomjas is voltam :) 
    Végül aztán eljutottunk a sorban hozzánk, így mi is prezentálhattuk versenygépünket. Sajnos nem tarthattam beszédet az autó készítéséről, pedig ennyit már igazán megengedhettek volna nekünk ha már utolsónak írtak a listára.. 
  Elmondtam a szokásos PR szöveget, azaz hogy az autónkat az 50-es évek forma1-es gépei és a Bentley Speed 8 modellek ihlették, azonban mi nem egy meglévő autót akartunk másolni, így ez egy teljesen új konstukció. Emellett megemlítettem hogy az autónk hány dobozból és mennyi idő alatt készülve, persze a számokat erősen kozmetikáztam. 


Szerelhető épp ahogy Gali tanár úr tanította
 Miután aztán mindenki bemutatta a kis mesterművét, egy kis zenés pihenős szünet következett, amíg a versenyzők lazultak és a gumikat melegítették a zsűri asztalnál sercegtek a tollak. 
   Kicsiny csapatunk pedig izgatottan várta hogy ismét utolsóként a pályán is megmutassa erejét. Közben pedig igyekeztük kigondolni vagy épp kikémlelni hogy miféle pontokkal jutalmaz minket a zsűri. Sajnos ez a szándékunk rendere csődőt mondott, az eredményeket a szervezők hétpecsétes titokként kezelték, sőt még egy vérebbel is bebiztosították.
  Minden esetre a fotós azért megneszelhetett valamit, vagy csak nagyon tetszett neki a verdánk mert asztalunknál jó néhány művészfotót készített a gépünkről. Ez a verseny izgalmában azonban csak az eredményhirdetés után esett le. 
   Ezt a kis szünetet kihasználva, megbeszéltük a versenytaktikát Larionnal, majd feszültség levezetésként a helyszínre kirendelt technikai személyzettel (aki az autók működéséért felelős) beszélgettünk, latolgattuk kicsit az esélyeket. 
   Szép lassan aztán a zsűri is summázta a pontokat, minden bizonnyal könnyebben ment volna nekik ha Solecki tanár úrt is beveszik az értékelésbe :) 
  Miután a pontok megvoltak, az összetett értékeléshez már csak egy pontérték hiányzott, a verseny pont, vagyis az idő pont. Bár én korábban úgy képzeltem hogy mind a 22 csapat egyszerre köröz majd a pályán, és a győztes mindent visz :) Azonban hamar kiderült hogy a frekvenciák nem annyira sokszínűek, s a sok távirányító zavarta volna egymást. 
  Ezért az időmérés alatt megtiltották a többi versenyzőnek hogy bekapcsolják a távrecsegőt. Sajnos mint máshol itt is akadtak szabályszegők, s jó néhány játékos a parkoló másik végén melegített a gumikat, feszegette a határokat, nem egyszer bezavarva ezzel a pályán izzadóknak.












Nem is a csajok fenekét nézzük.




Rajtengedélyre várva




Gekkó Car




Hasi a Bula mobil






Sárga zászló


Egy másik baleset




Lehengerlő


S míg a verseny zajlott mi ismét a Road együtteshez gyúltunk, amolyan spannolásképp megittunk egy egy Red Bull-t és hangosan énekeltük a GO című szűmot. Aki nem ismerné annak kötelező tananyag :



Az időmérési rendszer nagyon egyszerű volt, s mint ahogy a mi autónk úgy ez is az ötvenes évek technikáját idézte. Nevezetesen hogy a starter jel után egy erre kijelölt személy elindított egy stoppert, majd mikor az autó áthaladt a célon leállította azt. Solecki tanár úr ezt az offset hibát látva már bizony az összes szakállszőrét befonta volna, két háppf között, de hát mit volt mit tenni, sajnos a pályához digitális időmérőt nem küldtek a sógorok.
   A csapatoknak két kör állt rendelkezésükre hogy mért időt fussanak, és az eredmények közül a jobb került elszámolásra. 
  Az időket figyelve egyre izgatottabbak lettünk, Larion izgalmán ekkor az is dobott hogy már két RED Bull dolgozott a szervezetében. S akik nincsenek energiaitókához szokva azoknak bizony hamar megárt. 
  Az időket nézve egyre jobban dörzsölgethettük a tenyerünket, hiszen a közvetlen konkurenciáink közül mindenki verhetőnek tűnt. A Ford a magas felépítmény okán bizony nehezen irányítható lett, míg a Lada kormányműve túl hegyesre sikeredett, a globuid csigákon kicsit még csiszolni kellet volna :) A többiek versenygépe pedig így is ponthátrányban volt hozzánk képest, úgyhogy miattuk nem fájt a fejünk.
  Végül mi is a rajtrácsra kerültünk, Larionnak természetesen az újában volt a pálya, így úgy rajzolta körben mint ha zsinóron húznák. Egyedül a fotós pozíciója zavarta meg kicsit a 2-es kanyarban, így ott eldobott némi időt, de hát több veszett már Kovácsnál..
  Összességében jó időt futottunk, a mezőny többi tagjához képest erőset. Így csapatfőnökként elégedetten vártam pilótánkat a bokszba, természetesen egy jó hideg red bullal. 
    Persze az időmérőnek voltak nagy vesztesei is és nagy tanulságai is. Többek között számomra is bebizonyosodott hogy a celluxal való rögzítés miért is kerülendő. Az egyik versenygépről ugyanis a rögzítő elem levált, és a célegyenesben feltekeredett a kerekére, blokkolásra kényszerítve ezzel azt. 
  Emellett az is bebizonyosodott a gyors körök alatt, hogy jó döntést hoztunk amikor autónkra nem álmodtunk szárnyakat, ugyanis azoknak áramlástani szerepük nem sok van, és egy ütközésnél komolyan deformálódhatnak. Mint ahogy jó néhány autónál ez meg is történt. 
















  Meglepő volt hogy a busz és a buldózer micsoda száguldást produkált, a fene sem gondolta volna hogy ilyen fürgék lesznek. A Buldózer még a kanyarokat is derék módon habzsolta, köszönhetően az orrnehézségnek, és a rövid tengelytávnak. Azt kell hogy mondjam hogy építői igazán elégedettek lehettek. 
  A busz alkotóinak sem lehetett okuk panaszra, bár a csukló amolyan Ikarusos rendszer szerint megadta magát, de a jármű így még jobban átadva az Ikarus érzést pattogott át a célon, elnyerve ezzel a közönség tetszését.






   A másik nagy nevettető a Gépész Gekkó Carmageddon járgány volt, ami az egész délutános szerelést követően az utolsó utáni pillanatban készült el. A gép egész jó kört futott volna, amikor is a vezérlés megbolondult és a jármű a 4-es kanyarban a falnak csapódott, begyűrve ezzel a vezető szárnyat, és egy vicces ugrálós mozgást kölcsönözve az autónak. 
  Miután az összes csapat teljesítette a mért körét, már akiknek az autója elkészült a rajtig, ismét következett egy 20 perces szünet. Amikor is a zsűri ismét számolásra adta a fejét, s elkezdődött a pontok összesítése.
  A verseny pontozásáról még annyit mondanék, akiknek nem lenne nyilvánvaló, hogy a pontozás három részből állt. Egyrészt a Facebook pontok alapján, maximálisan 30 pont kapható. Második rész ként a zsűri érékeléséből 60 pont szerezhető. Az összetett pontokban a verseny számít a legkevésbé, a győzelem mindössze 10 pontot ér. A további pontok a régi forma-1-es pontozás szerint alakultak. 





S míg a zsűri összesített mi csendben és izgatottan vártuk az eredményt. Persze a várakozó álláspontot a gyors kört és a teljesítményünket is kiértékeltük. Ekkor csatlakozott bokszunkba TóCsa tanár úr, Norbi és Lóri, akiket beavatunk a kulisszák mögé, s elkrónikáltuk nekik honnan is jött az ötlet, s hogy hogy is épült fel a mi kis verseny HUHA-nk.
  Ezt követően aztán a zsűri tagjai mondtak egy kis záróbeszédet, amiben dicsérték a győri résztvevőket, s valóban elnézve a gödöllőiek alkotásait, vagy a BME-s gépeket, bizony tényleg a győri diákok azért megmutatták miért is Széchenyi István a legnagyobb magyar.. S hogy Győrben is igazán derék a mérnök képzés, s az itt végzettek, vagy végzők kreativitásukra biztos hogy nem lesz a jövőben sem panasz.
   Amire még felfigyeltem a beszédben az az volt miszerint a zsűri alternatív hajtásért felelős tagja nem értette hogy miért került egy néhány autóra kipufogó. Sajnálom hogy ezt csapatunktól nem kérdezték meg az értékelésnél, ugyanis én kidolgoztam erre a választ, a mi autónkon az nem kipufogó hanem a Stirling motor kivezetése. 
  Miután mindenki megköszönt mindenkinek mindent, következhetett az eredmények prezentálása, amit már minden résztvevő csillogó red bulltól dúsuló szemekkel várt. 
  Először a LEGKREATÍVABB AUTÓ dij talált gazdára. Ezt a címet a Redbullák csapat szerezte meg. A mezőny egyetlen hölgy csapata minden bizonnyal megdolgozott a sikerért. Személyes véleményem szerint nem igazán érdemelték meg ezt a címet, mivel autójuk a körömlakkon kivűl nem sok kreativitást mutatott. Talán erre mondanám azt hogy ennyit jelent ha lány vagy és a zsűríben két férfi is helyet kap :) Nálam a krativ autó cím győztese a Willys-Trabant házasságából született kisautó. Minden esetre gratulálok a lányoknak, remélem a pesti döntőben is sikerrel elhódítják ezt a címet. 
A LEGKREATÍVABB CSAPAT


A legkreatívabb autó


VIP vendégek a bokszunkban


Pubi
 Miután a továbbjutó helyről lemaradtunk kicsit szkeptikus hangulatba kerültem, mivel a győzelmet nem gondoltam magunkénak, így egyedül a kreatív autó címben bizakodtam. Mivel aztán szerintem érdemtelenek nyerték ezt a dijjat, abban is elbizonytalanodtam hogy a többi helyezet vajon a legötletesebb, legszebb lesz-e. S a zsűri mit ért ötletesség alatt :) Kinek adott magas pontot? A busznak? A Markolónak? A Gekkóknak?
  Ezen gondolatok közepette hirdették ki a III.helyezettet aki a Bull's shit csapat lett. Ők építették meg az emlékezetes Lada konstukciót.
  Összpontszámok a következőképp alakult:


Facebook:                    30 pont
Disign:                         17 pont
Stabilitás/összeszerelés: 20 pont
Technika/kialakítás        15 pont
Időmérő                       9  pont
Így összesen                 91 pont
III.Heyezett: Bul's Shit


és a versenygépük
 Összeségében azt kell hogy mondjam hogy a harmadik hely teljesen jogos. Az autó igen ötletes és szépen megépített. A fiúk igazán beletettek apait anyait. Egyedül kicsit az idegen anyagok zavarnak engem kicsit, mert a szévédőt akár hogy is de cukormentes dobozokból klasszul meg lehetett volna oldani. Minden esetre tényleg szép munka volt, én már a verseny legelejétől sejtettem hogy ők bizony dijazottak lesznek. Itt is megragadnám az alkalmat hogy gratuláljak nekik.


Miután a III. hely kiosztásra került, a mi szívűnk is kicsit gyorsabban kezdett verni, vajon másodikak lettünk? vagy talán megnyertük a győri fordulót? Esetleg a tapasztalaton és a kisautón no meg egy fantasztikus élményen túl nem nyertünk semmit?
  Ezt az elmélkedést szakította meg amikor is a speaker kimondta hogy a második helyezés büszke nyertese a Kis-Kovács: HUHA RACING TEAM névre hallgató formációja.
  El sem tudom mondani hogy mit is éreztem ekkor. Egy rajzverseny után, ismét nyertem valamit.. S bár ha második vagy akkor te vagy az első aki veszít, mégis valami hatalmas elismerés volt ez számomra. Ekkor realizálódott bennem hogy megérte előző nap 11-ig dolgozni, megérte a sok sok autóval töltött idő, s megérte belevágni az egész versenybe. A buli mellett pedig sok sok nyalánksággal is gazdagodtunk. S hogy mikkel?
  Először is kaptunk egy rekesz red bull-t, amit Kokóval azóta szép lassan elkezdtünk eldiszcipálni, emellett Red bullos pólót, szép feketét, ami a fehér bőrömhöz igazán passzol, red bullos baseball sapkát, egy serleget, mely két redbullt tartalmazott, és egy oklevelet. Emelett pedig belépőt a Forma-1 Magyar Nagydíjára. De nem ám akárhova a susnyásba, hanem a Gold tribünre, a célegyenes végére :)
    Így hát a WE ARE THE CHAMPIONS ritmusára, mely a szívünkben zakatolt, fülig érő szájjal álltunk fel a dobogó második fokára.
HUHA RACING CAN


II.Helyezettek






S mielőtt rátérnénk a dodi értékelésre, lássuk csak csapatunk összpontszámát:


Facebook:                    30 pont
Design                         20 pont
Stabilitás/Összeszerelés  17 pont
Technika/kialakítás         19 pont
Időmérő                        8 pont
Így összesen                 94 pont
Összességében: Elégedettnek kell lennünk az eredménnyel. Elsőre nem is rossz eredmény egy második hely. Persze az eredmény tükrében akarva akaratlanul is felpedződik bennem hogy mi lett volna ha.. ha kicsit érzéketlenebb a kormánymű.. ha nincs az az elrontott 2-es kanyar.. ha kicsit többet foglalkozunk az összeszereléssel...
  De mind1 igazából ennek ugyebár nincs értelme, s örüljünk annak amik van. Végül is egy olyan élményt szereztünk amire mindig emlékezni fogunk. Az önéletrajzunk is bővült egy rablikával, s emellett nyertünk is, kaptunk egy RC autót, és egy csomó ingyen red bullt. Úgyhogy remélem hogy jövőre előrébb végezhetünk, és hogy ismét megmérettethetjük tudásunkat, persze nem úgy mint gépszerkezettanból :) 
  Megragadnám az alkalmat még egyszer hogy köszönetet mondjak mindenkinek aki segített, a megvalósításban, a kampányban, az összes lájkolónak, Larionnak a sok munkát és türelmet, s tényleg mindenkinek aki tevékenyen részt vett a munkában.


S most hogy a második helyezettet kitárgyaltuk jöjjön az akire  mindenki várt, s akiért mindenki végigolvassa a szövegelésemet. A győri FORDuló győztese, és ezzel az országos versenyen képviselheti a Széchenyi Egyetemet nem más mint az Alu-Go csapat, és a Ford A modelljük. Gratulálok nekik. Remélem az országos döntőben is elhódítják az első pozíciót. Elnézve az egyetemek konstrukcióit erre jó esélyük is van


A győztes járgány


A győztes: ALU GO
S hogy mennyivel végeztek előttünk az ALU GO-sok? Azt kell hogy mondjam hogy egy punciszőrre. Tehát jöjjön az Alu Go csapat összetett pontozása:


Facebook:                             30 pont
Disign                                    20 pont
Stabilitás/összeszerelés    19 pont
Technika/ Kialakítás             20 pont
Időmérő                                  6   pont
Így összesen                         95 pont


Összeségében: Azt kell hogy mondjam hogy Sennanak igaza volt, ha második vagy te vagy az első aki veszít. Bár tény és való hogy a Ford ötletesebb volt mint a mi autónk, de ennyivel alulmaradni igen idegesítő. Minden esetre azt hiszem hogy jogos eredmény született, a jobb győzőtt. S most ne kezdjük el ecsetelni hogy miért voltak jobbak. Gratulálok nekik az első helyhez, remélem az országos döntőn is előkelő eredményt érnek majd el.
  
A győzelmi ceremónia záró akkordjaként készült pár kép a helyezettekről, majd mint a forma-1-ben egy csoporkép a győztesekről.
Ezt követően pedig a többi csapattal együtt egy egy sajtó fotó, amin természetesen helyet kaptak a délután főszereplői az elkészült versenygépek is. Végül de nem utolsó sorban pedig az összes járművet felsorakoztattuk a célegyenesben és jó néhány fotót készítettünk egy emlékezetes nap hőseiről. Bejegyzésem végén ismét álljon itt néhány kép az esemény zárásáról:




















  








Összeségében: A red bull racing can olyan élménnyel gyarapított amit jó ideig nem fogok elfelejteni. Tényleg fantasztikus élmény volt, a tervezés, alkotás és versenyzés örömével és nyűgjével együtt. S hogy a végén nem üres kézzel távoztunk, ez csak hab a tortán. 
  Remek kis rendezvénysorozat ez, s most bíztatnám minden kedves egyetemista olvasómat, hogy mindenképp éljen az ilyen lehetőségekkel, mert az egyetem nem csak a vizsgákról és a tanulásról szól, hanem a bulikról is, a különféle projektekről. Rutinos projektben résztvevő egyénként azt mondhatom hogy az ilyenekből sokkal többet tanulhatunk mint olykor egy egy órából. 
  Személy szerint én nagyon jól éreztem magam a rendezvényen, bár pár dolgot azért átalakítanék a következő megmérettetésre. Egyrészt a közönséget jobban motiválnám, mert hát nem igazán voltak aktívak. Másrészről pedig egyetemenként az első hármat engedném az országos döntőbe hogy ott is 24 csapat feszülhessen egymásnak.
    Remélem jövőre is megrendezésre kerül a győri campuszon ez a versenysorozat, és hogy jövőre tán még sikeresebben szerepelünk majd.


Kedves olvasóim köszönöm hogy türelmesen végigolvastátok a bejegyzésemet, nyugodtan lehet kommentálni, véleményt nyílvánítani. Remélem hogy tetszett az írásom, és hogy ti is kedvet kaptatok a karosszálláshoz.
   A következői írásomig minden jót kívánok, vigyázzatok magatokra élvezzétek a meleget és egymás fedetlen társaságát. A mihamarabbi viszontolvasásig szilencióóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó










  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése