Time For Africa "G csoport"

  "Engem a futball megtanított győzni, és megtanított veszíteni is,és megtanított arra is, hogy az öröm úgyis fellülkerekedik a bánaton, és hogy a gól maga a
boldogság, a megkönnyebbülés és a gyógyír minden addigi kihagyott
helyzetre....."      

   

  Emelem virtuális kalapom blogom olvasói előtt!  Eljött az idő hogy egy kis friss vért, színt adjak a blogomnak. Számos keresgélés után, aztán rájöttem hogy a legjobb téma amit górcső alá vehetek a közelgő foci vb. Mi sem jobb téma ennél, hisz a férfiak lelke egy emberként számol vissza a junius 11.-ei sípszóig.          

    Eséllyek, értékelések, meccsek, küzdelmek, hibás ítéletek, nagy győzelmek és nagy vereségek, mindezt a tőlem megszokott részletes látásmódban. 

 Kevés olyan esemény van ami egybehagzóan leköti a férfiak figyelmét, azonban vitathatatlan hogy a foci szó hallatán minden férfi egyed felkapja a fejét.

    Magam is így vagyok vele, bár ismerőseim tudják hogy nem igazából amolyan tenyerestalpas drukker vagyok, szóval a meccset jobban szeretem a kedvenc fotelemből mint a Stadion lelátójáról nézni. Persze a nagyobb eseményeket mindig társaságban fogyasztom, legyen az BL-döntő, Foci Eb, Foci Vb. És itt el is érkeztünk mai témánkhoz.. Igen igen a 2010-es labdarúgó világbajnoksághoz.

 

Elérkeztünk az idei világbajnokság utolsó előtti csoportjához, a „G” jelű kvartetthez, ami az egyik legerősebb és legérdekesebb négyesnek ígérkezik. Az egyik legnagyobb favorit Brazília mellett, Portugália, Elefántcsontpart és Észak-Korea található ebben a csoportban. Brazília kiesése ugyanakkora szenzációt jelentene, mint az ázsiaiak továbbjutása, míg a másik két csapat felé alapvető elvárás lesz a kieséses szakaszba történő továbblépés.  

Olyan csoport ez, amelyben minden egyes mérkőzésnek hatalmas jelentősége van, mert az Észak-Korea elleni mindenkinek kötelező győzelem, nekik maguknak élet-halál harc, míg a többi mérkőzés óriási rangadó. Ráadásként az sem mindegy, hogy hányadik helyen jut tovább az adott csapat, mert abban a csoportban, amelynek továbbjutóival találkoznak a legjobb 16 között, ott található az Európa-bajnok spanyol válogatott is.

Brazília (FIFA világranglista 1. helyezett)

Elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy a széles közvélemény számára, lehet akármilyen jó Argentína vagy bármely európai rivális, fociban a brazil olyan, mint csókban a francia vagy mintás pulóverben a norvég: legalább hallomásból mindenki úgy tudja, hogy az a csúcs. Legfeljebb az aktuális világbajnok legyőzése vetekedhet a mindenkori brazil válogatott felett aratott siker értékével, de az meg elég gyakran Brazília. Eddig ötször nyerték meg a világbajnokságot, és ők az egyetlen nemzet, amelyik mindegyik eseményen részt vett.

Nagy ország nagy foci alapon, hihetetlenül sok tehetséges játékossal rendelkeznek, akiknek többségük szegény sorból származik.A brazil szövetségi kapitány feladata egyszerű: Megnyerni a világbajnokságot, illetve minden olyan eseményt amin a brazilok elindulnak.   A brazilok megítélését az is árnyalja, hogy nem lehet ám csak úgy simán megnyerni a vb-t, káprázatosan is kell hozzá játszani minden egyes meccsen. Volt már a történelem során olyan brazil válogatott, amely csodásan játszott, de nem nyert, volt amelyik brillírozott és nyert, de az is igaz, hogy a Dungát is soraiban tudó 1994-es csapat szürkébb játékosokkal (főleg a most is kritizált középpályás-sort értjük ezalatt) győzni tudott, míg mondjuk a ’90-es unalmas selecao leégett. Ember legyen a talpán, aki eldönti, melyik éppen az üdvözítő módszer.

 Dunga szövetségi kapitány elveit nehéz lenne kritizálni, minden esetre szerintem az egyik legnagyobb hiba volt Ronaldinhot nem jelölni a keretbe. Persze  egy Ronaldinho kaliberű játékos nem az a fajta aki vidáman ül a padon és autógrammot osztogat az ellenfélnek, míg a többiek gól próbálnak szerezni.  Ő az a kaliber aki ha kell kicselez 1-4 ig terjedő tetszőleges számú ellenfelet, vagy legalább magaköré gyűjti őket. Játéka kreativ és gyors, épp mint ahogy a helyzetfelismerése.

  Az ő helyére csak Káká pályázhat aki idén a Reálban nem valami jól játszott, nem is beszélve arrról ha esetleg lesérül egy Dél-Korea elleni meccsen.Nagyon meredek húzás erre az esetre Robinhóval vagy Baptistával válaszolni.

 Idén a védelem a brazil keret legerősebb része. Julió Cesar, Maicon és Lúcio világlasszisok és a többi védő is egytől-egyig stabil, jó játékos. Balbekkben van némi hiány, de ha vészmegoldásként Dani Alvesnek kell is ott szaladgálni, attól még igaz a fenti kijelentésünk.

 Ronaldinho mellett Pato is elfért volna a keretben, mert konkrétan nincs egyetlen olyan játékos sem, aki Kakát és/vagy Robinhót pótolni tudná.

 Dunga elvei mellett leginkább az szól, hogy mind a legutóbbi Copa Americát, mind pedig a Konföderációs Kupát megnyerték a brazilok és a világbajnoki selejtezőkön is első helyen végeztek. A jelenlegi keret leginkább stabil védekezésből induló 3-4 emberes kontratámadásokra alkalmas. Ez azért furcsa, mert az ellenfeleknek is Brazília volt meg először gombfociban, úgyhogy kíváncsian várjuk, melyik lesz az a válogatott, amelyik nekiront majd a braziloknak és hagyja őket vígan kontrázgatni. A világbajnoki selejtezőkön hazai pályán négy 0-0-s döntetlent értek el Dungáék, ami azért intő jel lehet a beálló ellenfelek elleni meccsek előtt. Már a csoportban is kijöhet ez az általunk vélt egysíkú volta a játékuknak, amitől lassúvá, szenvedőssé válhat a brazilok teljesítménye. A csoportból azért nagy eséllyel továbbjutnak, mert a portugálok gyengék, az ázsiaiak pedig ismeretlenek ugyan, de azért világklasszisokból csak nem állnak. A brazilok ellenfelei csak Drogbáék lehetnek, de nagyon nem mindegy, hogy ki játszhat a vélhetően csoportelső spanyolokkal a 16 között.

Elefántcsontpart (FIFA világranglista 27. helyezett)

 

Amióta kiderült, hogy Afrikában rendezik a 2010-es világbajnokságot felerősödött az a szakmai alapokat nélkülöző nézet, hogy ez a torna felnőtt szinten is áttörést hozhat és akár a legjobb négy közé is eljuthat afrikai csapat. A keret ereje alapján, ha valakinek, akkor Elefántcsontpartnak van erre esélye. A fogadóirodák ennél óvatosabbak, és talán joggal, amikor a nyugat-afrikai ország válogatottját a tizedik hely környékére sorolják a világbajnoki címre esélyes válogatottak között. 2006 után 2010-ben is nagyon nehéz csoportba sorsolták őket így nagyon nehéz lesz megfelelniük a magas elvárásoknak, annak ellenére, hogy a ’94-es nigériai keret mellett talán minden idők legjobb erőkből álló afrikai csapatával rendelkeznek.

Hagyományaikhoz ragaszkodva most is európai szövetségi kapitánnyal vágnak neki a tornának. Sven-Göran Eriksson a januári Afrikai Nemzetek Kupája után váltotta Vahid Halihodzsicsot, aki a negyeddöntőbeli kiesést és leváltását követően mélyebb betekintést engedett az elefántcsontparti válogatott problémáiba és azt emelte ki, hogy a csapat tagjainak olyan erős a kötődése hazájuk iránt, hogy ez napi szinten érezhető feszültséget okoz az öltözőben is. Annyira szeretnének bizonyítani, hogy ez gyakran béklyót köt a lábukra és a sport politikai-nemzeti érintettsége óriási terhet helyez a játékosok vállára. Az afrikai rendezés véleményünk szerint nem kecsegtet olyan nagy előnnyel Eriksson csapata számára, mint azt sokan tudni vélik. Fővárosuk egyenlő távolságra van Münchentől és Port Elizabethtől, azoktól a városoktól, ahol a legutóbbi és a legközelebbi világbajnoki meccsüket vívták, illetve vívni fogják, és ha létezik egyáltalán valamiféle pánafrikanizmus az is inkább a kontinens egyes részein belül érvényesül, nem pedig egész Afrikára vonatkozik.

A 30 fős bő keret két kapust kivéve kizárólag európai idegenlégiósokból áll, akik között egy világklasszis és több európai szintű, kiváló játékos található. Didier Drogba 2004 óta a Chelsea játékosa, és azóta folyamatosan a világ öt legjobb csatára közé tartozik, ami még lakótelepi szinten is elismerésre méltó teljesítmény lenne, hiszen mindig költöznek oda új gyerekek és felnőnek kisebbek. Drogbát senkinek nem kell bemutatni, a tökéletes befejező csatár, aki nem elhanyagolható módon, nemzeti hőse is hazájának. 66 válogatott meccsén 43 gólt szerzett és olyan szezont zárt angol klubjánál, ami mind csapatszinten, mind egyénileg kiemelkedően eredményes volt. A középpályán a Barcelonában játszó Yaya Touré és Didier Zokora jelenthetik a garanciát arra, hogy a labdaszerzés és a támadások indítása is megoldott legyen, a védelemben pedig a Manchester City középhátvédje Koló Touré a legnagyobb sztár. 

A kulcsot az első két világbajnoki mérkőzésük jelentheti, hiszen először Portugáliával és Brazíliával mérkőznek, annak reményében, hogy a kötelező győzelemként kezelt KNDK elleni utolsó meccsen, már csak a döntő találatot kelljen bevinniük. Véleményünk szerint, ez sikerülni is fog nekik és Brazília mellett továbblépnek a csoportból.

Portugália (FIFA világranglista 3. helyezett)

Volt időszak, amikor Portugália válogatottját méltán emlegették a legszebb futballt játszó európai csapatként. A Rui Costa, Figo és Joao Pinto vezett generáció csillaga azonban leáldozott a 2004-es hazai rendezésű Európa-bajnokság és a 2006-os vb után, és azóta minden varázást elvesztette a portugál válogatott. Saját bőrünkön is tapasztalhattuk, hogy ugyan oda-vissza vertek bennünket, de ez inkább már az európai második vonal, mint a közvetlen elit. Az elvárások megmaradtak és Cristiano Ronaldo személye reménykedésre is adhat okot, de úgy érezzük, hogy ez a világbajnokság csalódás lesz Carlos Queiroz csapata számára.

A portugál nemzeti csapat mindössze ötödik világbajnoki fellépésére készül. Az eddigi négy közül az 1966-os bronzérem és a 2006-os negyedik helyezés emelkedik ki. Kis országról lévén szó, őszintén szólva nem is lehet valósan elvárni, hogy folyamatosan a közvetlen élmezőnyhöz tartozzanak. Inkább az aranygeneráció évtizedének múló emléke az, ami miatt a portugálokat valaki is nagy csapatnak tartja manapság. Legnagyobb sztárjuk Cristiano Ronaldo, aki minden idők egyik leginkább egyedülálló képességekkel felruházott tehetsége. Zsenialitásának két fő összetevője, hihetetlen fizikai állapota, sebessége, robbanékonysága, ruganyossága és a közönségcsalogató cselezőkészsége és lövőereje. Vitán felül áll, hogy a portugálok világbajnoki teljesítménye legalább 50 százalékban az ő játékán múlik.

A selejtezők során Dánia mögött második helyen végeztek a csoportban a svédek és Magyarország előtt, majd a Bosznia-Hercegovina felett aratott kettős győzelemmel vívták ki a részvételt. A döntő meccseken a belső védő Bruno Alves és Raúl Meireles szerezték a gólokat. Ahogyan az afrikaiknál már korábban megjegyeztük, nagy jelentősége lesz az első csoportkörben megrendezésre kerülő Portugália-Elefántcsonpart meccsnek, amelyen döntő jelentősége lehet a pontrúgásoknak, hiszen a portugálok több veszélyesen fejelő játékossal rendelkeznek, míg az afrikaiak kapusa és védelme elég gyakran kapitulált beívelések, szögletek után.

Koreai Népi Demokraikus Köztársaság - Észak-Korea (FIFA világranglista 102. helyezett)

Eddigi egyetlen világbajnoki szereplése alkalmával, 1966-ban óriási meglepetést okozott az északabbra fekvő koreai állam csapata. Olaszország kiejtését követően 3-0-s előnyről bukták el a Portugália elleni negyeddöntőjüket, azon a mérkőzésen, amit a futball vb-k történetének legendái között tartunk számon. Azóta nem jelentkeztek a nemzetközi futballéletben és államuk berendezkedése okán szinte semmilyen területén a sportvilágnak. Nehéz kiszámítani, hogy mire lehetnek képesek, de sokak véleményével egyező módon nem sok esélyt adunk annak, hogy ebben a csoportban a tisztes helytálláson kívül bármire is hivatottak legyenek.

Az ázsiai selejtezők során mindössze öt gólt kaptak, ami a harmadik legkevesebb összesítésben, így okkal feltételezhetjük, bár nem ismerünk olyan embert, aki látott volna akár egy mérkőzésüket is, hogy nagyon stabil a védelmük. Az már a selejtezők során is kiderült, hogy a masszív, öt védővel megerősített védekezésre alapoznak és arra a mentalitásra, amit Dél-Korea esetében is megszoktunk. Zokszó nélkül fogják végig robotolni a meccseket és ezzel egy szorult helyzetben lévő, győzelmi kényszer alatt álló ellenfélnek nehéz perceket okozhatnak. Amiben viszont biztos hogy nagy királyok, az a motivációs filmük, szóval mesztelen néni helyett nézzük ezt.

Ha nagyon a kedvükre akarnánk tenni, azt hozhatnánk fel előnyükként, ami egyben a hátrányuk is, hogy játékukat egyáltalán nem ismerik a riválisaik, de ennek valószínűleg csak abban az esetben lenne értelme, ha nem sokkal erősebb válogatottak alkotnák csoportjukat. Abban biztosak lehetünk, hogy életüket és vérüket fogják áldozni a világbajnoki mérkőzéseken, és aki nem veri meg őket, az igen nagy bajba kerülhet a továbbjutás szempontjából. Meglepetés lenne, ha akár egyetlen pontot is szereznének, de előzetesen nem szabad leírni őket, mert az csúnyán visszaüthet.A „B” jelű ázsiai selejtezőcsoport második helyezettjeként, Szaúd-Arábiát, Iránt és az Egyesült Arab Emirátusokat utasították maguk mögé, akik náluk rutinosabb vb-résztvevők, így már az meglepetést keltet, hogy elérték a kvalifikációt.

Az olvasottak után már csak az a dolgunk hogy összegezzünk. A G jelű csoport mindenképp sok érdekességet fog nekünk tartogatni. Kiderül mit bírnak a Portugálok, és hogy hol is van a térképen(foci) Észak Korea. A csoportból brazil és elefántcsontparti továbbjutást várok, de Kim Dzsongék menetelése is izgalmas lesz, bár valószínűleg nem túl hosszantartó.

Remélem tetszett rövidke kis írásom,holnapra az utolsó H csoport feltárása következik, addig is legyetek türelemmel, mert már csak egyet kell aludni a vuvuzelaig.

  A mihamarabbi viszontolvasásig legyetek jók, élvezzétek a nyarat és egymás társaságát, vigyázzatok magatokra. A következő írásomig sziasztok.